Szajjid Qutb a hosszú börtönévek alatt írta meg műveit, melyek később a nemzetközi dzsihádizmus legnagyobb hatású írásai lettek. Könyveit milliók olvasták, köztük az egyiptomi hatóságok is, akik írásait felhasználva Qutbot vád alá helyezték, majd kivégezték. Szomolányi Szabolcs írása, amely eredetileg a biztonsagpolitika.hu-n jelent meg.
Az iszlám és az iszlamizmus
Bevezetés gyanánt mindenképpen fontos különbséget tenni az iszlám és az iszlamizmus fogalmai között, mivel ezek nem azonosak, ugyanakkor mindkettő számos, egymásnak is ellentmondó elemet foglal magában.
Jany János megfogalmazásában pont az „izmus” az, amely leginkább rávilágít a két fogalom közötti különbségre: „Az iszlamizmus tehát nem egy vallás, nem is annak egy irányzata, (…) hanem egy olyan politikai, társadalmi és gazdasági elemeket tartalmazó ideológia, mely az iszlám vallását használja fel érvelési rendszeréhez, önmagát a saját képére formált vallásfelfogással igyekszik legitimálni, vagyis a vallást instrumenizálja annak érdekében, hogy saját céljait elérje. A gondolat központi eleme, hogy egy olyan iszlám alapú, de az iszlamizmus világképe alapján értelmezett totális politikai rendszert akar bevezetni, melynek központi eleme a saría.”
A fenti definíció jól rámutat arra, hogy a két fogalom nem cserélhető fel egymással. A legtöbb muszlim jogtudós élesen elhatárolódik az iszlamizmustól, mivel az számos tekintetben szembe megy az iszlám vallás tanaival. Például egy iszlamista vezető nem mondhatja meg hogyan kell a saríát értelmezni, hiszen az a jogtudós réteg, az ulamá feladata. Hasonlóképpen önálló jogi véleményt, fatvát is csak az iszlám jogban képzett személy, a mufti adhat ki. A fenti definícióból következik, hogy a téma kapcsán helyesebb iszlamista terrorról beszélni, mint iszlám terrorról.
A diák
Szajjid Qutb 1906-ban született egy felső-egyiptomi faluban, földművelő család első gyermekeként. Apja aktívan részt vett a helyi politikában, és mivel tagja volt Musztafa Kamil nacionalista pártjának, a családnál gyakran megfordultak a környék politikai életének befolyásos szereplői. A fiatal Szajjidra nagy hatással volt a hagyományos muszlim neveltetés, illetve a családi házban a politikai események megvitatásán túl rendszeresen foglalkoztak a Koránnal és magyarázataival. Állítólag már 10 éves korában fejből tudta idézni a Koránt, később mégis szekuláris oktatásban részesült a kairói Dar al-’Ulum tanárképző egyetemen.
Mint számos honfitársát, őt is radikalizálta a brit megszállás, az egyre inkább politikai színezetű írásaiban élesen kritizálta a briteket kiszolgáló egyiptomi elitet, a többpártrendszert, illetve az országban mindinkább elharapózó erkölcstelenséget.
Ettől az időszaktól kezdve írásai már egyre inkább iszlamista hangokat ütöttek meg. Ekkor született meg egyik első jelentős munkája, a Társadalmi igazságosság az iszlámban (Al-cadala al-idzstimacija fi`l iszlám).
1948-ban lehetőséget kapott, hogy az Egyesült Államokban tanuljon tovább a Colorado State College of Education intézményben. Felettesei minden bizonnyal azt remélték, hogy a világ leggazdagabb országában eltöltött hónapok után Qutb felhagy az iszlamista nézetekkel. Valójában ennek pont az ellenkezője történt. Az Egyesült Államokban tapasztalt materializmus, a szexuális szabadosság, az emberi kapcsolatok felszínessége, a vallástalanság és a rasszizmus sokkolóan hatottak rá, és mindinkább megerősödött benne az érzés, hogy a nyugati társadalmak tévúton járnak.
Egy olyan korban, amikor világszerte tömegek rajongtak Amerikáért, Qutbot aggodalommal töltötte el a Nyugat által képviselt modernitás. Ekkor még csak alakultak benne azok a gondolatok, melyek arra irányultak, hogy le kell bontani a modernitás teljes politikai és filozófiai rendszerét, és az iszlámot vissza kell vezetni a még szennyezetlen kezdetekhez.
Nézete szerint a szent és a profán, az egyház és az állam, a tudomány és a teológia szétválasztása mind-mind a Nyugaton eluralkodó modernitás jegyei, és mivel az iszlám egy totális, mindent magába foglaló rendszert képez, ezért összeegyeztethetetlen ezekkel az idegen gondolatokkal.
Qutb még az Egyesült Államokban értesült arról, hogy a Muzulmán Testvériség alapítója, Haszan al-Banná egy merénylet során elhunyt. Talán ez a hír is közrejátszhatott döntésében, miszerint a doktori képzés elvégzése helyett sietősen visszatért Egyiptomba, hogy az iszlámnak szentelje az életét. Időközben akárcsak ő maga, az ország is egyre radikálisabb lett.
A cikk folytatása Qutb életéről itt olvasható.
