A frigyláda alighanem a történelem legkeresettebb ereklyéje. A sokak által a zsidó-keresztény kulturális örökség részeként számon tartott, de alapvetően a zsidó hagyományhoz kötődő tárgynak a Kr. e. 1. évezred közepén veszítették el a nyomát. Azóta a legkülönfélébb elméletek keltek szárnyra a szövetség ládájának hollétét illetően, amely az 1980-as években Indiana Jones révén az addiginál is szélesebb körben került az érdeklődés homlokterébe. De mit tudhatunk valójában a szent ereklyéről? – írja a Múlt-kor történelemportál.
Elképzelhető, hogy létezett egy, a templom alatt kialakított helyiség, melyet Salamon kifejezetten a frigyládát fenyegető támadások esetére épített volna? Mindössze egyetlen forrás, a Makkabeusok apokrif könyve utal arra, hogy Jeremiás próféta a Nébó-hegyen helyezte biztonságba a ládát Jeruzsálem Kr. e. 6. századi megszállásakor:
„A próféta isteni sugallatra elrendelte, hogy a sátort és a szövetség ládáját vigyék utána. Aztán fölment arra a hegyre, amelyre Mózes ment az Istentől örökségül kapott földet megnézni. Megérkezvén Jeremiás talált egy barlangszerű lakóhelyet, oda vitte a sátort, a szövetség ládáját és az illatáldozat oltárát. Aztán eltorlaszolta a bejáratot”
– olvashatjuk a Makkabeusok II. könyvében.
Vannak, akik úgy vélik, a frigyláda Salamon templomában maradt Manassé júdeai király uralkodásáig, vagyis a Kr. e. 7. századig. A teória szerint ekkor Asszuánba, majd a szudáni Meroéba szállították. Elképzelhető, hogy a láda tárolására építettek egy másik templomot a Nílus menti Elephantiné szigetén, ahol két évszádon át maradt, majd a Kr. e. 5. században Etiópiába, a Tana-tó egyik szigetére szállították. Számos hívő úgy véli, hogy az eredeti frigyládát jelenleg az akszúmi Miasszonyunk Sioni Mária-templomban őrzik, ahol egyedül a templomőr láthatja.
Egy másik elmélet szerint a frigyláda Tutanhamon sírjának kincsei között van, és akad, aki úgy gondolja, hogy a chartres-i katedrális alatt van eltemetve. Bár a ládával kapcsolatos legendák sokszínűsége arra utal, hogy a szent ereklye valószínűleg örökre elveszett, mégis kutatók tucatjai indulnak újra és újra a keresésére – mindhiába. Létezéséről mind a mai napig semmiféle bizonyíték sem látott napvilágot.
Indulatok kereszttüzében
A Makkabeusok II. könyvéből fentebb idézett szövegrészlet alapján egy kutatócsoport még a jordániai Nébó-hegy környékén is ásatásokba kezdett, azonban nem járt sikerrel. A nyolcvanas években az eredeti foglalkozása szerint altatásoknál segédkező Ron Wyatt amerikai régész azt állította, hogy sikerült megtalálnia a frigyládát egy mára betemetett föld alatti járaton keresztül. Állítása szerint lefényképezte a kincset, ám a felvételek előhíváskor rendkívül homályosak lettek.
A láda mindmáig feszültségek forrása. A jeruzsálemi Templom-hegyet felügyelő muszlim hatóság már többször is megvádolta Izraelt azzal, hogy alagutat fúr a szent hegy belsejébe, hogy megkeresse és biztonságos helyre szállítsa a frigyládát.
Még nem érkeztünk el a Jeremiás próféta által vizionált korszakba, amikor a szent tárgy feleslegessé válik, és teljesen kitörlődik az ellenségeskedéssel felhagyó emberek emlékezetéből: „És ha majd megsokasodtok és megszaporodtok a földön azokban a napokban, azt mondja az Úr, nem mondják többé: Az Úr szövetségének ládája! Szívére se veszi senki, rá se gondolnak, meg sem látogatják, és nem készítik meg újra.” – olvashatjuk Jeremiás próféta könyvében.
Az indulatok tehát nem csillapodnak, a bizonyság ládájának hollétét pedig továbbra is homály fedi. Vannak, akik azt állítják, hogy a frigyládát egyenesen felsőbb hatalom védelmezi – politikusok, vagy talán Isten maga. Lehet, hogy csupán a nagyközönség számára veszett nyoma évszázadokkal ezelőtt?
A Múlt-kor eredeti teljes cikke a frigyláda történetéről itt olvasható.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
