A Sejk Dzsarrában elkövetett késeléses merénylet a legutóbbi a nemrég kiújult terrorhullámban – írja a The Jerusalem Post.
A zsidó nőt akkor késelték meg, miközben gyermekeivel sétált a kelet-jeruzsálemi Sejk Dzsarra negyedben szerda reggel.
A gyanúsítottat szerda reggel letartóztatták a kelet-jeruzsálemi városrész egyik iskolájában – közölte az izraeli rendőrség.
„A rendőrség azt gyanítja, hogy a támadót segítette az iskolája is”
– mondta Shimon Marziano, helyettes rendőrfőnök a KAN szerint.
„Több együttműködést vártunk volna [az iskolától]”
– mondta Marziano.
„Ez egy rendkívüli esemény volt”.
A gyanúsított egy tinédzser, akinek a családja egyike azoknak, akiket kilakoltatással fenyegetnek otthonukból Sejk Dzsarrában.





„kilakoltatással” fenyegetett, ÖNKÉNYES LAKÁSFOGLALÓ!!!
Bár a merénylő – egy 14 éves palesztin lány – egy harminc centiméteres pengehosszúságú késsel szúrta hátba az áldozatát, a megszúrt nőt még aznap haza lehetett engedni a kórházból. A palesztin leány a merénylet után az iskolájába ment, később onnan vitték el a rendőrök.
A jeruzsálemi rendőrfőnök – az újságírók kérdésére válaszolva – elmondta, hogy a potenciális merénylők profiljának elkészítésére eddig alkalmazott módszerek nem működnek. Más szóval, akárki lehet a következő.
A merényletről egy biztonsági kamera készített egy meglehetősen rossz minőségű videót, amit
itt lehet megnézni.
Tényleg elég rossz minőségű az a felvétel. Sajnos az „akárki lehet” az mindig is igaz volt, legutóbb sem csak az övezet felől érkeztek a támadások. Az utóbbi időben pedig egyre gyakoribbak ezek a merényletek…
További gondot jelent, hogy a merénylők zöme semmiféle terrorszervezethez nem tartozott, tehát az elhárítás csak a merénylet elkövetésekor értesül a létezésükről. Az ilyen ad hoc merénylők jelentős része a magas presztizsű „sahid” státuszt kívánja elérni.
https://uploads.disquscdn.com/images/be2add07dd9e1914ca03175a99ae29714a278b0f8fcdba29c5967fbec074028c.png
Azért rendesen duruzsol is a fülükbe a Hámász helyi embere. De valahol ez mindegy. Amint írtad, és amint az mindenki számára nyilvánvaló: nem lesz ennek vége. Addig, ameddig kellő közelségben vannak, ez mindig benne lesz a pakliban.
Golda Meir mondta egyszer, hogy
magyarul : Ha van valami, amit nem bocsájtok meg az araboknak, az az, hogy kényszerítettek minket arra, hogy a fiainkat az arabok elleni harcra neveljük.Golda szavai jutottak az eszembe, amikor egy pénteki napon, kevéssel a szombat bejövetele előtt indultam a lányaimmal Jeruzsálem felé. A falu határában egy bánatos képű arab állt. Mint kiderült, lekéste az őt a falujába szállító utolsó autóbuszt. Felvettem, és megígértem neki, hogy hazaviszem. Nem sokkal később a rádóban felhangzott a híradó szignálja. Az első hír arról számolt be, hogy egy zsidót az általa felvett egy arab autóstoppos megkéselt.A mellettem ülő szerencsétlen arab az ájulás szélén dadogott valami arról, hogy miért nem képesek az emberek békében meglenni. Amikor megérkeztünk az utasunk lakásához, szegény úgy hagyta el az autót, mint akit rakétából lőttek ki.A lányaimtól sok új dolgot hallottam az elmeállapotomról.
