Merkel ádáz kritikusa, aki újra konzervatív irányba tolná a CDU-t: Friedrich Merz

A CDU új vezetője konzervatív opciót akar kínálni Németországnak.

Nem gyakran látni keményvonalas konzervatívokat nyilvánosan sírni, de Friedrich Merz a múlt hétvégén láthatóan visszatartotta a könnyeit, amikor a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) pártkongresszusán átvette a CDU vezetését.

Merz évek óta Angela Merkel egyik legádázabb kritikusa volt. Most azt mondja, ki akarja emelni a pártot és Németországot az exkancellár „tétlenségéből és vezetői képességének hiányából, amely évek óta ködként borítja be az országot”.

Angela Merkel 2000-ben lett a CDU elnöke. Az ő vezetése alatt eltöltött hosszú időszak után a párt most változásért kiált. A konferencia küldöttei megdöbbentő 95 százalékkal erősítették meg az alapszervezeti tagok korábbi, Merz pozícióját. Korábban kétszer is elutasították őt erre a szerepre, de most, úgy tűnik, a párt kollektívan bizalmat szavazott neki.

Merznek nincsenek illúziói, hogy sok a tennivaló. A 66 éves jogász „kijózanítónak” nevezte a németországi konzervatív politika állapotát: Merkel centrista politikai ösztönei alatt az eredetileg szociálisan konzervatív és gazdaságilag liberális erőnek számító pártja egyre inkább szociáldemokrata szemléletűvé vált, elmosva a határokat a rivális SPD párttal. Ez azokban a nagykoalíciókban csúcsosodott ki, amelyeket Merkel négy ciklusából háromban vezetett. A két pártot annyira nehéz volt megkülönböztetni egymástól, hogy Olaf Scholz az SPD részéről a 2021-es választásokat a folytonosság jegyében tudta megnyerni, és egy rivális párt színeiben való indulás ellenére is „Merkel-helyettesként” adta el magát.

Merz mindvégig kritikusan viszonyult pártja balközép irányba történő elmozdulásához, és régimódi keményvonalasként szerzett magának hírnevet, aki a politikailag korrektekből viccet csinál, miközben rendíthetetlenül bírálja a saját párttársait.

2021-ben a CDU közel kétmillió szavazót veszített az SPD-javára, és több mint 1 millió szavazót a Zöldek és a Szabad Liberálisok (FDP) irányába. Több mint 400 ezer szavazat ment a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) pártra is.

Németország a zöld totalitarizmus útján

Az eljövendő szociáldemokrata, zöld, szabaddemokrata koalíció programja a társadalom és a gazdaság teljes átépítését veszi célba.

„De ezek az idők elmúltak” – ígérte Merz a reményteli konferencián, miközben a „megújulás” időszakát ígérte. Úgy tűnik, az üzenet átment. A Spiegel felmérése szerint a megkérdezettek kétharmada egyetértett azzal, hogy Merz elnökké választása „egyértelmű szakítást jelent a Merkel-korszakkal”.

Ha Merznek sikerül ezt véghezvinnie, és a CDU-t az Olaf Scholz vezette baloldali-liberális koalíció ellenpólusává alakítja át, akkor valódi alternatívát kínálhat a választóknak. De az új vezető legnagyobb akadálya az érdemi ellenzék megteremtésében és a párt átalakításában talán ő maga lesz. A meggyőződéses katolikus, multimilliomos és a BlackRock korábbi vezetője távolságtartónak, sőt arrogánsnak tűnhet.

Hosszú politikai élete során, amely egészen 1994-es parlamenti pályafutásának kezdetéig nyúlik vissza, soha nem volt különösebben karizmatikus vezető. Ennek eredményeként a legutóbbi felmérések még mindig alacsony, mindössze 17%-os támogatottságot mutatnak neki, és az emberek többsége nem hisz abban, hogy ki tudja húzni a CDU-t a jelenlegi válságból.

Érdekes módon maga Angela Merkel is a párt Merkel-mentesítését támogatja. Visszautasította a CDU tiszteletbeli elnöki posztját, sőt, még a Merzzel való vacsorameghívást is. Ehelyett, úgy tűnik, szeretné megőrizni energiáját és idejét egy politikai memoárra, amelyet régi tanácsadójával, Beate Baumann-nal közösen kíván megírni.

Mindaz, amit a CDU egykor képviselt – az atompolitika, a katonai biztonság és a tradicionalizmus terén -, az elmúlt két évtizedben kiüresedett. Azoknak a szavazóknak, akik osztották ezeket a konzervatívabb értékeket, több mint húsz éve nincs hová menniük.

Ráadásul a fiatal németek egy egész generációja úgy nőtt fel, hogy soha nem tudta, hogy a „konzervativizmus” nem egyenlő a „szélsőjobboldallal”, és egykor legitim lehetőségnek számított a demokratikus politikai spektrumon. Hogy Merz-e az az ember, aki újra egyensúlyba hozza a német politikát, még nem tudni, de az űrt valakinek be kell töltenie.

Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.

Berlin és Moszkva kapcsolatának Ukrajna és a balti államok ihatják meg a levét

Bármi is történik a következő hetekben Ukrajnában, az hosszú távon kihatással lesz egész Európa biztonságára nézve.