A posztszovjet korszakban a zsidó tapasztalatokat Eurázsiában nagyrészt az Izraelbe való kivándorlás határozta meg. Kazahsztán esetében azonban a bevándorlás segít formálni az ország kicsi, de sokszínű zsidó közösségét — olvasható az eurasianet.org oldalán.
A közösség erős szervezőképessége segített a különböző kihívások leküzdésében, amióta Kazahsztán 1991-ben elnyerte függetlenségét, beleértve a koronavírus világjárványt is. Amikor a kazahsztáni hatóságok 2020. május 12-én megkezdték az országos koronavírus-zárlat feloldását, Yeshaya Cohen, Kazahsztán főrabbija arról számolt be, hogy a zsidó közösség egyetlen tagja sem betegedett meg a COVID-19-ben.
A közösségen belüli szolidaritás segített minimalizálni a COVID-19 kockázatát: A járvány első jeleire Cohen és más vallási vezetők megelőző intézkedéseket hajtottak végre – a közösségi média segítségével önkénteseket szerveztek a közösség veszélyeztetettebb tagjainak megsegítésére, biztosították az idősek rendszeres élelmiszerellátását és más alapvető szolgáltatásokat nyújtottak. Emellett a vallási szolgáltatásokat és az oktatást is az internetre helyezték át.
„A közösség azért erős, mert egységes” – mondta Cohen.
Cohen, aki 1994 óta tölti be a főrabbi tisztséget, azon kevés posztszovjet bevándorló közé tartozik, akik ma a kazahsztáni zsidó közösség gerincét alkotják. Az ország összes rabbija bevándorló, és mindannyian a Chábád-Lubavics mozgalom, a New York-i Brooklynban székelő haszid irányzat tagjai.
Cohen közel 25 évvel ezelőtt vándorolt be Izraelből Kazahsztánba. A többi chábád-lubavicsi küldött-rabbi, aki 1991 óta költözött Kazahsztánba, Ukrajnából, Oroszországból, az Egyesült Államokból, Kanadából és Ausztráliából érkezett.
Míg a legtöbb haszid irányzat hajlamos a zárkózottságra, a Chábád-Lubavics mozgalom követői más zsidó felekezetek felé való nyitottságukról ismertek. A mozgalom önfenntartó közösségi központok, iskolák és szociális segélyprogramok hálózatát működteti több mint 100 országban, köztük Kazahsztánban is.
A 30 éves Mina Liberow és férje, Saadia Liberow rabbi négy évvel ezelőtt Brooklynból költöztek Almatiba gyermekeikkel. Mivel Liberow rabbi Brazíliában nőtt fel, ottani Chábád küldöttek szüleinek gyermekeként, nem idegen számára, hogy egy távoli helyen éljen azzal a céllal, hogy zsidó közösséget építsen. Liberow rabbi rendelkezik a zsidó törvények szerinti állatvágási engedéllyel, és Kazahsztánban szükség volt a szaktudására. Mina Liberow, aki szintén egy Chábád családban nőtt fel Brooklyn Crown Heights negyedében, szintén segít az almatyi zsinagóga programjainak szervezésében és az oktatásokon. „A Chábád célja, hogy a világ minden táján segítsen a zsidóknak, ezért olyan országokba költözünk, ahol vannak zsidók, hogy gondoskodjunk róluk” – fogalmazott Liberow a Eurasianetnek.
A legmegbízhatóbb becslések szerint a mintegy 18,5 millió lakosú Kazahsztánban a zsidók száma 3-4 ezer között van. Cohen, a főrabbi azt állítja, hogy a közösség növekszik. Almatin kívül Nur-Sultanban, Karagandiban, Kosztanajban, Pavlodarban, Oszkemen és Sümkentben is vannak gyülekezetek.
Bár a chábád-lubavicsi irányzat töltik be a vezető szerepet, a közösség a zsidó felekezetek és etnikumok széles skáláját foglalja magában.
Mina Liberow elmondta, hogy a COVID-19 járvány a Zoom és más webes kommunikációs platformok révén közelebb hozta egymáshoz a zsidó közösséget. „Mindannyian együtt imádkozunk, és a rabbi [online] beszél” – mondta. „Próbálunk együttműködni, amennyire csak tudunk”.
A 28 éves Mordechai Morozow és felesége, a 26 éves Shoshana tavaly augusztusban költöztek Shymkentbe Crown Heightsból három gyermekükkel, mint Chábád küldöttek. Mordechai rabbi vezeti a gyülekezetet. Shoshana elmondása szerint érkezésük óta egyre több zsidó jár az Istentiszteletekre. A shymkenti közösség, amelyet körülbelül 100 főre becsül, főként orosz anyanyelvűekből áll, fiatal családokkal.
Shoshana hozzátette, hogy ő és férje nem gondolkodtak kétszer sem azon, hogy átköltözzenek az Egyesült Államokból a dél-kazahsztáni Shymkentbe, az üzbég határhoz közeli városba. Mindketten tudták, hogy küldöttek szeretnének lenni. „Az a küldetésünk, hogy gondoskodjunk más zsidókról, és mindenkit közel hozzunk a zsidósághoz” – mondta. „Fiatal házaspárként ezt akartuk csinálni”.
