Sába királynőjének Salamon király udvarában tett látogatását egy rövid és viszonylag eseménytelen bibliai történet. És mégis, ez az egyszerű elbeszélés számtalan legendát, történetet és művészeti alkotást ihletett, amelyek a királynőt gazdag és bölcs uralkodóként, fekete etióp királynőként, nacionalista hősként, sőt, féldémonként és szőrös lábú pogányként mutatják be – írja a Collector cikke.
Sába királynőjének legkorábbi említése a héber Bibliában található (1 Királyok 10). A királynő pletykákat hall Salamon király határtalan bölcsességéről és Istennel való szoros kapcsolatáról. Kíváncsiságtól vezérelve Jeruzsálembe utazik, hogy találkozzon vele és próbára tegye, és karavánokkal hoz magával valamint aranyat, drágaköveket és fűszereket szállító tevéket. Amikor Salamon találkozik vele, és minden rejtvényét könnyedén megoldja, a királynő el van ragadtatva, és felismeri Salamonban Isten értékes eszközét. Ajándékokat kínál neki, Salamon pedig cserébe felajánl neki mindent, amit csak kíván, mielőtt hazatérne.
Az Újszövetségben (Lukács 11:31) további említést tesznek róla, ahol úgy írják le, mint egy délről jött királynőt, aki a világ végéről érkezett, hogy meghallgassa Salamon bölcsességét.
Mint Salamon próbára tételére méltó uralkodótársat, a királynőt a művészetben általában a megérkezés pillanatában ábrázolják, amint felajánlja javait, vagy beszélgetés közben, amint találós kérdéseket tesz fel a királynak. A reneszánsz korszakból időnként romantikus vagy akár szexualizált elemek is bekúsznak a történetbe, de a bibliai történetben nincs nyoma romantikának vagy szexualitásnak. Ehelyett a nemzetközi kereskedelem, a bölcsesség és a gazdagság kerül terítékre két uralkodó találkozásának összefüggésében.
André Lemaire, a párizsi Sorbonne héber és arámi filológia és epigráfia professzora feltárt egy feliratot, amely a Júda és Dél-Arábia közötti nemzetközi kereskedelemre utal, és ahol sok történész szerint Sába (vagy Sába) királysága lehetett.
A Korán átvette és átértelmezte a bibliai történetet hatalmas királynőként és napimádóként írja le a nőt, akit Salamon áttérít az Iszlámra.
A legkorábbi zsidó, biblia utáni beszámoló Josephus Flaviushoz kötődik. A zsidók történetében egy etiópiai és egyiptomi filozófus királynőről beszél, aki Salamonhoz utazott, hogy találkozzon vele, és próbának vesse alá.
Egyes hagyományok szerint apja Jemen királya, anyja pedig dzsinn, így félig démon volz. Ahogy végigsétál az üvegpalotán, megmutatja szőrös lábait, amelyeket egyes beszámolók démoni felének tulajdonítanak. Salamon elrendeli, hogy borotválják le a lábát, és egyes hagyományok szerint feleségül is veszi. A történetek gazdagsága és részletei szövegről szövegre változnak, de az alaptéma szerint Salamon a próféta, aki a politeista napimádót az egyistenhitre vezeti.
Kr. u. 260 körül a korai keresztény tudós, Alexandriai Origenész kommentárt írt az Énekek énekéhez, amely a Héber Bibliában található. Origenész a „szerelmest”, aki „Fekete és gyönyörű” (Énekek éneke, 1:5-7), Sába királynőjével hozza összefüggésbe. Azt állítja, hogy az Énekek énekében a királynő egy pogány egyházat képvisel, amely egyesül Salamon királlyal. Origenész allegorikus értelmezése a királynőről a legkorábbi példánk arra, hogy fekete nőként jelenik meg, bár etiópiai származására először a már említett történész, Flavius Josephus hivatkozott.
A Sába-Szolomon-ciklus leggazdagabb és legkiterjedtebb leírása a 14. századi etiópiai eposzban, a Kebra Nagastban található. Az akszúmi Is’haq Neburä -Id által írt, Etiópia eredetéről szóló eposz nem kevesebb mint 74 fejezetben mutatja be Sába királynőjét, akit itt Makeda néven ismernek, és Salamon fiát. Makeda egy filozófus királynő, aki bölcsességre törekedve utazik Salamonhoz.
A bibliai beszámolóval ellentétben a királynő nem teszi ki Salamont találós kérdéseknek. Ehelyett mély, filozófiai vitába bocsátkoznak, amely után Makeda meggyőződik arról, hogy követni fogja Izrael Istenét.
A Kebra Nagast romantikus elemet visz a történetbe, amelyet gondosan a meglévő keresztény hagyomány köré farag. Salamon megkéri Makeda kezét, aki erényes nőként ellenáll a közeledésének. A nőt ráveszik, hogy feküdjön le vele, de Szűz Máriához hasonlóan sértetlen marad. Makeda fiút szül, Meneliket, aki a leírás szerint Salamon kiköpött mása, bár fekete. Menelik lesz Salamon örököse, és finoman visszhangozza Dávid királyt. Menelik tekintélye tovább szilárdul, amikor Etiópiába hozza a frigyládát.
Egyetlen bibliai töredék tehát ilyen gazdag ikonográfiát és számtalan legendát ihletett.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
