Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy mindkét energiatípus „fenntartható energiának” minősülhet, ha bizonyos célokat teljesít, a lépés azonban megosztja az EU-t, mivel egyes tagállamok hevesen ellenzik a döntést.
Ausztria kancellárja úgy reagált a hírre, hogy „az atomenergia nem zöld és nem fenntartható”.
„Nem tudom megérteni az EU döntését” – mondta Karl Nehammer, aki közölte, hogy támogatni fogja környezetvédelmi miniszterét, Leonore Gewesslert abban, hogy a tervek megvalósulása esetén jogi lépéseket tegyen az Európai Bíróságon.
Luxemburg szintén közölte, hogy csatlakozik a jogi lépésekhez.
Az EU azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon, és a Bizottság szerint ennek eléréséhez nagymértékű magánbefektetésekre van szükség. Javaslatai a befektetők számára kívánnak iránymutatást nyújtani.
A kritikákat ellensúlyozza a nukleáris energiát használó nemzetek, például Franciaország támogatása. Az atomenergia kevesebb szén-dioxid-kibocsátással, azonban egyéb biztonsági aggályokkal jár, és veszélyes hulladékok elhelyezését igényli.
A földgáz fenntarthatónak minősítésének támogatói azzal érvelnek, hogy néhány olyan országnak – például Lengyelországnak -, amely még mindig a szénre támaszkodik az energiaellátásában, jót tenne, ha ösztönzést kapna a viszonylag tisztább energiaellátásra való áttérésre.
Németország, az EU politikájában nagy hatalommal rendelkező ország, saját energiaellátásában is nagymértékben támaszkodik a földgázra, bár környezetvédelmi minisztere, Steffi Lemke bírálta az Európai Bizottság, a földgáz zölddé minősítésére vonatkozó terveit — írja a BBC.
Az EU tisztviselői hangsúlyozták, hogy a változtatás nem jelenti azt, hogy bármely állam vagy vállalat számára kötelező lenne a gáz- vagy nukleáris energiába való beruházás.
Ehelyett egy „uniós taxonómiának” nevezett, rendkívül technikai jellegű szabályrendszerről van szó, amely meghatározza, mi minősül „fenntarthatónak”, hogy a magánbefektetők eldönthessék, hová fektetik a pénzeszközöket – állítja a bizottság.
A rendelet azt is szabályozza, mi tekinthető környezetbarátnak, hogy a klímatudatos befektetők megalapozott döntéseket hozhassanak.
A listán olyan zöld projekteket kell elismerni, amelyek „jelentősen” hozzájárulnak az EU környezetvédelmi céljai közül legalább egyhez, miközben „egyiket sem károsítják jelentősen”.
A Bizottság tisztviselői rámutatnak, hogy a földgázzal történő energiatermelésre például szigorú CO2-kibocsátási korlátok vonatkoznak, és 2035-ig át kell állni az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázra. Az atomenergiának eközben olyan országokban kell működnie, ahol világos tervekkel és finanszírozással rendelkeznek a nukleáris hulladékok kezelésére.
A kritikusok úgynevezett „zöldmosással” vádolták az EU-t – pontosan azzal, amit az EU szerint az osztályozási rendszerrel el akarnak kerülni.
Ausztria és Luxemburg jogi lépésekkel való fenyegetése mellett az Európai Parlamentnek és az államfők tanácsának négy hónapja van arra, hogy megvizsgálja a javaslatot és kifogást emeljen ellene.
A léc azonban viszonylag magasan van. A bizottság által javasolt tervek megakadályozásához vagy a parlamenti képviselők többségére, vagy a 27 tagállami vezető közül legalább 20-nak a támogatására van szükség.
A zöld pártok, amelyek a függetlenekkel és másokkal együtt az Európai Parlament egyik fő hatalmi tömbjét alkotják, hevesen kampányolnak a terv ellen.
