Politikai források szerint a főügyész hajlandó vádalkut kötni Benjamin Netanjahuval, ha az a volt miniszterelnököt hét évre eltiltja a közügyektől – írja az ujkelet.live
Avichai Mandelblit főügyész 2019. november 21-én közölte, hogy vádat emel Netanjahu ellen három korrupciós ügyben. Netanjahu tagadta, hogy bűncselekményt követett el, és kijelentette, hogy az egész egy puccskísérlet a megbuktatására.
Netanjahu mostanáig azt hangoztatta nyilvánosan, hogy a bíróságon bebizonyosodik az ártatlansága, és megfogadta, hogy nem fogad el semmilyen vádalkut.
A riportok szerint a volt miniszterelnök volt az, aki kezdeményezte a tárgyalásokat ügyvédje, Boaz Ben Tzur és az államügyészség között egy potenciális vádalkuról.
Netanjahu és tanácsadói úgy vélik, Mandelblit érdekelt abban, hogy „tiszta asztallal” fejezze be a mandátumát, és a távozása előtti szűk időintervallumot (február 1.) fel lehetne használni egy gyors üzlet megkötésére nyomás gyakorlással. A források szerint a tárgyalásokon felmerült az is, hogy az ügy lezárása a közérdeket szolgálja.
Mandelblit a vádalku feltételéhez kötötte, hogy felkérje a jeruzsálemi kerületi bíróságot, hogy állapítsa meg Netanjahu magatartása erkölcsi vétségnek minősül; így az izraeli törvények értelmében hét évre el kell tiltsák a közszolgálattól, ami véget vethet a most 72 éves Netanjahu politikai karrierjének.
Netanjahu azonban olyan megállapodást akar, amely lehetővé teszi számára, hogy a politikában maradjon.
A szefárd ultraortodox Sasz vezetőjével, Arje Derivel nemrégiben kötött, ellentmondásos megállapodásban Mandelblit nem ragaszkodott az erkölcsi vétség záradékhoz. Netanjahu azt reméli, hogy ez az ő ügyében is elérhető.
Ha Netanjahu a jogerős ítélet előtt lemond, a Központi Választási Bizottságot vezető Legfelsőbb Bíróság bírájának dolga lenne, hogy a következő Kneszet-választás előtt döntsön a sorsáról. Ha azonban Netanjahu mindaddig hivatalban marad, amíg meg nem születik az ítélet – ez Mandelblit állítólagos preferenciája –, akkor a bírák hozzák meg a végső döntést arról, hogy tettei erkölcsi vétségnek minősülnek-e. Mindkét forgatókönyv szerint a bűncselekmények valószínűleg erkölcsi vétségnek minősülnek.
A 12-es csatorna riportja megjegyezte, hogy lehetséges, hogy Netanjahu egyáltalán nem érdekelt a vádalkuban, és egyszerűen csak megpróbálja gyengének bemutatni az ügyeket a nyilvánosság előtt, rámutatva az ügyészség kompromisszumkészségére.
Azonban a 13-as csatorna szerint Netanjahu azután kezdte fomtolgatni a vádalku lehetőségét, hogy jogi értékelést kapott, amely szerint Nir Hefetz, az állam kulcsfontosságú tanúja nemrégiben tett vallomásai hatékonyak volt az ügyészség vádjainak alátámasztásában, és azon aggodalmak közepette, hogy egy másik koronatanú, Slomo Filbernek soron következő vallomása szintén káros lehet.
Mindeközben a politikai erők úgy vélik, hogy a Netanjahut a politikai szférából eltávolító vádalku a jelenlegi, ideológiailag szétszakadt kormánykoalíció gyors összeomlását okozhatja.
Ha Netanjahu távozik, a koalíció jobboldali pártjai – amelyek csak addig nem voltak hajlandóak együtt ülni a Likuddal, amíg Netanjahu vezeti – valószínűleg ugranának, és könnyen jobboldali kormányt alakíthatnának.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
