Magas rangú iráni tisztviselőket hálózhatott be a Moszad – írja a BBC.
Irán és Izrael árnyékháborúja
2020 novemberében tűz alá került egy konvoj, amely Mohsen Fakhrizadehet, Irán legjelentősebb atomtudósát szállította. Egy mesterséges intelligencia által irányított távirányítású gépfegyverrel ölték meg.
A mozgó célpont elleni, civil áldozatok nélküli merénylet ilyen sebészi módon történő végrehajtása valós idejű helyszíni hírszerzést igényel.
A likvidálás után Mahmúd Alavi iráni hírszerzési miniszter azt állította, hogy két hónappal korábban figyelmeztette a biztonsági erőket, hogy Fakhrizadeh ellen merényletet terveznek pontosan azon a helyen, ahol lelőtték.
Alavi azt mondta, hogy a gyilkosságot kitervelő személy „a fegyveres erők egyik tagja volt. A fegyveres erőkkel szemben nem tudtunk hírszerzési műveleteket végrehajtani”.
Alavi ugyanakkor közvetve utalt arra, hogy az elkövető az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC), Irán elit katonai egységének a tagja volt. Ha ez így van, akkor az ügynöknek elég magas rangúnak kellett lennie az IRGC-ben ahhoz, hogy képes legyen elhárítani a hírszerzési miniszter figyelmeztetését és végrehajtani a tervet a kitűzött időpontban és helyszínen.
A teheráni Evin börtönön belüli források – ahol azokat tartják fogva, akiket azzal vádolnak, hogy külföldi országoknak kémkedtek – a BBC-nek elmondták, hogy több magas rangú IRGC-parancsnokot tartottak ott fogva.
Az iráni kormány nem hozza nyilvánosságra a nevüket és rangjukat, hogy elkerülje a Forradalmi Gárda hírnevének csorbulását.
Az IRGC Kudsz Erőinek egy korábbi hírszerző tisztje elmondta a BBC-nek, hogy a külföldi hírszerző ügynökségek bizonyítékokat gyűjtenek számos iráni nagykövet és IRGC-parancsnok ellen.
Elmondása szerint ezek között szerepelnek olyan nőkkel való kapcsolatokról szóló információk, amelyeket szerinte arra lehet felhasználni, hogy zsarolják ezeket a tisztviselőket, és így kényszerítsék őket arra, hogy együttműködjenek a külföldi hírszerzőkkel.
2018. január végén, az éjszaka közepén egy tucatnyi férfi betört egy raktárépületbe egy ipari negyedben, a fővárostól, Teherántól 30 kilométerre.
Összesen 32 széf volt, de tudták, hogy melyikben vannak a legértékesebb anyagok. Kevesebb mint hét óra alatt 27 széf zárját felolvasztották, fél tonnányi titkos dokumentumot vittek el az iráni nukleáris programmal kapcsolatosan, majd nyomtalanul távoztak. Ez volt Irán történelmének egyik legmerészebb rablása, de a hatóságok elhallgatták.
Három hónappal később az ellopott dokumentumok 2000 km-el arrébb, Tel-Avivban bukkantak fel.
Benjamin Netanjahu, az akkori izraeli miniszterelnök bemutatta az ellopott anyagokat, amely szerinte egy Moszad-akció eredménye volt. Iráni tisztviselők akkoriban koholmánynak nevezték a dokumentumokat, és azt mondták, hogy ilyen incidensre soha nem került sor.
Haszan Róháni iráni elnök 2021 augusztusában, utolsó hivatali napján ugyanakkor megerősítette, hogy Izrael ellopta az iráni nukleáris dokumentumokat, és megmutatta a bizonyítékokat Donald Trump amerikai elnöknek.
Netanjahu 2018 áprilisában egy külön erre a célra összehívott sajtótájékoztatón mutatta be az archívumokat, és kiemelte Mohsen Fakhrizadeh szerepét a szerinte be nem jelentett nukleáris fegyverprogramban.
„Dr. Mohsen Fakhrizadeh… emlékezzenek erre a névre” – ismételte meg. Fakhrizadeh-t két évvel később meggyilkolták.
„Lőj, ne beszélj”
Az elmúlt két évtizedben Irán számos kiemelkedő atomtudósát ölték meg. Irán nukleáris és katonai létesítményeiben több szabotázscselekményt is elkövettek, közben az iráni biztonsági erőknek eddig többnyire nem sikerült megakadályozniuk vagy elfogniuk a támadókat és a kitervelőket.
Mahmúd Ahmadinezsád elnökségének utolsó évében, 2013-ban olyan pletykák terjedtek el, hogy az IRGC parancsnokait, hírszerző tisztjeit, sőt még a panegyristákat (vallási gyászbeszédeket mondó tisztviselőket) is letartóztatták, mert a Moszadnak kémkedtek. Ezeket az állításokat azonban hivatalosan soha nem erősítették meg.
Az egyik vádlott az iráni hírszerzési minisztérium Izrael elleni kémelhárításért felelős tisztje volt. Egy iráni forradalmi bíróság csendben halálra ítélte és kivégezte.
Ahmadinezsád csak tavaly erősítette meg, hogy a Moszad beszivárgott az iráni hírszerzési minisztériumba.
„Normális-e, hogy az izraeli kémek elhárításáért felelős legmagasabb rangú tiszt maga is izraeli ügynöknek bizonyult?”
– tette fel a kérdést.
Izrael ritkán nyilatkozik a Moszad tevékenységéről. Amos Gilad nyugalmazott IDF tábornok és volt védelmi minisztériumi tisztviselő a BBC-nek elmondta, hogy ennek jó oka van.
„Ellenzem a nyilvánosságot. Ha lőni akarsz, lőj, ne beszélj… a Moszad híres arról, hogy fantasztikus műveleteket hajt végre, titokban, nyilvánosság nélkül”.
Ma a volt iráni tisztviselők amiatt aggódnak, hogy a Moszad már az iráni biztonsági és hírszerzési intézmények magas rangú tisztviselőiig hatolt.
Ali Junesi, egykori iráni hírszerzési miniszter és Róháni volt elnök főtanácsadója egy interjúban ezt a figyelmeztetést adta ki:
„A Moszad befolyása az ország számos részén olyan hatalmas, hogy az iráni vezetés minden tagjának aggódnia kellene az életéért.”