A kazahsztáni zsidó közösség sokszínűsége a régió traumatikus 20. századának eredménye. Az 1930-as évek előtt viszonylag kevés zsidó élt Kazahsztánban; a legtöbbjük orosz katonai behívás miatt kényszerült ide és a 19. század végén segítettek meghódítani a régiót. Számuk a 30-as évek végén, Sztálin nagy terrorja idején kezdett megnőni, amikor a Szovjetunió minden részéből zsidók ezreit küldték munkatáborokba, vagy száműzték őket Kazahsztánba. Mások Közép-Ázsiába menekültek a második világháború idején a megszálló náci hadsereg elől.
A korszak deportáltjai között volt Levi Yitzchak Schneerson rabbi, az ukrajnai Jekatyerinoszlav, a mai Dnyetnopetrovszk városának egyik kiemelkedő rabbija.
Schneerson rabbi volt Menachem Mendel Schneerson, a hetedik lubavicsi Rebbe apja, a Chábád-Lubavicsi mozgalom utolsó szellemi vezetője. Levi Yitzchak Schneerson rabbi 1944-ben halt meg Almatiban, így a zsinagóga közelében lévő nyughelye zarándokhellyé vált.
Néhány hónappal Levi Yitzchak Schneerson halála előtt egy fiatal rabbi, Hillel Liberov, a brooklyni rabbi, Saadia Liberow dédnagybátyja érkezett Almatiba.
Liberov a második világháború utáni kazahsztáni zsidó közösség de facto vezetőjeként szolgált Kazahsztánban, mivel három almatyi gyülekezetet egyesítettek annak ellenére, hogy az 1940-es évek végén/az ’50-es évek elején folytatódtak a kazahsztáni zsidók deportálásai. Liberov nemcsak vallási szolgálatot vezetett, hanem dédunokájához hasonlóan rituális vágásra is kiképezték. Mivel a vallás gyakorlása a kommunista rendszerben nagyrészt tilos volt, Hillelnek az titokban kellett megtartania a hagyományokat. Amikor Hillel Liberov 1982-ben meghalt, a zsidó közösség vezető nélkül maradt egészen 1994-ig, amikor is megérkezett Cohen rabbi.
A chábád-lubavicsi mozgalom közösségszervező erőfeszítései mellett Izrael Állam is segítséget nyújt a kazahsztáni zsidó közösség fenntartásához. A kazahsztáni zsidók egy része még mindig Izraelbe vándorol, sokan közülük a jobb gazdasági lehetőségek reményében, mások azonban üzleti karriert futottak be Kazahsztánban, és gyakorlatilag kereskedelmi hídként szolgálnak Izrael felé.
Liat Wexelman, Izrael kazahsztáni nagykövete 2019 végén méltatta a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok bővülését. „Izraelt startup nemzetként tartják számon, és számos élvonalbeli, korszerű technológiával rendelkezik olyan területeken, amelyek a kazah kormány számára kiemelt fontosságúak” – idézte Wexelmant a Jewish News Syndicate. „Sikerült néhány tartós partnerséget kialakítanunk”.
Cohen rabbi hangsúlyozta, hogy a kazahsztáni zsidó közösség kölcsönösen nyitott és, tiszteletteljes kapcsolatot ápol a kazah kormánnyal. A kormány különböző mértékben védi a hatóságok által „hagyományosnak” tartott vallásokat, köztük a szunnita hanafi iszlámot, az orosz ortodoxiát, a római katolicizmust, a lutheránizmust és a judaizmust. De a tolerancia szintje, amelyet a kazahsztáni hatóságok a zsidó közösséggel szemben tanúsítanak, nem terjed ki az ország összes vallására – mondta Felix Corley, a Forum 18, vallásszabadsággal foglalkozó hírszolgálat szerkesztője.
Corley a Jehova tanúit említette azok között, akik nem tartoznak a „hagyományos” vallás tagjai közé, és akiknek rendszeresen meggyűlik a bajuk a hatóságokkal. A csoportot – más felekezetekkel együtt, amelyekről köztudott, hogy hittérítéssel foglalkoznak – a vallási törvény 2011-es elfogadása óta fokozott ellenőrzésnek és zaklatásnak vetik alá. Jarrod Lopes, a Jehova Tanúi világközpontjának szóvivője szerint az elmúlt évben Kazahsztánban 20 olyan incidens történt, amelynek során 37 tanút vettek őrizetbe.
Corley kifejtette, hogy a zsidókat különösen tolerálják a kazahsztáni vezetők. „Bár a törvény szerint nincsenek nagyobb jogaik, mint bárki másnak… a gyakorlatban általában mentesülnek az állami zaklatásoktól” – mondta Corley.
A Kazahsztán és Izrael közötti elmélyülő gazdasági és politikai kapcsolatok az egyik tényező, amely ösztönzi a kormányzati toleranciát. Emellett a Chábád-Lubavics egy nemzetközi szervezet, amely mögött komoly infrastruktúra és befolyás áll, így a kormánynak érdekében áll, hogy együttműködjön vele – mondta Corley, megjegyezve, hogy a kazahsztáni zsidó közösség, a zsidó vallás sajátosságai miatt, nem vesz részt a hittérítésben.
Jason Morton, az Egyesült Államok Nemzetközi Vallásszabadság Bizottságának politikai elemzője tavaly májusban találkozott Cohennel. Egyetért azzal, hogy a kormány számára előnyös a zsidó közösséggel való együttműködés, mind a kereskedelem fellendítése, mind Kazahsztán nemzetközi megítélésének javítása érdekében.
„Szerintem fontos, hogy Kazahsztánt vallási szempontból pluralista helyként akarják feltüntetni””- mondta Morton. „Tehát a zsidó közösség védelme része széleskörű PR-kampányuknak, amely szerint Kazahsztán egyedülállóan toleráns hely.”
