Nagy-Britannia és Izrael „éjt nappallá téve azon fog dolgozni” elejét véve, hogy Iránból ne váljon nukleáris hatalom – írta Liz Truss brit és Jair Lapid izraeli külügyminiszter a Telegraph című brit lapban vasárnap megjelent közös cikkében.
„Ketyeg az óra, ami fokozza a szoros együttműködés iránti igényt partnereinkkel és barátainkkal abból a célból, hogy meghiúsítsuk Teherán ambícióit” – olvasható a külügyi tárcavezetők cikkében.
A Telegraph szerint Izrael és Nagy-Britannia hétfőn tíz évre szóló együttműködési megállapodást készül aláírni, amely kiterjed a kiberbiztonsági, technológiai, kereskedelmi és védelmi kérdésekre is.
Lapid és Truss cikkükben hangsúlyozták, hogy Izrael az egyezménnyel Nagy-Britannia első számú kiberbiztonsági partnere lesz az ilyen fenyegetések miatt egyre veszélyesebbé váló világban.
Naftali Bennett izraeli miniszterelnök egyébként vasárnap
rendkívül aggasztónak nevezte, hogy a nagyhatalmak az iráni rezsimmel szemben elrendelt szankciók felfüggesztését fontolgatják cserébe nukleáris programja nem kielégítő korlátozásáért.
A kormányfő annak kapcsán szólalt fel ismét az ügyben, hogy az úgynevezett atomalku újjáélesztéséről szóló egyeztetések az ENSZ égisze alatt a tervek szerint hétfőn Bécsben folytatódnak.
Irán és a világ vezető hatalmai – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Németország és Oroszország – 2015-ben, több mint tíz évig tartó tárgyalásokat követően állapodtak meg az iszlám köztársaság atomprogramjáról. Az egyezmény értelmében Teherán korlátozta nukleáris tevékenységét, cserében pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránt sújtó szankciók nagy részét. Donald Trump volt amerikai elnök viszont 2018-ban egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat az atomalkuból, majd visszaállította a korábbi szankciókat is, ezért Irán a megengedettnél több urániumot kezdett előállítani.
Az atomalku újjáélesztéséről szóló egyeztetések áprilisban kezdődtek Bécsben, de megrekedtek, miután Ebrahím Raiszi vette át az elnöki tisztséget Iránban.
