Az iPhone-ok betiltása vagy az orosz bankok kikapcsolása a Swift átutalási rendszerből hatással lesz a politikára, de nem valószínű, hogy megrendítené az orosz gazdaságot.
A Nyugat kifogyott a szankcióból, amelyeket arra az esetre készül alkalmazni, ha Oroszország úgy dönt, hogy megtámadja Ukrajnát – írja Nataliya Vasilyeva, a Telegraph moszkvai tudósítója.
Mivel a NATO és az USA kizárta, hogy saját katonákat küldjön Ukrajnába, a gazdasági büntetés és a tisztviselőkkel – köztük valószínűleg Vlagyimir Putyinnal – szembeni korlátozások jelentik az egyetlen lehetőséget.
Egy új szankciócsomag magában foglalhatja az orosz bankok dollárban történő kereskedelmének betiltását, a csúcstechnológiát képviselő amerikai exporttermékek, köztük az iPhone-ok Oroszországba irányuló exportjának betiltását, Oroszországnak a Swift banki átutalási rendszerből való kivonását, sőt Putyin elnökre vonatkozó utazási tilalmat is elrendelhetnének.
De Putyin valószínűleg nem fog megijedni, elvégre évek óta készül erre – írja a Telegraph.
A cikk emlékeztet, hogy Oroszország először 2014-ben szembesült nyugati szankciókkal, miután annektálta a Krím félszigetet, és a kelet-ukrajnai szeparatista konfliktust szította azzal, hogy fegyverekkel és esetenként csapatokkal látta el a lázadókat.
A rubel zuhanni kezdett, a gazdasági növekedés megtorpant, de a Kreml óvatos makrogazdasági és monetáris politikája segített a talpon maradásban, sőt az olajbevételekből milliárdokat tett félre egy esős napokra szánt alapba.
Oroszország 2015-ben indította el saját fizetési rendszerét, a Mir-t, miután a nyugati szankciók miatt több, Putyin elnök közeli barátaihoz köthető magánbank nem tudta tovább feldolgozni a Visa és MasterCard kártyákat. Egy nemrégiben végzett közvélemény-kutatás szerint Oroszország lakosságának fele rendelkezik Mir-kártyával.
Mivel Oroszországot régóta fenyegette az a veszély, hogy kirúgják a Swift nemzetközi banki átutalási rendszerből, Oroszország egy helyi rendszert is kifejlesztett annak megkettőzésére.
Az új rendszer jelenleg csak orosz intézményekre és egy maroknyi külföldi bankra terjed ki, de általában véve már működik – büszkélkedett csütörtökön a parlamentben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, amikor Oroszország gazdasági önellátásra irányuló, régóta tartó erőfeszítéseit kommentálta – számol be a Telegraph tudósítója.
A Kreml az orosz gazdaság „dollármentesítésén” is dolgozik, arra ösztönözve az állami tulajdonú vállalatokat, hogy helyi valutában kereskedjenek külföldi partnereikkel, és fokozatosan csökkentsék a dollár részesedését az esős napokra szánt alapból. Júniusban az orosz pénzügyminiszter azt mondta, hogy a Nemzeti Jóléti Alapban lévő összes dollárbefektetést euróra és aranyra cserélik.
A Kreml ráadásul elkezdett takarékoskodni. Oroszország Nemzeti Jóléti Alapja e hónap elején elérte a 13,6 trillió rubelt (127 milliárd font), ami az éves GDP 12 százalékának felel meg, ami rubelben kifejezve kétszer annyi, mint Oroszország két nagy esős napokra szánt alapja együttesen a Krím annektálása előtt. Oroszország rendelkezik a világ negyedik legnagyobb devizatartalékával is, mintegy 630 milliárd dollárral.
„Csak két dolgot várnak el az oroszországi pénzügyi tisztviselőktől: takarékoskodjanak, amennyit csak tudnak, és készítsék elő az eszközöket, hogy a gazdaság alkalmazkodni tudjon az újabb szankciók okozta sokkhoz” – mondta Tatjana Sztanovaja, az R.Politik politikai elemző cég vezetője.
Azonban a cikk arra is felhívja a figyelmet, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a Nyugat drasztikusan fel fog lépni az oroszokkal szemben.
A politikai vezetők az Atlanti-óceán mindkét oldalán – és különösen Európában – úgy tűnik, hogy nem állnak készen arra, hogy minden üzleti kapcsolatot megszakítsanak Oroszországgal, ami súlyosan ártana a világgazdaságnak – írja a Telegraph.
„Oroszország mélyen integrálódott a világgazdaságba, így a kérdés az, hogy Európa vagy az USA hajlandó lesz-e befejezni az orosz olaj és gáz vásárlását?” – mondta Maria Shagina, a Finn Nemzetközi Ügyek Intézetének vendégkutatója a lapnak.
„Még ha a Nyugat célba is venné az orosz olajat és gázt, hol fognak ennyi gázt találni? És ha lekapcsolnák a Swiftet Oroszország számára, hogyan fogják kifizetni azt a gázt?”- tette fel a kérdést az elemző.
A Levada Központ csütörtöki felmérése szerint 2014 óta felére csökkent azoknak az oroszoknak az aránya, akik szerint aggódnak a nyugati szankciók miatt.
„Az orosz vezetés azon része számára, amelyik döntéseket hoz – Putyin és a biztonsági szolgálatokból származó szövetségesei – a szankcióknak nincs hatása Oroszország politikájára, sőt, akár pozitív tényezőnek is tekinthetők, mivel az ostromlott erőd mentalitást ápolják” – mondta Sztanovaja a Telegraph-nak.
Borítókép: EPA/MIKHAIL METZEL / SPUTNIK / KREMLIN POOL
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
