Az újfehértói csodarabbi, aki úgy ment a gázkamrába, akár egy reggeli imára

Nem szoktunk a holokauszttal foglalkozni. Azért teszünk most kivételt, mert legutóbbi helyszínünkhöz kapcsolódóan írt családi ihletettségű történetet egyik alapító tagunk, Cseh Viktor. Egy friss információja alapján idézi most fel nagymamája szülőhelyét, és egy különleges újfehértói rabbi, Sólem Lézer alakját – írja a Bennem Élő Eredet.

Áldott emlékű nagymamám, bobbe Baszséva, vagyis nekem Böbe, gyakran emlegette a rácferter rebbét, Reb Sólem Lézert. A holokauszt előtt Újfehértón, azaz, ahogy régen emlegették, Rácfehértón, s ahogy máig egy hagyományos zsidó közegben mondják, Rácferten volt egy nagy zsidó hitközség, mely létszáma 1941-ben meghaladta az 1300 főt is. Vallásos hitközség volt, többségében ortodoxok, de élt ott egy jelentősebb számú haszid közösség is, akiket egy páratlan személy fogott össze.

Reb Sólem Lézer (Halberstam Sálom Eliezer, 1862–1944) volt az ottani haszid tanház és zsinagóga vezetője, aki már a városba költözése után 1898-ban hírességnek számított, hiszen a „Divré Chájim”, Reb Chájim Halbersam (1793–1876), a cánzi (Nowy Sącz, Lengyelország) rebbe fia volt.

Áldásos tevékenysége miatt sokan tartották őt is csodarabbinak, és bár sosem lett a hitközség hivatalos rabbija, mégis hatalmas tekintéllyel bírt. Keresztúri „kollégájához” hasonlóan ő is népkonyhát vezetett a szegények számára.

A lassan tíz éve a Teremtőhöz megtért nagymamám is sokat emlegette rácferter rebbét, aki dédapám, Reb Jojszef „mestere” volt.

Csodálatos történeteket mesélt emberszeretetről, órákon át tartó drósékról, mely a Tóra legszebb példázataival volt átszőve, s arról, hogy kislányként segíthetett a rebbe feleségének, hogy a szentéletű Rebecen Szóró Mirjámmal (1861–1944/5704. ijár 15.) együtt készíthette azokat a legendás teákat, melyek tealeveleit a rebecen apja, a csernobi (Csernobil, Ukrajna) rebbe, Mordecháj Dov Twerszky (1839–1903) rabbi küldött a szabolcsi városkába.

Reb Sólem Lézer az újfehértói közösség többségével együtt mártírhalált halt Auschwitzban. Az idős rebecen még a végső deportálás előtt, a nyíregyházi gettóban hunyt el, s így sírja máig megtalálható az ottani zsidó temető ortodox részében.

A Bennem Élő Eredet cikkének folytatása itt olvasható.

Bennem élő eredet: Új nézőpontból mutatják be a vidéki zsidóság életét

A projekt fókuszában a vidéki zsidó közösségek állnak, melyekkel az eddig megszokott, jellemzően a pusztítás, a holokauszt oldaláról való megközelítéssel ellentétben, egy teljesen más szemlélet alapján foglalkozik.