A holnap vezetőinek elméit a világ egyetemein csiszolják. Mégis, ezeket a diákokat sok nyugati egyetemen antiszemitizmussal etetik. Ez az egyik legnagyobb veszély, amellyel a zsidó világnak szembe kell néznie — írja véleménycikkében Gideon Falter a The Jerusalem Post hasábjain.
Nemcsak szélsőséges diákaktivisták mérgezik társaik elméjét. A legveszélyesebb uszítás néha az oktatók irányából jön. Egy professzor befolyása úgy tűnhet, hogy legitimitást ad antiszemita csoportoknak, egyéneknek vagy eszméknek.
Nem tudok jobb példát erre a mérgező koktélra, mint a Bristoli Egyetem professzorát, David Millert, akit e hónap elején rúgtak ki – ritka eset, hogy egy brit akadémikust ismételt antiszemita megjegyzéseket követően elbocsátanak.
Miller a zsidóellenes összeesküvés-elméletek megszállottja, és az órái riasztották a zsidó hallgatókat. A „Hatalmasok ártásai” című kurzuson Miller például a „cionista mozgalmat” vádolta a muszlimok elleni gyűlölettel, amelyet az Egyesült Királyságban egy kifinomult zsidó összeesküvés támogat.
Azt is állította, hogy a Munkáspárt új vezetője „pénzt kap a cionista mozgalomtól”, miközben Miller maga is a Munkáspártból antiszemitizmus miatt kizárt magas rangú személyiségek társaságában tölti idejét, és az ellenük felhozott zsidóellenes rasszizmus vádjait „boszorkányüldözésnek” nevezte.
A Miller ellen az egyetemhez intézett korábbi panaszok süket fülekre találtak.
Egy februári Zoom beszélgetés során azonban Miller ismét átlépte a határt, amikor a „cionista mozgalmat” „a világbéke ellenségének” nevezte. Hozzátette, hogy a zsidó diákok, mivel cionisták, „bátorítják az iszlamofóbiát és az arabellenes rasszizmust”, és hogy a cionizmussal kapcsolatban állókat, beleértve a saját campusán lévő zsidó diákokat is, „közvetlenül célba kell venni”.
Miller munkáltatója, a Bristoli Egyetem egyre nagyobb nyomás alá került a zsidó közösség részéről, amelyet az intézmény elhúzódó és láthatóan véget nem érő nyomozása frusztrált. A zsidó hangokhoz több száz prominens akadémikus és politikus csatlakozott.
Miközben a zsidó közösség és szövetségesei jogos felháborodásukat fejezték ki, Bristol nem cselekedett. Túl sokáig így reagáltak az egyetemi adminisztrációk az intézményi antiszemitizmusra.
A Campaign Against Antisemitism (Kampány az antiszemitizmus ellen) elhatározta, hogy ezúttal másképp lesz. Szervezetünk régóta úttörő szerepet játszik az innovatív jogi megoldások kidolgozásában, és elkezdtük előkészíteni a terepet egy esetleges jogi kihíváshoz.
Azonnal összehívtuk annak a jogi csapatnak egy részét, amely a Munkáspártnak az Egyenlőségi és Emberi Jogi Bizottsághoz történő, mérföldkőnek számító beadványán dolgozott – az Asserson Ügyvédi Irodát és Derek Spitz ügyvédet -, és bevontuk Benjamin Gray munkaügyi szakjogászt is. A körülmények hasonlóak voltak a Jeremy Corbyn alatti Munkáspárthoz: szemtelen antiszemitizmus és egy olyan intézmény, amely úgy gondolta, hogy nem lehet cselekvésre kényszeríteni.
Zsidó diákok egy kis csoportjának volt bátorsága, hogy előálljon.
Képzeljük magunkat az ő helyzetükbe: Azért jársz egyetemre, hogy tanulj, és jól érzed magad, és hirtelen találkozol egy olyan emberrel, mint Miller, és azzal a kérdéssel kell szembenézned, hogy bepereld-e a saját intézményedet, csak hogy megvédd a jogaidat.
Jogi csapatunkkal együtt azonosítottunk egy lehetséges követelést az egyetemmel szemben, amiért ellenséges környezetet teremtett a zsidó diákok számára azáltal, hogy továbbra sem vonta felelősségre Millert, és mert maga is megszegte a diákokkal kötött szerződésében foglalt sokszínűség és befogadás feltételeit.
