Kyle Rittenhouse esetét felkapta a média, és rasszizmusról szóló narratívába helyezte, ami aztán a tárgyalás során összeomlott. Hajdú Tímea összefoglalója.
Pénteken egy wisconsini esküdtszék minden vádpont alól felmentette a 18 éves Kyle Rittenhouse-t, miután tavaly a BLM tüntetések után kialakult zavargások során lelőtt három embert, akik közül ketten meghaltak. Az esküdtek négy napon át gondolkoztak a döntésükön, és a pert végig követő szakértők már a döntés előtt napokkal belengették, hogy mivel bizonyítva lett a jogos önvédelem így szinte biztos, hogy az esküdtek felmentik a fiút.
Mikor elhangzott a „nem bűnös” ítélet, gyorsan befutottak az első vélemények. A felmentést az ACLU polgárjogi szervezet „undorító fehér felsőbbrendűségnek” nevezte annak ellenére, hogy Rittenhouse három fehér férfit lőtt le.
A brit Independent a hírről szóló tudósításában tévesen azt írta, hogy a fiú három fekete férfit lőtt le, és ezt a hibát több külföldi sajtóorgánum, de amerikai kommentátorok is átvették. Az amerikai főáramú média szakértői, és a demokrata politikusok azonnal felháborodást mímeltek, és rasszizmust emlegettek. Matt Taibbi, liberális amerikai újságíró kifejtette egy gyors reakciójában, hogy a legtöbb amerikai médium az első naptól kezdve, ahelyett, hogy követte volna az eseményeket, az ügy karikatúráját kezelte valóságként. S hiába követhették volna a tárgyalást, a nyomozás részleteit és a bizonyítékokat, ehelyett a saját hamis narratívájukhoz ragaszkodtak még azután is, hogy a bíróság kimondta, hogy Rittenhouse nem bűnös.
Mi történt pontosan azon az estén Kenoshában?
A Rittenhouse-ügy körüli médiavisszhang annak köszönhető, hogy tavaly a George Floyd megölését követő zavargáshullám során történt. 2020 nyarán a békés felvonulások és tüntetések mellett, esténként az Antifa és más radikális csoportok képviselői üzletekbe törtek be, gyújtogattak, és több gyilkosság is történt. Kenoshában egy Jacob Blake nevű fekete férfi nem halálos lelövése után törtek ki zavargások. A helyi média beszámolói szerint a zavargások során 50 millió dolláros kár keletkezett a városban.
Bari Weiss amerikai újságíró részletesen bemutatta egy cikkében az ügy részleteit. 2020 augusztusában, a 17 éves Kyle Rittenhouse édesapja Kenosha városában lakott, mikor kitörtek a tüntetések. Kyle a szomszédos államból jött át a városba a zavargások előtti estén saját bevallása szerint egy munka miatt. A fiú vízi mentőként is dolgozott és tűzoltó kadét volt Antioch városában. A zavargások során egy elsősegély készlettel és egy gépkarabéllyal jelent meg, hogy „segítsen az üzletek védelmében”. A fegyvere egy AR-15-ös gépkarabély hivatalosan nem az övé volt, hanem egy barátjának a tulajdonát képezte. Az állam törvényei szerint törvényesen nála lehetett a fegyver. A fiú napközben graffitiket tisztított a képi bizonyíték alapján.
A vallomások és a videó bizonyíték alapján a zavargások során Rittenhouse-ra rászállt egy Joseph Rosebaum nevű 36 éves férfi és egy parkolóban megpróbálta elvenni a fiú fegyverét. A tanúvallomások szerint Rosenbaum a lövöldözés előtt megfenyegette a fiút, hogyha egyedül találja „kib**szottul megöli”.
Mikor káromkodva megpróbálta elvenni Rittenhouse gépkarabélyát a fiú lelőtte. Az incidens után többen üldözőbe vették a fiút, akik közül kettőt megsebesített, és az egyikük meg is halt. A videóbizonyítékok alapján Rittenhouse csak az őt megtámadó emberekre lőtt rá, összesen nyolc lövést adott le. Az önvédelem narratíváját különösen megerősítette a tény, hogy videó bizonyíték került elő arról, hogy az egyik általa megsebesített férfi Gaige Grosskreutz fegyvert fogott Rittenhouse-ra, aki csak ezután lőtt rá.
A védelem azzal érvelt az első pillanattól fogva, hogy a fiúra rászálltak és üldözőbe vették, és ő csak önvédelemből sütötte el a fegyverét. Ezt a bizonyítékok alá is támasztották. Az ügyészség szándékos emberöléssel vádját hozta Rittenhouse ellen, amit a jogi szakértők kezdettől nehezen bizonyíthatónak tartottak.
Az ügynek az a része, hogy vajon egy 17 éves fiú miért ment egy AR-15-ös gépkarabéllyal üzleteket védeni, egy potenciálisan veszélyes környezetbe, az más kérdés, de ez nem képezte az ügy részét.
Bari Weiss kifejtette, hogy Rittenhouse ügye mindenképpen tragikus, de elsősorban a rendőrség számlájára írható, ami nem tartotta fent a rendet Kenoshában, hanem hagyta, hogy szabadon folyjanak a gyújtogatások és a zavargások.
