Trump lesz a bűnbak, ha nem sikerül az iráni atommegállapodás

Mivel az iráni nukleáris tárgyalások kritikus pillanathoz érkeztek, a Fehér Ház azt tervezi, hogy az elkövetkező hetekben nyilvános üzeneteinek nagy részét arra összpontosítja, hogy Donald Trump korábbi elnököt támadja a 2015-ös megállapodásból való kilépés miatt – közölte két, a Fehér Ház terveit ismerő forrás.

Miért is fontos ez? A Biden-kormányzat úgy gondolja, hogy már csak hetek kérdése a kritikus döntési pont: vagy létrejön egy megállapodás, és az Egyesült Államok visszatér az atomalkuhoz, vagy a tárgyalások megszakadnak, és a kormányzat lépéseket tesz, hogy nagyobb nyomást gyakoroljon Iránra – mondták a források.

Mindkét forgatókönyv komoly politikai hatást fog kiváltani, különösen a republikánusok részéről, és a Fehér Ház részben azzal akarja egyben tartani a demokratákat, hogy hangsúlyozza: Trump volt az, aki ezt a válságot eleve okozta, és csak rossz lehetőségeket hagyott az utána következő kormányzatnak.

Egy magas rangú kormánytisztviselő szerint a Fehér Ház “továbbra is világosan elmondja a tényeket és helyre teszi a dolgokat a diplomácia szempontjából kritikus pillanatban és a történelem e fontos pontján”.

A színfalak mögött: a két forrás szerint a Biden-kormányzat január végét vagy február elejét tűzte ki a döntés meghozatalának határidejeként, és addigra gyakoribbá kívánja tenni az Iránnal kapcsolatos nyilvános üzeneteket.

A Fehér Ház azt reméli, hogy az üzenetet felerősítik majd azok a jelenlegi és korábbi amerikai és izraeli tisztségviselők, akik úgy vélik, hogy Trump kilépése a 2015-ös atomalkuból hiba volt.

A keddi külügyminisztériumi sajtótájékoztató már ennek szellemébn zajlott: Ned Price szóvivő a bécsi tárgyalásokra vonatkozó kérdésről a Trump-kormányzat elleni támadásra terelte a szót.

“Érdemes egy pillanatra elidőzni azon, hogyan jutottunk idáig” – mondta Price. “Mélységesen sajnálatos, hogy az előző kormányzat egy átgondolatlan döntése miatt ez a kormányzat e szigorú ellenőrzési és felügyeleti protokollok nélkül lépett hivatalba”.

Price szerint a Trump-kormányzat jobb megállapodást ígért, “aminek a közelébe sem került”, és ehelyett “Irán előre kerülhetett lépéselőnybe nukleáris ígéretével”.

A bécsi tárgyalások nyolcadik fordulója már csaknem két hete tart. A megbeszélésekről tájékoztatott amerikai és európai diplomaták szerint csak szerény előrelépés történt, nem olyan mértékű, hogy optimisták lennének a megállapodás elérésének kérdésében.

Európai diplomaták szerint az elmúlt napokban a tárgyalások nagy része Irán azon követelésére összpontosított, hogy az Egyesült Államok adjon garanciákat arra, hogy egyetlen jövőbeli elnök sem lép ki a megállapodásból – a Biden-kormány azt mondta, hogy ezt az ígéretet nem tudja teljesíteni.

Az iráni médiajelentések szintén a garanciák kérdésére összpontosítottak, és hozzátették, hogy a tárgyalások másik középpontjában Irán azon követelése állt, hogy ellenőrizzék, hogy a szankciók enyhítése bármely megállapodásban valóban gazdasági előnyökkel jár-e, bár nem világos, hogy ez mit jelentene.

Az irániak azt állítják, hogy az Obama-kormányzat a szankciók feloldása után is továbbra is elriasztotta a vállalatokat attól, hogy Iránban üzletet kössenek.

Tényleg békülne Izraellel Erdoğan?

Miközben az arab országok pénzügyi és egyéb megállapodásokat kötnek Izraellel, Törökország elszigetelődött a régióban, és elveszíti exportpiacát.