A tavaszi előzetes levelezést követően a nyár folyamán megindult a jogi eljárás. Az egyetem tehát tudta, hogy bármit is állapít meg a belső vizsgálata, a tények bíróság elé kerülnek.
Alig egy hónappal később Millert kirúgták.
Az ügy volt szervezetünk legújabb lépése az egyes zsidó diákok jogainak védelmében. Úgy gondoljuk, hogy az egyetemeket és a diákszövetségeket határozottan felelősségre kell vonni, ha nem védik meg a zsidó diákokat, vagy ha megengedik az oktatóknak, hogy diszkriminálják vagy zaklassák őket.
A hősök itt azok a diákok, akik előléptek. Zsidó közösségként kötelességünk megmutatni nekik, hogy ha kiállnak az elveik mellett, akkor nem maradnak egyedül. Össze kell fognunk a diákjaink érdekében, és készen kell állnunk arra, hogy szolidaritásunk alátámasztására jogi lépéseket tegyünk.
Ezért Miller bukása a legfontosabb lecke, amit valaha is tanított.
Úgy tartják, hogy a fantasy javítja az intelligenciát, ezért is jó szerintem fiatalon könnyed ifjúsági regényeket, vagy éppen fantasy regényeket olvasni (amellett, hogy ezek bővítik a szókincset és javítják a helyesírást – ami még esetemben is igaz, bár csak visszafogott mértékben:).
Így van ez a konteókkal is, amely teret enged a gondolatokkal való játéknak, bár éppen számos probléma gyökere is lehet, mivel egy ponton túl már inkább az ember megérzései dominálhatnak, s aki ez utóbbiakra jobban hallgat, az könnyebben „áldozatul eshet” az egészen kártékonyaknak is.
Bárhogyanis, én is nagyon szeretek konteókat olvasni, így a professzor után én is konteóznék egyet. Ugye itt mi volt az állítása:
„A „Hatalmasok ártásai” című kurzuson Miller például a „cionista mozgalmat” vádolta a muszlimok elleni gyűlölettel, amelyet az Egyesült Királyságban egy kifinomult zsidó összeesküvés támogat.”
Azért ahhoz nem kell a történelem tudorának lenni, hogy az elmúlt 1400 év java nem igazán volt felhőtlen a kereszténység és az iszlám kapcsolatában, így már csak ebből eredeztethetően is van egy kölcsönös ellenérzés a két vallás követői között, ami Európában a „deszakralizáció” és az ateizmus térnyerése után is fennmaradt (meg aztán jóideje tudjuk, hogy alapvetően még mindig a similis simili gaudet, magyarán a hasonló a hasonlónak örül, „elve” jelen van társadalmainkban).
Lényeg a lényeg, Nyugat-Európa, így Nagy-Britannia is egy komoly demográfiai válságba került az elmúlt évtizedekben, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi szociális állam (állami nyugdíj, állami eü, állami oktatás, egyéb szociális rendszerek) nem fenntartható, kivéve abban az esetben, ha elegendő új adófizető lép be a rendszerbe, mivel a népességfogyás és elöregedés mértéke sokkal nagyobb, mint a termelékenység növekedése, ezért a már meglévő szociálisrendszer szintentartása is hosszútávon ellehetetlenül, azaz annak a leépítése elkerülhetetlen.
Úgymond a „könnyebbik út” (ami sokkal fájdalmasabb, főleg idegen kultúrák és vallások esetén, tetézve az elégtelen integrációs törekvésekkel) az a migráció elősegítése. A korábbi korokban az ipar folyamatos növekedését szolgálta (például a 19. századi Franciaországban, majd mikor ott kirakták a megtelt táblát, megindultak azon század második felében az USA irányába az emberek szervezett formában), viszont jelenleg a cél alapvetően eme rendszerek fenntartása, vagy elfogadható mértékű, de folyamatos leépítése.