A média narratíva
Mikor a George Floyd megölése utáni zavargások törtek ki Amerika szerte, az amerikai média egy jelentős része igyekezett úgy tenni, mintha a gyújtogatások és a betörések vagy álhírek vagy a „jogos harag” jelei lennének. Egy CNN riporter Kenoshából az égő autók előtt, hírhedten olyan szalagcímmel jelentkezett be, hogy „tüzes, de nagyrészt békés demonstráció zajlik.” Szintén a CNN egyik híradósa Chris Cuomo kijelentette, hogy „mutassa meg nekem valaki hol van megírva, hogy a tüntetőknek békésnek és udvariasnak kell lennie.”
Mikor a Rittenhouse-eset történt, azonnal elhangzott a „fehér felsőbbrendűség” vádja, és ugyan már ekkor is számtalan videó a rendelkezésre állt, a sajtóban nagyrészt úgy jelent meg az ügy, mintha a fiú csak véletlenszerűen lövöldözni kezdett volna a tömegben, és nem pedig az őt üldözőkre lőtt volna.
A média narratíva szerint Rittenhouse „kereste a bajt” és az általa lelőtt emberek „a feketék jogaiért tüntettek”. Ezt a narratívát megdöntötték a bizonyítékok, és az, hogy a videók alapján Rosenbaum az eset napján használta az n-kezdőbetűs szitokszót. Ráadásul a férfi büntetett előéletű volt, akit 2002-ben elítéltek öt 12 évnél fiatalabb kisfiú szexuális molesztálásáért. Így a lelőtt férfiak személye sem támasztotta alá a rasszizmus narratíváját. A tárgyalás során nem jött fel semmilyen bizonyíték, amely Rittenhouse-al kapcsolatban megerősítette volna a rasszizmust.
A narratíva erejéről árulkodik az is, hogy a GoFundMe közösségi pénzgyűjtő oldal letiltotta tavaly nyáron azt, hogy Rittenhouse védelmére gyűjtsenek pénzt. Egy virginiai rendőrt pedig még a munkahelyéről is kirúgtak, mikor kiderült, hogy 25 dollárt adott a fiú védelmi alapjának.
„Nem bűnös”
A döntést követően a média nem tágított a narratíva mellől, az AP például a „faji igazságtalanság” címke alatt hozta az ítéletről szóló hírt. A CNN és az MSNBC kommentátorai pedig kijelentették, hogy az ügy a szisztematikus fehér felsőbbrendűséget bizonyítja.
Glenn Greenwald baloldali újságíró a Twitter oldalán azt írta, hogy ezek a vélemények mind csak megerősítik, hogy az emberek jelentős része egyszerűen nem követte az ügy részleteit. Hasonlóan vélekedett Alan Dershowitz is: „Azok, akik a televízióban nézték a Rittenhouse-per tárgyalását, nem lepődhettek meg a „nem bűnös” ítéleten. Azok azonban, akik a CNN vagy a CNBC elfogult kommentátoraitól szereztek információkat a tárgyalásról, megdöbbenhettek és meglepődhettek” -írta a jogász Twitteren, hozzátéve, hogy a fiút semmiképpen nem szabad hősnek tekinteni, de az önvédelem ténye be lett bizonyítva.
Ayaan Hirsi Ali, emberi jogi aktivista a következőt írta az ítéletet követően: „Szégyellje magát az úgynevezett médiánk. Sajnos, valójában már nincs is médiánk. Csak egy rakás ostoba aktivista, akik „rasszistát” kiabálnak. Ünneplem a mai ítéletet, miszerint Kyle Rittenhouse NEM BŰNÖS. Milyen csodálatos esküdtszék: hősies.”
Azonban a döntés ellenére, nemcsak a média, hanem a demokraták jelentős része kitartott mellette, hogy a bíróság „rosszul döntött”. Egyesek a bírót hibáztatták, mások ismételgették a fehér felsőbbrendűség vádját.
Maga Biden elnök, aki elismerte, hogy nem is követte a tárgyalást, kiadott egy nyilatkozatott, melyben kijelentette, hogy „haragot és aggodalmat érez”, majd hozzátette, hogy ő azzal kampányolt, hogy „összehozza az amerikaiakat”.
Cori Bush demokrata képviselő Kyle Rittenhouse-ra „rasszista gyilkosként” utalt Bill de Blasio, New York polgármestere „áldozatoknak” nevezte a két lelőtt férfit, akiknek „ma életben kellene lenniük.”
A szélsőségesen különböző reakciók sokat elárulnak az amerikaiak között tátongó ideológiai szakadékról. Egyre többen vannak, akik faji szemüvegen keresztül szemlélik az eseményeket, akkor is ha valójában az ügynek semmi köze a rasszizmushoz. „Az azon az éjszakán történt tények elismerése nem politikai kérdés. Ez egyszerűen a valóság elismerése. Ki kell mondani, hogy a tények azok tények maradnak, és a hazugság az hazugság. Ragaszkodni kell ahhoz, hogy a csőcselék igazsága nem igazság. Ki kell mondanunk, hogy a médiakonszenzus nem egyenlő a tisztességes eljárással” – írta Bari Weiss a Substack oldalán.
Az ítélet megszületett, az esküdtszék döntött, Kyle Rittenhouse hazamehetett, a média narratíva összeomlott, az amerikai kommentátorok jelentős része pedig narratívájuk romjai alól bizonygatja az igazát.
MTI/AP/The Kenosha News/Sean Krajacic
