Silvia Foti mindig azt hitte litván nagyapjáról, hogy háborús hős volt, aki a kommunisták ellen harcolt. Mikor azonban elkezdte kutatni a hősies múltat, kiderült, hogy a nagyapja nem az volt, akinek gondolta.
„Büszkén nőttem fel, hogy egy litván háborús hős unokája vagyok, aki a kommunisták ellen harcolt. A nagyapám, Jonas Noreika, akit Vihar tábornokként ismertek, a névadója egy Šukoniai iskolának és egy kaunasi utcának. Amikor édesanyám a halálos ágyán megkért, hogy írjak róla egy könyvet, lelkesen beleegyeztem. Ahogy azonban egyre mélyebbre ástam, olyan tényeket fedeztem fel róla, amelyek elborzasztottak. Jonas Noreika a holokauszt egyik elkövetője volt, aki legalább 8000 zsidó meggyilkolásában vett részt” – kezdi Silvia Foti a Times of Israel blogján.
A nő az Egyesült Államokban nőtt fel, és öröksége mindig büszkeség forrása volt számára.
Foti nem akarta elhinni, amit olvasott és a rokonai is azt mondták neki, hogy valószínűleg a kommunista propaganda elferdítette a tényeket. Az újságíróként dolgozó nő évekig ebbe kapaszkodott, de a múlt nem hagyta nyugodni: úgy döntött kutatni kezd, és felmenti a nagyapját. Azonban a kutatás során szembe kellett néznie a valósággal: a nagyapja egy náci kollaboráns volt.
„Amint elkezdtem bizonyítékokat keresni, egyre több jelet találtam arra, hogy részt vett zsidók meggyilkolásában. Közel hetven, a holokauszttal kapcsolatos dokumentumot írt alá, amikor 1941 augusztusától 1943 márciusáig a Šiauliai régió elnöke volt. A legkárosabb közülük elrendelte, hogy az összes Šiauliai-i zsidót és félzsidót a Žagarė-i gettóba küldjék. Jom Kipurkor mintegy 2000 zsidót mészároltak le. Ez a dokumentum felforgatta az életemet. Nem tudtam többé, hogy ki vagyok. Biztosan nem voltam büszke litván. Szégyent éreztem és azt, hogy elárultak. Ezt az örökséget hagyta rám a nagyapám?” – írja a szerző.
A második világháború alatt a litván zsidók 95%-át elpusztították.
Foti 2018-ban fejezte be a kutatását, ekkor kereste őt fel egy történész, aki együtt dolgozott egy leszármazottal, aki perelte a litván Népirtás és Ellenállás Központot, amiért tagadták Foti nagyapjának bűneit. Az újságíró saját elmondása szerint megrettent, hiszen úgy tűnt számára a nagyapjának a múltját kormányzati szinten tusolták el. Foti szerint fontos, hogy a jelenkor embere ne érezze magát felelősnek, de fontos tisztázni a múlt bűneit.
Az újságíró könyve „The Nazi’s Granddaughter: How I Learned My Grandfather Was a War Criminal” nagy vihart kavart.
„Amióta a történetem nyilvánosságra került, több rabbival is találkoztam, sokan közülük litvánok, akik rokonaikat vesztették el a holokausztban. Az egyikük segített nekem a bűntudatban, amit a nagyapám öröksége miatt hordoztam. Elmondta a Tóra két szakaszát ahol a gyermekek megbánják apáik bűneit, és elmondta, hogy azok, akik szándékosan tagadják a nagyszüleiknek a holokausztban játszott szerepét, egészen a negyedik generációig büntethetők. De azok, akik elfogadják a szörnyű valóságot, megtörik az átkot. Aztán megáldott engem”
– írja Foti.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
Borítókép: Vilnai gettó/Wikimedia commons
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.