Nagy-Britanniában is az új bevándorlók jelentős része az iszlám vallás követője, s mivel ezt az utat járják, s jöjjön a konteó, inkább egy olyan irányba mozdulnak el, ahol ezen vallás követőit egyfajta áldozatszerepben kívánják bemutatni, ami által elfogadhatóbbá teszik, az emberek „érzékenységére” (emócionális voltára, ha így jobban tetszik) apellálva, a folyamatosan növekvő jelenlétüket a társadalomban (azt természetesen teljesen figyelmen kívül hagyva, hogy jelenleg a keresztény vallás a legüldözöttebb a világon, sőt, ha a követők számára levetítve szemlélnénk, még a zsidó vallás is sokkal üldözöttebb, mint az iszlám – egy 2020-as tanulmány szerint 340 millió keresztény van kitéve súlyos üldöztetésnek – ez a névleges keresztények ~13%-a -, amiből 260 millió csak Afrikában található).
https://biztonsagpolitika.hu/egyeb/az-afrikai-keresztenyek-sorsa
Azt nem tudom, hogy a prof mennyire konteózta túl a dolgokat, vagy éppen az én t(h)eóriám áll közelebb a valósághoz, vagy esetleg egyfajta önigazolást keresett az angol elit lépéseinek alátámasztására ezzel nyugtatva önmagát : ))
én teljesen más vagyok. semmi bajom a zsidókkal. nekem a szarszínűekkel van bajom. az pedig nem valláson alapul
Ha egy taxiba ülsz és soföre muzulmán , minden szava gyülölet és elöitélet a zsidósággal szemben , kerepel megállás nélkül . Tömegindokrinálás alatt vannak a nemzetek , mely mindenhová kiterjesztette mérgezö csápjait , szedve áldozatait a pogányság és barbárság égissze alatt kivétel nélkül…Ez antiszemitizmus…
Szóval az, aki kritizálja a cionizmust, az antiszemita.
S természetesen a zsidóság dönt e kérdésben kizárólag.
Hát, ha így akartok hozzáállni…
1. A cikkben emlitett professzor nem egyszeruen biralta a cionizmust, hanem minden zsido diakot vadolt.
2. Nem a zsidosag dontott, hanem az egyetem, egy birosagi itelettol valo felelmeben.
3. „Hát, ha így akartok hozzáállni…” Kivancsi lennek a folytatasra. Mi lesz akkor a zsidokkal? Talan az, ami a nicknevedet kitalalo iroval tortent?
Nem vagyok személy szerint érintett ebben, így nem is érzem azt, hogy mennyi fájdalmat hordoznak a zsidók magukban az évszázadok során, de innen nézve jó lenne elengedni azok egy részét.
Mert mindenkinek vannak előrángatható sérelmei, melyeket ő igaznak vél.
S nem konkrétan millerről beszéltem, hanem általában: ha valaki kritizálja Izrael állam politikáját vagy azt, ami nem tetszik neki a „cionizmusból”, akkor az esetek döntő részében azonnal „antiszemita vagy!” a reakció.
Hát, ez a legtöbb embert kissé eltávolítja az ügytől;-)
Az Izraellel kapcsolatos kritikak is altalaban egyoldaluak es jo reszben hazugsagok. A kritika jo reszben megegyezik a palesztin propaganda narrativaval. Viszont bizonyos korokben, mint peldaul a nyugati egyetemek egy reszeben, ez majdhogynem kotelezo divat.
Jó.
Viszont az meg személyes tapasztalat, hogy engem „gójoztak” le Budapesten, ahol születtem, felnőttem és kerültem hátrányba, mert „gój” voltam.
És én képes voltam ezeket elengedni, nem felvenni az ilyeneket.
Nyilván az, hogy „Az Izraellel kapcsolatos kritikak is altalaban egyoldaluak es jo reszben hazugsagok. A kritika jo reszben megegyezik a palesztin propaganda narrativaval.” azonnali felütés analóg azzal, hogy „antiszemita vagy!”
Hát, ha bárki is azt véli, egy másokat kizáró törzsi vallással, vérségi alapon nyilvántartva így kellene azonnal eszmét cserélni, hát, sok sikert ehhez.
De jó látni, hogy ennyire nyitott vagy…
Lenyugozo a lelkiero, amivel tultetted magad a gojozason. Az majdnem olyan szar erzes lehet, mint amikor az arokba vagy a Dunaba lovik a zsidot.
