A hatalmon lévő kazah rezsim túlélésért folytatott harca újabb válságot eredményezett a rezsim fő támogatója, Vlagyimir Putyin orosz elnök számára. A Washington Post publicistája, Josh Rogin szerint a Nyugatnak arra kellene felhasználnia Putyin új problémáját Kazahsztánban, hogy lebeszélje őt arról, hogy meggondolatlanul újabb válságot indítson el Ukrajnában.
Az biztos, hogy Putyin már régóta arról prédikál, hogy újra megerősíti az orosz ellenőrzést az összes volt szovjet terület felett, beleértve Kazahsztánt is. Az országok Nurszultan Nazarbajev volt miniszterelnök és elnök alapította és több mint három évtizeden át egy alig burkolt diktatúraként kormányozta. Bár a színfalak mögött még mindig ő mozgatja a szálakat, a most 81 éves Nazarbajev nyilvánvalóan elvesztette az irányítást a helyzet felett, így kénytelen volt Putyinhoz fordulni sürgős segítségért.
Az Oroszország vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (CSTO) most először telepített csapatokat Kazahsztánba, állítólag Kazahsztán kérésére, hogy harcoljanak a kormány által „terroristáknak” nevezett egyszerű állampolgárok ellen. Még korai lenne bármit is mondani, és sok az ismeretlen tényező, de fennáll a valós veszélye annak, hogy a kazahsztáni válság olyan mocsárrá válik, amelyre Oroszország nem számított.
„Ez egy példátlan és elképzelhetetlen forgatókönyv, amikor a magát erősnek és stabilnak büszkélkedő kormány ehhez az orosz vezetésű szervezethez folyamodik beavatkozásért, miközben ez a szervezet még soha nem tett ilyesmit”
– mondta Erica Marat, a Nemzetvédelmi Egyetem Nemzetközi Biztonsági Ügyek Főiskolájának docense.
„Ez lényegében azt jelenti, hogy Kazahsztán átadja a szuverenitását egy orosz vezetésű katonai erőnek.”
Marat figyelmeztet arra, hogy a kazahsztáni válság okai belföldi eredetűek, amelyek a társadalmi egyenlőtlenségek, a korrupció és a szegénység hosszú évtizedeiben gyökereznek, valamint abban, hogy a kormány nem tartotta be eredeti ígéretét egy befogadóbb és sokszínűbb politikai rendszerre vonatkozóan. Nem igazán Putyinról van szó. Hanem a társadalmi-gazdasági kérdésekről és az emberek és a rezsim között felbomlott társadalmi szerződésről.
Most azonban, hogy Putyin és Nazarbajev a kazahsztáni belpolitikai válságot geopolitikai eseménnyé változtatta, lehetetlen figyelmen kívül hagyni az USA és Oroszország kapcsolataira gyakorolt hatásokat, amelyek Ukrajna miatt fordulóponthoz érkeztek. Putyin 100 ezer orosz katonát vonultatott fel Ukrajna határán, hogy tárgyalásokra kényszerítse a Nyugatot például arról, hogy a NATO vonuljon vissza 1997-es határaira.
De Putyin nem tudhatta, hogy Almaty a lángolni fog, éppen akkor, amikor a Kijevvel és Washingtonnal folytatott küzdelme a tetőfokára hágott. Ma még nem igazán tudhatja, hogy szüksége lesz-e az ukrán határon ülő orosz csapatokra, amelyeket hamarosan Kazahsztánba telepítenek. Kockázatszámítása határozottan megváltozott – és nem Ukrajna lerohanása javára.
„A kazahsztáni zavargások egy kérdést vetnek fel Putyin számára: folytassa-e megfélemlítési kampányát a nyugati szárnyán, vagy foglalkozzon a tőle délre lévő fenyegetésekkel? Vagy mindkettőt megteheti?”
– írta John Herbst volt ukrajnai és üzbegisztáni nagykövet csütörtökön az Atlantic Council számára.
A Nyugatnak ki kellene használnia ezt a sebezhetőséget, hogy Putyin ne tudja egyszerre túszul ejteni Ukrajnát és átvenni a katonai ellenőrzést Kazahsztán felett. Senki sem javasolja, hogy az Egyesült Államok közvetlenül beavatkozzon Kazahsztánban, ami igazolná Kassim-Jomart Tokajev elnök abszurd állításait, miszerint a tüntetőket külföldről támogatják. Inkább növelni kellene Ukrajna támogatását mind katonai, mind diplomáciai téren, hogy meggyőzzük Putyint arról, hogy Ukrajna megtámadása most katasztrofális lenne számára – véli Josh Rogin.
A katonai fronton a Biden-kormányzat még mindig nem egyezett bele abba, hogy Ukrajnának több olyan eszközt adjon el, amelyre szüksége van ahhoz, hogy egy invázió veszteségei Putyin számára vállalhatatlanul magasak legyenek. Az ukrán hadseregnek elektronikai hadviseléshez, légvédelemhez, hírszerzési támogatáshoz, orvlövész-ellenes képességekre, fejlett kommunikációs technológiára és helikopterekre van szüksége.
A diplomáciai fronton Biden tisztviselői súlyos gazdasági következményekre figyelmeztetik Moszkvát, ha megszállja Ukrajnát. Ugyanakkor Biden egy Wendy Sherman külügyminiszter-helyettes által vezetett csapatot küld, hogy január 10-én Genfben találkozzon orosz tisztviselőkkel.
Ezt a cikket szerkesztőségünk, tekintettel a szombati munkatilalmakra, még a sábát beállta előtt időzítette.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.