Most, hogy az orosz csapatok Ukrajna határainál készülődnek, nem csak az ukránok aggódnak amiatt, hogy Putyin mit tartogathat számukra, hanem a kazahok is – írja James M. Dorsey díjnyertes újságíró és akadémikus az Algemeineren.
Ami elbizonytalanítja a kazahokat, az az évek óta tartó orosz retorika.
Éves sajtótájékoztatóján Putyin a múlt hónapban egy, a kazahsztáni televízió által feltett, a témához nem kapcsolódó kérdést használt fel arra, hogy emlékeztesse hallgatóságát, hogy „Kazahsztán a szó teljes értelmében orosz nyelvű ország”.
Kazahsztánnak 6846 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal, ami a világ második leghosszabb határa. Az országban a lakosság 20 százalékát kitevő orosz kisebbség él.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter korábban azzal vádolta az országot, hogy az „idegengyűlölet váltotta ki az oroszul beszélők ellen számos támadást Kazahsztánban”.
Dariga Nazabajeva, a kazah parlament tagja és a Putyinnal szoros kapcsolatot ápoló Nurszultan Nazarbajev volt elnök lánya azzal vágott vissza, hogy „az idegengyűlölet esetei néha Oroszországban is előfordulnak”.
Az elmúlt években egyes orosz szélsőjobboldali, ultranacionalisták az orosz uralom visszatérését követelték Közép-Ázsiába, és Kazahsztán feldarabolását.
„Politikai hibának lehet nevezni, hogy a kazahsztáni orosz etnikumúakat diaszpórának kell nevezni, hiszen ezek a mi földjeink, amelyeket ideiglenesen szakítottak el Oroszországtól”
– mondta Pavel Shperov, az orosz parlament egykori ultranacionalista képviselője, amikor még képviselő volt.
„A határok nem örökkévalóak. Vissza fogunk térni az orosz állam korábbi határaihoz”
– tette hozzá.
Egy nem hivatalos felmérés Ridderben, a kelet-kazahsztáni Oroszországgal határos, többségében orosz etnikumú bányászvárosban néhány évvel ezelőtt azt mutatta, hogy a város többségében orosz etnikumú lakosságának akár háromnegyede is támogatná, hogy Oroszország része legyen.
Putyin hét évvel ezelőtt keltett először borzongást a kazahokban, amikor kilenc hónappal a Krím elcsatolása után egy diák egy sajtótájékoztatón megkérdezte tőle, hogy Kazahsztánt nem fenyegeti-e az Ukrajnához hasonló sors. Az oroszok körében széles körben elterjedt felfogást visszhangozva, miszerint Oroszország civilizálta Közép-Ázsia nomád sztyeppéit, Putyin megjegyezte, hogy Nazarbajev akkori elnök, Kazahsztán szovjet korabeli kommunista pártfőnöke
„egyedülálló teljesítményt nyújtott: államot hozott létre egy olyan területen, ahol soha nem volt állam. A kazahoknak soha nem volt saját államuk, és ő megteremtette”.
Putyin a továbbiakban azt mondta, hogy a kazahsztáni tagság az öt országot tömörítő, posztszovjet Eurázsiai Gazdasági Unióban „segít [az országnak] abban, hogy az úgynevezett „nagy orosz világ” része maradjon, amely a világcivilizáció része”. Putyin először 2001-ben karolta fel az orosz világ fogalmát, amikor egy orosz diaszpóra-konferencián azt mondta, hogy
„az orosz világ fogalma messze túlmutat Oroszország földrajzi határain, és mindig messze az orosz etnikum határaitól”.
A kazahsztáni vezetőknek szűk mozgástere volt, amikor Putyinra és szélsőjobboldali orosz nacionalisták kórusára reagáltak. Kassym-Jomart Tokajev elnök egy cikkében annak kivizsgálására szólított fel, hogy ki a felelős az 1930-as évek elején az erőszakos szovjet kollektivizálás és a nomádok betelepítése által kiváltott éhínségért. Az éhínségben egyesek szerint akár a kazah lakosság egyharmada is meghalhatott.
A volt elnök, Nazarbajev korábban a kazah függetlenség napja alkalmából rendezett ünnepségen pedig azt mondta, hogy
„a függetlenséget őseink sok generációja vívta ki nehezen, akik vérrel és verejtékkel védték szent földünket. A függetlenség minden egyes állampolgár szilárd elhatározása, hogy az utolsó csepp vérig megvédi Kazahsztánt, saját otthonát és a szülőföldet, ahogyan azt hős őseink ránk hagyták”.
Egyes elemzők szerint a 81 éves Nazarbajev lehet az utolsó akadály az orosz-kazah konfrontáció útjában.
Megjegyezve, hogy az oroszok aránya a kazah lakosságon belül egyre csökken, a Novaja Gazeta című független orosz lap idézte Dosym Satpayev kazah akadémikust, aki úgy jellemezte az orosz-kazah viszonyt, mint egy „férjet és feleséget a válás előtt. Még próbálnak együtt élni, de a jövőben valaki valószínűleg el akarja majd indítani a válási folyamatot békésen, esetleg konfrontációval”.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.