Ebben igaza van Goldának, mint ahogyan a „fegyverletevős” szólása is igaz. Ennek ellenére ez még mindig egy erősen baloldali olvasata a történelemnek, ami tőlem kicsit távol áll. Mint ahogyan az állandó „békemánia” is. Megoldásorientáltabb vagyok ennél, és károsnak tartom ezt a fajta morális fixációt. Ugyanakkor valahol jó az, hogy Izrael mégis azt tudja mondani, hogy ő „megpróbálta”. Vagy százszor egymás után, reménytelenül, de legalább nem lehet azt mondani, hogy nem akarta/ja a békés együttélést. Ugyanakkor érdekes belegondolni abba, hogy mi lett volna akkor, ha nem Ben-Gurionék viszik a prímet három évtizeden keresztül, hanem Beginék. Mi lett volna akkor, ha Begin süllyeszti el őket, nem pedig fordítva. Elképzelhető hogy már rég beköszöntött volna a béke ahelyett, hogy a békekeresés közben intifádából intifádába bukdácsolna az ország. De a „mi lett volna ha” sehová sem vezet, ráadásul egyértelmű az, hogy Begin sosem adott volna olyasfajta parancsot, mint amilyeneket Ben-Gurion adott…
Kellemetlen szituáció lehetett, de rendes vagy, hogy felvetted. Ha jó emberismerő vagy, akkor talán ránézésre is meg tudod azt állapítani, hogy ki az aki veszélytelen, ki az aki nem… 🙂
Az utolso mondatod naivitasra vall, de hat nem itt elsz…
A fiam (41 evvel ezelott) Jeruzsalemben szuletett egy Gellmann Miklos nevu doktor bacsinal, aki egy, a Mea Saarim hataran levo regi-regi korhaz igazgatoja volt. Nagyon jo ember volt, ha setalt a Ben Yehudan, ahol lakott (ez amolyan jeruzsalemi Vaci utca), minden masodik gyerek odaszaladt hozza, mert tartotta a kapcsolatot a „gyerekeivel”. Mi is ugy kerultunk hozza, hogy gyamolitotta az ujonnan erkezetteket. Nos, ennek a doktor bacsinak, akit mindenki imadott, volt egy mindenes fiuja, aki a korhaz korul vegzett mindenfele munkat. Egyik nap ez az arab gyerek, akit szinten mindenki szeretett, es aki affele unokakent eldegelt Miki bacsi mellett, felrobbant. Bombat tett a korhazigazgato Gellmann dr. autojaba, valoszinuleg megfelelo hozzaertes nelkul. Senki nem ertette, mi lelte a gyereket, amig a rendorseg ki nem deritette: a PLO elkapta a sracot, es „megigertek”, hogy megolik a csaladjat, ha nem tesz bombat az autoba. Ennyit az emberismeretrol….
Pár évvel ezelőtt – Jeruzsálem egyik zsidók lakta negyedében – egy fiatalember az általa megszokott, hajnali jogging-jára indult. A kocogást és az életét egy késsel a hátában fejezte be. A „hőstett”-et a Hamasz szóvivője lekes szavakkal méltatta. De amikor kiderült, hogy az áldozat egy palesztin srác volt, akkor némi zavar keletkezett Hamaszéknál, melyből a következő ötlettel próbáltak kijönni : a Hamasz szóvivő bejelentette, hogy a fiút sahidnak minősítették.Az elhunyt apja az arab nyelv legszaftosabb káromkodásaival fűszerezett átkával reagált az ötletre.
A merenyleteknek (nem speciel a keseleseknek) nagyon sok arab aldozata volt eddig, istenem, a fiuk is hibazhatnak. Egyebkent emlekszem az altalad leirt esetre, akkor is jol szorakoztam ezen a sahid trukkon :-)))
A szerencsétlen srác apja teljesen kiakadt ettől az aljasságtól. Ha az apa átkait Allah akceptálni fogja, ezek a hetedik mennyországban 72 fogatlan, HIV-fertőzött bányarémet kényszerülnek majd babusgatni.
Bevallom meglepett MoseMenahem története, én biztos nem vettem volna fel a tagot. Főleg nem akkor, ha mások is vannak mellettem. Ugyanakkor ez ettől még rendes gesztus volt, még ha egyben veszélyes is, és még ha én személy szerint nem is értek vele egyet. Való igaz, hogy nem lehet az ember biztos a megérzéseiben, emlékeiben sem, bár gyanítom MoseMenahem is (ha más nem tudat alatt) felmérte a szituációt. Ez minden emberi interakciónál adott. Biztos lett volna olyan arc, akit ránézésre sem vesz fel, de ezt a gyereket valamiért mégis megszánta. Szerencsére ez most jól végződött.
Az újságíró / szerkesztő figyelmébe: a negyed neve magyar fonetikával leírva Seik Dzsarrach (itt egy erős torokhangú „h” van a végén, nem úgy, mint ahogy az -a végű szavakhoz az angol egy -h-t is hozzátold). A Seik Dzsarrahban…, vagy …Dzsarrachban..
Pff, vajon ennek a tinédzser lánynak a védelmére – aki hátba szúrt egy békésen sétáló zsidó nőt, miközben az a gyermekeit kisérte az iskolába – mit fognak felhozni az itt kommentelgető, „megértő és érzékeny lelkű” antiszemiták?