Az Európai Unió Bírósága napi egymillió eurós (mintegy 360 millió forint) pénzbüntetést rótt ki Lengyelországra, mivel a kormány, a bíróság rendelkezésével szembe menve nem függesztette fel a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működését – tájékoztatott szerdán a luxemburgi székhelyű uniós testület.
Az Európai Unió Bírósága július közepén úgy döntött, hogy a bírói jogsértések kiküszöbölésére létrehozott lengyel fegyelmi kamara nem egyeztethető össze az uniós joggal, továbbá veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az uniós bírói testület elrendelte a kamara működésének felfüggesztését is, míg az Európai Bizottság szankciókat helyezett kilátásba, amennyiben Varsó nem hajtja végre az ítéletet.
„Az elrendelt intézkedéseket végre kell hajtani az Európai Unió jogrendjét és az unió alapját képező értékeket, különösen a jogállamiságot érintő súlyos és helyrehozhatatlan károk elkerülése érdekében”
— mutatott rá határozatában a bíróság.
A testület sajtóközleménye szerint az uniós bíróság a júliusi végzésével elrendelt intézkedések hatékonyságát kívánja megerősíteni a kényszerítő bírság kiszabásával, annak érdekében, hogy
„Lengyelország ne késlekedjen meghozni a fegyelmi kamarák megszüntetésével kapcsolatos végső nemzeti bírósági döntést, így összhangba hozva rendelkezéseit az uniós joggal”.
Az egymillió eurós napi pénzbüntetést addig kell fizetnie a varsói vezetésnek, amíg nem tesz eleget az uniós testület döntésének.
A 2018-ban létrehozott fegyelmi kamara az igazságügyi dolgozók által elkövetett, a szolgálati erkölcsöt, illetve törvényt sértő kihágásokat hivatott kezelni. Az EU azonban úgy véli, hogy a megrovást a bírók által meghozott ítéletek miatt is alkalmazhatják, ami veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét.
A lengyel alkotmánybíróság nemrégiben olyan döntést hozott, amelyben kimondta a nemzeti alkotmány elsőbbségét az uniós joggal szemben azokon a területeken, amelyeken az utóbbinak nincs kizárólagos hatásköre, valamint azt, hogy az Európai Unióra átruházott hatáskörök csak az alaptörvénynél alacsonyabb jogszabályokra vonatkoznak.
A döntésre reagálva Piotr Müller lengyel kormányszóvivő aláhúzta:
az igazságügy szervezése az uniós tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik.
Hozzátette:
a fegyelmi kamarát illető változásokat a kormány képviselői is szükségesnek nevezték, viszont a Varsóval szemben alkalmazott „büntetés és zsarolás nem a helyes út”.
A lengyel igazságügyi miniszterhelyettes, Sebastian Kaleta úgy látta:
az EU Bírósága a hatáskörén túllépve döntött, rendelkezésében „teljességgel semmibe veszi a lengyel alaptörvényt” és a lengyel alkotmánybíróság döntéseit.
A varsói taláros testület ugyanis október elején kimondta: a nemzeti alkotmány elsőbbséget élvez az uniós joggal szemben azokon a területeken, amelyeken az utóbbinak nincs kizárólagos hatásköre, és az EU-ra átruházott hatáskörök csak az alaptörvénynél alacsonyabb jogszabályokra vonatkoznak. Az igazságügy pedig nem tartozik az uniós alapszerződésekben felsorolt olyan területek közé, amelyekre a hatáskörök átruházása vonatkozik.
Az EU Bírósága július közepén döntött úgy, hogy a fegyelmi kamara nem egyeztethető össze az uniós joggal, és elrendelte a kamara működésének felfüggesztését is. Az Európai Bizottság később szankciókat helyezett kilátásba, amennyiben Varsó nem hajtja végre az ítéletet.
A szerdán elrendelt egymillió eurós napi pénzbüntetést addig kell fizetnie a varsói vezetésnek, amíg nem tesz eleget az uniós testület döntésének.
A fő lengyel ellenzéki párt, a Polgári Platform képviselői az uniós bírósági döntés nyomán azt követelték, hogy a parlament azonnal tűzze napirendjére a fegyelmi kamara megszüntetését előirányzó törvény tervezetét.
A varsói legfelsőbb bíróság elnöke, Malgorzata Manowska már augusztus elején korlátozta a fegyelmi kamara működését az új szabályozás kidolgozásáig.
A kamarának a felgyorsítandó igazságügyi reform keretében tervezett feloszlatását később a lengyel kormánypárt elnöke, Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes jelentette be, múlt szerdán pedig megerősítette: a reform tervezete már elkészült. Ezekről a tervekről beszélt Mateusz Morawiecki miniszterelnök is az Európai Parlamentben elhangzott múlt heti felszólalásában. Aláhúzta egyúttal, hogy kormánya nem az uniós nyomás alatt, hanem saját hatáskörében fog cselekedni ez ügyben.
