Makkai János (1905–1994) Germánia új utakon című, 1945-ben indexre tett kötetből csak néhány példány élte túl az elmúlt évtizedeket – írja a 24.hu.
A történet kezdetéhez 1924 nyaráig kell visszautaznunk az időben: a pesti ügyészség alelnökének fiaként nyilvánvalóan jó anyagi körülmények közt felnőtt férfinek (akinek nagybátyja Makkai Sándor erdélyi református püspök volt) a neve ekkor tűnik fel először a kor egyik meghatározó sajtótermékében, a szélsőjobboldali politikus, Milotay István (1883–1963) alapította és vezette Magyarságban. Az 1923-as hitleri sörpuccsot üdvözlő lapban megjelent Több mint százféle autó tülköl, robog és gázol a pesti utcákon (1924. júl. 31.) című tudósítást követő években a fiatal újságíró érdeklődése a közéleti témák, majd a Német Császárság 1918-as széthullása óta rendszeresen kormányt váltó Németország felé fordult.
A tizenhárom év alatt húsz kormányt elfogyasztó állam viharos változásait látva figyelme középpontjába végül az 1919-ben alig húsz fővel alakult, a következő évtizedben azonban elképesztő ütemben erősödő nemzetiszocialista párt került, mely miatt néhány hónapra Berlinbe költözött, illetve követte a pártvezetőket az ország legkülönbözőbb helyeire, hogy a párt programjának és törekvéseinek feltárása mellett annak vezéralakjait is megismerje. Célját sikeresen elérte: Göringgel, Goebbelsszel és Hitlerrel személyesen is találkozott, az 1932. áprilisi választáson aratott elképesztő sikerüket – 13,5 millió szavazatot gyűjtöttek be – megelőző, illetve azt követő beszédeiket pedig a tömegből nézte végig.
Hónapokon át tartó kiküldetése után hazatérve huszonhét évesen végül megírta az első magyar nyelvű, Hitlert és pártját bemutató, azokkal kapcsolatban messzemenő következtetéseket is levonó kötetét, ami a Germánia új utakon címet kapta.
Makkai a könyvében biztosra vette, hogy Hitler hatalomra kerülése minden magyar számára egyaránt pozitív változás lesz: a környező népeket alsóbbrendűnek tartó, általa hitlerizmusnak nevezett társadalmi forma felkavarhatja ugyanis a nyugat-európai állóvizet, ami Magyarországnak hajt majd hasznot – még akkor is, ha a németek nacionalista felfogása más népek legyőzését tűzi ki célul, és erőszakos cselekmények következnek.
A 24.hu cikkének folytatása itt olvasható.