Egy zárt ülésen Naftali Bennett miniszterelnök azt mondta, hogy nem fűz nagy reményeket ahhoz, hogy a jelenlegi kormány kihúzza 2023 augusztusáig, amikor Jáir Lapid külügyminiszterre kerülne a sor a miniszterelnöki poszton.
„Becslésem szerint a váltás nem fog megtörténni” – idézte a 12-es csatorna riportja Bennettet. „A költségvetés elfogadása és a hatalomváltás ideje között jelentős az esélye annak, hogy különböző okok miatt feloszlik a kormány.”
A csatorna szerint Bennett az elmúlt hónapban, egy zárt ülésen tette a megjegyzéseket – írja az Ujkelet.live
A jelentésre reagálva Bennett irodája jelezte, hogy ez csak egy értékelés volt, és kijelentették, hogy Bennett „teljes mértékben tiszteletben fogja tartani a rotációs megállapodást.”
Bennett emellett Twitteren „kiváló külügyminiszternek” nevezte Lapidot, és üdvözölte partnerségüket, mondván, hogy Izrael legkiválóbb diplomatája „óriási erőfeszítéseket” tesz a koalíció stabilitásának megőrzése érdekében.
Lapid Twitteren közölte, hogy csütörtök este beszélt Bennettel, és elutasította az „átlátszó erőfeszítéseket” a megosztásukra.
A 12-es csatorna szerdán közzétett egy kiszivárogtatott felvételt, amely Ajelet Sajed, a kormányzó Jamina belügyminisztere Jáir Lapid és Beni Ganz alkalmatlanságáról beszélt és kétségbe vonta a Bennett és Lapid rotációs megegyezése érvénybe fog-e lépni.
Saked azzal vádolta Lapidot, hogy zavarja a miniszterelnök kapcsolatát Jordániával és az Egyesült Államokkal, és Ganznak is beolvasott, aki szerinte „még Lapidnál is rosszabb”.
Bár Saked nem részletezte, a 12-es csatorna csütörtök este azt állította, hogy azonosította azt a három esetet, amikor Bennettnek kellett magyarázkodnia Lapid miatt.
Az első állítólag az volt, amikor Lapid egy júliusi telefonhívás során megígérte Antony Blinken amerikai külügyminiszternek, hogy „nem lesz meglepetés” Irán nukleáris programjával kapcsolatban, ez a kötelezettségvállalás látszólag megfosztja Izrael egyoldalú fellépését veszély esetén.
A tévériport szerint Bennett kénytelen volt tisztázni az amerikaiakkal, hogy az elkötelezettség csak diplomáciai lépésekre vonatkozik, és Izrael fenntartja a jogot, hogy szükség szerint katonai lépéseket tegyen.
A második incidens akkor történt, amikor Lapid állítólag azt mondta Blinkennek, hogy Izrael ellenállása az Egyesült Államok jeruzsálemi konzulátusának újranyitásával szemben a koalíció megőrzését célzó átmeneti politikai kérdés, ami miatt az amerikaiak azt hitték, hogy jóváhagyásra kerül, ha a koalíció stabil lesz, hivatkozott a 12-es csatorna több kormányminiszterre. Bennett azonban kénytelen volt tisztázni Joe Biden amerikai elnökkel, hogy Izrael ellenállása a lépést illetően mélyen ideológiai, és Izrael a költségvetés elfogadása után sem hajlandó jóváhagyni.
A harmadik incidens a Jordániához fűződő kapcsolatokat érintette. Állítólag az Ajman Szafadi jordán külügyminiszterrel tartott találkozón Lapid jóváhagyta, hogy a jordán királyi család Koránjának másolatát elhelyezzék a Templom-hegyen lévő Al-Aksza mecsetben. Bennettnek egy későbbi találkozón II. Abdullah jordán királlyal tisztáznia kellett, hogy ez a lépés nem fog megtörténni.
