Meghozták az első ítéletet a jazidi kisebbség ellen a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet által elkövetett népirtás ügyében – jelentették be kedden a németországi Frankfurtban.
A Hessen tartomány legfelső szintű igazságszolgáltatási fórumaként működő frankfurti felsőbíróság életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte az Iszlám Állam egy iraki származású követőjét egy rabszolgasorba taszított jazidi kislány halála miatt indított perben.
A bíróság az Irak és Szíria északi, és Törökország délkeleti részének térségében élő kurd nyelvű vallási kisebbség elleni népirtás részeként értékelte, hogy a férfi megkínozta és hagyta szomjan halni az ötéves kislányt.
Így népirtás és halállal végződő háborús bűntett miatt ítélte el. Az elítéltnek ötvenezer euró (18,5 millió forint) kártérítést is fizetnie kell az áldozat édesanyjának.
A személyes adatok védelméről szóló jogszabályok alapján csak Al-J. néven azonosított férfi német feleségét, Jennifer W.-t októberben ítélte el a müncheni bajor tartományi felsőbíróság, ugyanebben az ügyben. Ő tíz év börtönbüntetést kapott a többi között külföldi terrorszervezetben viselt tagság, emberölésben bűnrészesség, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kísérlete miatt. Tanúként hallgatták meg férje perében, akit erőszakos emberként jellemzett.
A kislány és édesanyja a jazidik elleni rendszerszerű és kiterjedt támadások révén került az Iszlám Állam tagjaiként tevékenykedő párhoz a terrorszervezet hatalmának csúcsán, 2015-ben.
A pár a dzsihadisták egyik legfontosabb iraki bázisának számító Falludzsában lakott. A jazidi nőt és gyermekét rabszolgaként tartották. A kislány megbetegedett, mire a férfi a házuk udvarán kikötözte egy ablakrácshoz, és otthagyta a szabad ég alatt a hőségben étlen-szomjan. Az áldozat kiszáradás miatt meghalt.
Az ENSZ a világszervezet Emberi Jogi Tanácsának egy 2015-ben közölt jelentésében állapította meg először, hogy az Iszlám Állam a népcsoport teljes megsemmisítésének céljával üldözi a jazidikat, vagyis jogi értelemben népirtást hajt végre.
Egy évvel később az Emberi Jogi Tanács megbízásából független szakértők által végzett vizsgálat is arra a megállapításra jutott, hogy az Iszlám Állam fellépése a jazidik ellen kimeríti a népirtás fogalmát.
A dzsihadisták rajtaütésekkel és fosztogatásokkal, tömeges kivégzésekkel, rabszolgasággal, szexrabszolgasággal és a bűncselekmények számos egyéb fajtájával próbálták elpusztítani a mintegy 400 ezres kisebbséget.
Címlapkép: Az iraki jazidi vallási kisebbség fiatal tagjai újévi imádságra készülnek az észak-iraki Moszultól 60 kilométerre, északra fekvő Lalis város szentélyénél 2018. április 17-én. A kurd anyanyelvű jazidik szerint az Édenkert kapuja egykor Lalisban volt, ahová ők évente elzarándokolnak és megünneplik az új év beköszöntét minden év áprilisának harmadik szerdáján, a csarsama szor, vagyis vörös szerda napján. A jazidik vagy jeziditák hitvilágában fellelhetőek a korai iszlám miszticizmus, a szúfizmus elemei, de tanaik közeli rokonságban állnak több síita iszlám irányzatéval is. A jeziditákat hosszú ideje üldözik muszlim felekezetek a vallási nézeteik közti különbségek miatt. A jazidik vallása nem térítővallás, hívei születésükkel válnak a közösség tagjaivá, a hitükre áttérni pedig nem lehet. (Forrás: MTI/EPA/Gailan Hadzsi)