A Kazahsztánon végigsöprő tiltakozásokat Irán és Törökország szorosan figyeli, és Oroszország is beavatkozhat. Kína is nyomon akarja majd követni a kazahsztáni fejleményeket, mivel azok hatással vannak közép-ázsiai politikájára.
Az Egyesült Államok Afganisztánból való kivonulása után az az érzésünk, hogy az USA szerepe Közép-Ázsiában csökkenhet, és az autoriter rezsimek biztosak akarnak lenni abban, hogy Kazahsztánból nem terjed át instabilitás — írja gyorselemzésében a The Jerusalem Post.
A Kazahsztánból származó videófelvételek szerint tüntetők lepik el a fővárost. A jelentések szerint Kassim-Jomart Tokajev, kazah elnök Moszkvához fordult támogatásért, és „terroristákként” ítélte el a tüntetőket.
A törökországi, iráni, kínai és oroszországi média lekicsinyelte a tüntetéseket. A TRT törökországi állami médiacsatorna szerint „a közép-ázsiai országot az év eleje óta tüntetések rázzák meg az újévi üzemanyagár-emelés miatt, amelyek szerdán a tüntetők rendőrökkel való összecsapásaiba és a kormányépületek megrohamozásába torkolltak”. A jelentés szerint Tokajev „a KBSZSZ (Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete) államainak vezetőihez fordult, hogy segítsenek Kazahsztánnak”.
Almatiban és más területeken szükségállapot van érvényben. Oroszország figyelmeztetett a „külföldi” beavatkozás veszélyére. Úgy tűnik, ez egy üzenet az USA-nak és a Nyugatnak. A kínai média nem sokat nyilatkozott a tüntetésekről. Hszi Csin-ping, kínai elnök nemrég gratulációt váltott kirgiz kollégájával, Szadir Zsaparovval a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok 30. évfordulója alkalmából.
Eközben a TASZSZ, oroszországi média szerint Kassim-Jomart Tokajev kazahsztáni elnök a nemzethez intézett televíziós beszédében fogadkozott, hogy bármi történjék is, ő a fővárosban marad. „Bármi történjék is, a fővárosban maradok. Az alkotmány értelmében ez a kötelességem, hogy együtt legyek a néppel. Túl fogunk lépni Kazahsztán történelmének ezen a sötét időszakán. Erősebben jövünk majd ki belőle” – mondta Tokajev.
A kazahsztáni tüntetések fontosak, és hatással lehetnek Közép-Ázsiára, valamint az Oroszországot körülvevő más országokra. Tiltakozásokra került sor más olyan országokban is, ahol Oroszországnak érdekeltségei vannak, például Fehéroroszországban 2020-ban és 2021-ben. Emellett Oroszország és az Egyesült Államok fokozta a közöttük lévő feszültséget Ukrajna miatt.
Eközben Törökországban keményen fellépnek az ellenzéki tüntetések ellen, Irán pedig az elmúlt években elfojtotta a tiltakozásokat. Afganisztánban a tálibok eltiporják a kisebbségeket. Örményországban a tüntetések az elnököt is kihívás elé állították. 2021 áprilisában összecsapásokra került sor a Kirgizisztán és Tádzsikisztán közötti határ egy vitatott szakasza miatt.
Mindez azért jelentős, mert Kazahsztán fontos Moszkva számára, és létfontosságú lehet Kína számára. A The Atlantic 2019-ben azt írta, hogy „Kína Közép-Ázsia legnagyobb befektetőjévé vált, és a helyi kormányok elfogadták pártfogását, különösen Kazahsztánban, ahol Hszi Csin-ping 2013-ban meghirdette az Övezet és Út kezdeményezést”.
Kirgizisztán és Tádzsikisztán fontos konferenciáknak adott otthont, pl. a CICA és az SCO, amelyeken Oroszország, Kína, Pakisztán és mások olyan beszédtémákat fogalmaztak meg, amelyek Washington hegemóniáját megkérdőjelezik, és egy új világrendet szilárdítanak meg.
„Oroszország támogatta az üzbég-afganisztáni-pakisztáni vasútvonal (Mazar-e-Sharif-Kabul-Peshawar) megépítését, amelyet az észak-déli nemzetközi közlekedési folyosó versenytársának és alternatívájának tekintenek, amelyben Irán és Oroszország is részt vesz” – írta tavaly az iráni média.
Tavaly áprilisban a török Anadolu megjegyezte: „Oroszország azt részesíti előnyben, hogy a kínai Belt and Road Initiative (BRI) a területén haladjon át, hogy vonzza az infrastrukturális beruházásokat, és jelentős részesedést szeretne szerezni a Kínából Európába és fordítva irányuló kereskedelem tranzit formájában. Ez az egyik oka a transzszibériai vasúti és közúti projekt megújításának.
Egy másik elvárás Oroszország részéről, hogy a Kazahsztánba érkező, Európába tartó kínai áruk a déli útvonal helyett az északi útvonalon haladjanak át a területén.” Irán a Kazahsztánnal határos Türkmenisztánnal is új üzleteket szeretne kötni.
Egyszóval, sok ország érdekelt abban, hogy mi történik ezután Kazahsztánban. A zavargások és a tüntetések miatt Oroszország, Kína, Irán és Törökország élénk érdeklődéssel fog figyelni, és ügyelni fognak arra, hogy a tüntetések átterjedjenek a szomszédos államokra.
