Mintegy kétezer éves római kori bronztárgyakat találtak műkincstolvajoknál Jeruzsálemben.
A közlekedési vétség miatt megállított autóban egy régiségekkel teli dobozra figyeltek fel a rendőrök, amely az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei szerint műkincstolvajok illegális ásatásáról származik.
A régészek szerint a római ellenségek bronztárgyait az i.sz. 132-136-os Bar Kochba-felkelés idején a zsidó felkelők hadizsákmányként szerezték. A kincsek között díszes füstölőket és egy boroskancsót is találtak.
A bronz füstölőket valószínűleg gazdag római otthonokban vagy templomokban használták. A boroskancsót egy bankettjelenet díszíti, amelyen egy ember egy boroskancsóval hever. A hatóságok lefoglaltak egy díszes háromlábú kőtálat, római agyaglámpákat és több száz az i.sz. 2-3. században vert érmét is.
Izraelben igen ritkán lelnek ókori bronz tárgyakra, mert ez a fém igen értékesnek számított, és ezért általában megolvasztották és újra felhasználták. Ezért leginkább olyan helyeken bukkannak elő, ahol szándékosan elrejtették azokat, vagy olyan helyeken, ahol a Bar Kochba-felkelés idején bujkáltak.
Nyomozás indult a régiségekkel utazó három gyanúsított ellen, akik azért hozhatták a készletet Jeruzsálembe, hogy eladják egy műtárgykereskedőnek. A régészek szerint a Bar Kochba-felkelők Júdea-Szamária déli részén, Tarqumija határátkelő mellett található egykori rejtekhelyéről lopták el a tárgyakat.
Ezen a helyszínen ugyanis a közelmúltban illegális ásatásokat figyeltek meg, de nem sikerült elfogniuk a tetteseket. A műkincstolvajok elmenekültek, miután az autóban találtakhoz hasonló ősi leleteket hagytak maguk után.
A régészek szerint a bronztárgyakat a Bar Kochba-felkelés harcosai zsákmányolhatták, de ők maguk nem használták őket, mivel pogány képeket ábrázolnak, amely sérti a zsidók bálványimádásra vonatkozó tilalmát. Ha a zsidók használni akarták volna, akkor szándékosan tönkretették volna az emberábrázolást.
A három és fél évig tartó Bar Kochba-lázadás volt az utolsó és a legjelentősebb zsidó felkelés az idegen uralkodók ellen az ókorban. A lázadók olyannyira felkészültek a harcra, hogy a harmadik századi római történész, Cassius Dio szerint más vidékekről kellett légiókat hozni a felkelés elfojtására. A harcok végére mintegy 50 zsidó erődöt és körülbelül 1000 települést semmisítettek meg, valamint több százezer zsidó vesztette életét.