Egyebkent en egy szot sem szoltam a serelmeimrol, azoknak semmi koze a Izraelt ragalmazo hazugsagokhoz, es az ehhez fuzodo jarulekos antiszemitizmushoz.
Bro’, szerinted Izrael állam politikájának kritikája csakis hazug palesztin propaganda kritika nélküli szajkózása lehet.
Sz’al egyből az „antiszemita vagy!”
És igen, én túllépték azon, hogy gójoznak.
Te még arra hivatkozol azonnal, hogy árokba vagy Dunába lőttek.
Ki tette ezt?
S kivel?
Veled?
Ha nem veled, akkor a saját életedet kellene élni, nem apád harcát folytatni.
Semmivel sem kevésbé ostobább, mint trianonért harcolni ma…
Látszólag jó az a tanács, hogy
Ahhoz, hogy igazán jó legyen, kéne egy komolyan vehető garancia arra, hogy ma már senkise törhet a zsidók életére, ezen belül az én életemre se.
Ebben legalább egyet gondolunk.
Milyen garanciát kellene kapni erre?
Számodra mi lenne megfelelő?
Attól tartok, hogy komolyabb garanciát lehet találni a gátlástalan rasszizmusra.
Minden közösségben vannak rasszista köcsögök.;-)
A zsidók között is;-)
Latom, MoseMenahem valaszolt, de rossz valaszt adott.
A helyes valasz: Izrael. Ha egy zsido fel, ma van hova mennie.
Nem is ezzel van gondja annak, aki gyanakodva szemléli a jelenlegi cionistákat.
Bár nyilván én másként látom, mert nekem mind Radnóti, mind Rejtő, Fisher Iván, de Rákosi, Szamuely, Kun Béla vagy Jászi Oszkár is magyar volt.
Ahogy az enyingi cigányok is magyarok, miként Petőfi is.
Egy olyan eset, melyre még Izrael se adhat megoldást :
Holokauszt túlélők fia.
Együtt készültünk a vizsgáinkra.
Este nyolckor kezdtünk. Éjfélre a srác kidőlt. Lepihentünk.
Hajnali négykor a társam artikulálatlan üvöltésére riadtam.
Álmában – mint szinte minden éjjel – Auschwitzban volt.
Ezen barhol a vilagon csak orvos seithet, ha egyaltalan…
De amikor felebred, nem mindegy, hogy hol.
Az az érzésem, hogy a jelenség súlyával nem vagy tisztában.
Figyelmedbe ajánlom Tamásné Jámbor Andreának a KUTblogban „Virág Teréz szerepe az első- és másodgenerációs holokauszt trauma kutatásában és gyógyításában” címmel megjelent írását.
Amennyiben érdekel a téma, a blogban számos figyelmet érdemlő írást találhatsz.
1. En ezt irtam: altalaban egyoldaluak es jo reszben hazugsagok. Te ezt olvastad: csakis hazug palesztin propaganda kritika nélküli szajkózása lehet. Nem erzed a kulonbseget? A kulonbseg hasonlo ahhoz, mint amikor egy zsido, pl. Rakosi buneiert az egesz zsidosagot vadoljak.
Ami az izraeli politika kritikajat illeti, en nagyon kritikus vagyok, sok mindennel nem ertek egyet. De a palesztin propaganda egy kozponti hazugsagon alapul: a palesztinok sorsaert, nyomoraert csakis a palesztin vezetok a felelosek. Es ezt a vilagon kevesen tudjak.
2. A magyar kormanyok hoztak a zsidotorvenyeket, a magyar kormany mukodott egyutt Eichmannal a deportalasokban. Ehhez kepest ma Horthy a regnalo kormany szerint nemzeti hos. Nem folytatom apam harcat (nem harcolt, aldozat volt), sok evtizeddel ezelott otthagytam MO-ot, de attol meg zavarnak a hazugsagok. Horthyval kapcsolatban es Izraellel kapcsolatban is.
A deportálások a megszállás után kezdődtek. A jegyzőkönyvek megismerése után a deportálások leállításáért lépett fel és tett is, Koszorús Ferenc által.
