A Moszkva vezette „békefenntartó” szövetség a tüntetők, a rendőrség és a hadsereg közötti erőszakos összecsapások közepette érkezett az országba.
Orosz hírügynökségek szerint orosz ejtőernyősök érkeztek Kazahsztánba a Moszkva vezette katonai szövetség „békefenntartó” missziójának részeként, hogy segítsenek az elnöknek visszaszerezni az ország feletti ellenőrzést.
Kazahsztán elnöke, Kaszim-Jomart Tokajev szerdán késő este kérte a beavatkozást a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetétől (KBSZSZ) – az Oroszország, Örményország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán alkotta szövetségtől -, és azt gyorsan jóvá is hagyták.
A beavatkozásra akkor került sor, amikor Kazahsztánban folytatódnak az erőszakos összecsapások a tüntetők, a rendőrség és a hadsereg között.
Az áldozatok számáról kevés megbízható információ áll rendelkezésre, de a helyi hírügynökségek az ország legnagyobb városában, Almatiban a rendőrség szóvivőjét idézték, aki szerint több tucat ember halt meg a kormányépületek elleni támadások során.
Almati város hatóságai csütörtökön közölték, hogy a rendőrség és a biztonsági erők 353 alkalmazottja sérült meg, és 12-en meghaltak — írja a The Guardian.
Csütörtök reggel lövések dördültek el, amikor a csapatok behatoltak Almati főterén. Több páncélozott személyszállító jármű és több tucat gyalogosan mozgó katona érkezett csütörtök reggel, és lövések hallatszottak, amikor a tömeghez közeledtek – mondták a Reuters által idézett szemtanúk.
Az állami televízió csütörtökön arról számolt be, hogy a Kazahsztáni Nemzeti Bank felfüggesztette az összes pénzintézet működését. Az országban az internet többnyire nem működik, ahogy a mobiltelefon-szolgáltatás sem.
Tokajev szerda este a KBSZSZ-t kérte, hogy segítsen neki visszaszerezni az irányítást. Nikol Pashinyan, Örményország miniszterelnöke azt mondta, hogy a szövetség erőket küld a közép-ázsiai ország „stabilizálására”.
Nem világos, hogy a KBSZSZ hány katonát küld, és hogy mennyi ideig maradnak az országban. Leonyid Kalasnyikov orosz parlamenti képviselő az Interfaxnak azt mondta, hogy a csapatok „addig maradnak, ameddig a kazah elnök szükségesnek tartja”. Azt mondta, hogy elsősorban az ország „infrastruktúrájának” védelmét fogják ellátni.
Tokajev elítélte a tüntető „terroristák” cselekedeteit, és azt állította, hogy az országot külföldön kiképzett bandák „támadásai” érték, miután az üzemanyagárak emelkedése széles körű tiltakozásokat váltott ki.
Szerdán a tüntetők kormányzati épületeket foglaltak el, és állítólag megrohamozták az ország kereskedelmi fővárosának és legnagyobb városának, Almatinak a repülőterét is.
„Almatit megtámadták, lerombolták, megrongálták, az almati lakosok terroristák, banditák támadásainak áldozatai lettek, ezért kötelességünk … minden lehetséges intézkedést megtenni államunk védelmében” – mondta Tokajev néhány órán belül második televíziós beszédében.
A kazahsztáni események egy olyan időszakban történtek, amikor minden szem egy esetleges ukrajnai orosz beavatkozásra szegeződött. A tüntetők által legyőzött rendőrökről készült képek valószínűleg riadalmat keltenek Moszkvában, mivel egy másik, Oroszországgal szomszédos ország is politikai zavargásoknak adta át magát. Kazahsztán gazdasági unió tagja Oroszországgal, és a két országnak hosszú közös határa van.
„Nazarbajev és családja minden ágazatot monopolizált, a bankszektortól az utakon át a gázig. Ezek a tüntetések a korrupcióról szólnak” – mondta az 55 éves Zauresh Shekenova, aki vasárnap óta tiltakozik Zhanaozenben.
„Az egész a gázáremeléssel kezdődött, de a tüntetések valódi oka az emberek rossz életkörülményei, a magas árak, a munkanélküliség, a korrupció”.
Darkhan Sharipov, a Wake Up, Kazakhstan civil társadalmi mozgalom aktivistája elmondta: „Az embereknek elegük van a korrupcióból és a nepotizmusból, a hatóságok pedig nem hallgatnak az emberekre… Azt akarjuk, hogy Tokajev elnök valós politikai reformokat hajtson végre, vagy menjen el, és tartson tisztességes választásokat.”
Az öt volt szovjet közép-ázsiai köztársaság függetlenségének három évtizede alatt nagyrészt tiltakozások nélkül maradt, Kirgizisztán kivételével, ahol több forradalom is volt.
Kazahsztánban még soha nem tartottak olyan választást, amelyet a nemzetközi megfigyelők szabadnak és tisztességesnek ítéltek volna. Bár nyilvánvaló, hogy széles körű az elégedetlenség, a politikai játéktér hosszú évek óta tartó megtisztítása azt jelenti, hogy nincsenek olyan magasan jegyzett ellenzéki személyiségek, akik körül egy tiltakozó mozgalom egyesülhetne, és a tiltakozások nagyrészt irányítatlannak tűnnek.
| Kazahsztán mintegy 18,7 milliós lakosságából 8-9000 főre becsülik a zsidó lakosok számát, zsinagógák és nagy zsidó közösségek vannak Almatiban, Nur-Szultanban (Asztana) és Pavlodarban, kisebb közösségek pedig Karagandában, Shymkentben, Semeyben, Koksetau-ban, Tarazban, Oralban, Aktobe-ban és Petropavlban. |