Szerk.: A magyar zsidóbzottság, akkor a háború után, gondolom jobban meg tudta ítélni azt a helyzetet, mint mondjuk most Ön 2021-ből:
„Emlékirataiban így ír ezekről: “Összefogásukra és eltávolításukra Baky és Endre, a két belügyi államtitkár rajtaütésszerű akciót tervezett. Erre a hírre az Esztergom mellett állomásozó páncéloshadosztályt Budapestre rendeltem, és a budapesti csendőrség parancsnokát utasítottam, hogy ha kell, erőszakkal akadályozza meg a zsidók elszállítását….Hogy a Budapesten lévő zsidóságot ez a közbelépésem mentette meg, hivatalosan tanúsítja a magyar zsidóbizottság nyilatkozata, amelyet tagjai, Stern Samu, Pető Endre dr. és Wilhelm Károly dr. 1946. febr. 3-án állítottak ki.”[16]”
https://hu.wikipedia.org/wiki/Koszor%C3%BAs_Ferenc
Még azért ezt is megjegyezném:
„Gyakran elhangzik az a feltételezés, hogy Horthyt egyedül Sztálinnak köszönhetően nem büntették meg. Ebben azonban csupán annyi igazság van, hogy Sztálinnak sem volt oka őt háborús bűnökért felelősségre vonni. Május 8-án a kormányzó tudomást szerzett fia életben maradásáról. Júniusban levelet írt Winston Churchill miniszterelnöknek és az angol uralkodónak, amelyben Magyarország számára igazságosabb békét szeretett volna elérni, azonban leveleit a külügyi hivatalnokok nem juttatták el a címzettekhez. Kihallgatását 1945. augusztus 28-án kezdték meg. Magyar ügyekről nem esett szó, csak német tisztségviselők pereiben tanúskodott. Később, szabadulása után a megszállt Magyarország birodalmi helytartójának, Edmund Veesenmayernek a perében is megidézték.[130]”
https://hu.wikipedia.org/wiki/Horthy_Mikl%C3%B3s_(korm%C3%A1nyz%C3%B3)
Igen, ezert irtam, hogy „…magyar kormany mukodott egyutt Eichmannal a deportalasokban.”
Eichmann vallomasa szerint egyetlen orszagban sem volt olyan fantasztikus egyuttmukodes, mint Horthy MO-an. Azt mondta, semmi eselye sem lett volna nehany honap alatt tobb, mint felmilli zsidot deportalni a magyar csendorseg nelkul. Horthy azok utan allitotta le a deportalasokat, hogy kilatasba helyeztek neki, hogy Nurbergben haborus bunoskent birosag ele allitjak. Ha le tudta allitani a deportalasokat, akkor meggatolhatta volna mar korabban is.
Edelsheim Gyulai Ilona, Horthy Miklós menye, fiának özvegye, kapja meg az ún. auschwitzi-jegyzőkönyveket, amiket egyből továbbít Horthynak, aki az ezt követő első Koronatanácson leállítatja a deportálásokat.
Már idéztem ezt a forrást, igaz egy másik részletét:
„Ennek keretében egyfelől le akarta váltani a deportálásokat szervező Baky László és Endre László belügyi államtitkárokat másfelől pedig a koronatanácson 1944. június 26-án javasolta a transzportok leállítását.[14] Maga Horthy úgy vélekedett, hogy az említett nyilas államtitkárok egy fővárosi szemle ürügyén Budapestre vezényelt csendőralakulatokkal és a németek támogatásával meg fogják kísérelni az ő leváltását és a zsidók további deportálását.[15]”
…
Koszorús Ferenc visszaemlékezése szerint 1944. július 2-án találkozott Lázár Károly altábornaggyal, értesült Bakyék tervezett hatalomátvételéről és zsidóság tervezett deportálásáról, akik ekkor még nem voltak gettósítva,[17] hanem a városban szétszórtan éltek, úgynevezett csillagos házakban,[18] és felajánlotta páncélosai bevetését a puccs meghiúsítására, ha a kormányzó erre parancsot ad. Ezt a verziót azonban senki más visszaemlékezése sem támasztja alá. Sem Lázár Károly, sem segédtisztje Bangha Ernő nem említi hogy Koszorús öntevékeny lett volna és Horthy visszaemlékezései sem tartalmaznak erre utalást. Másnap, július 3-án megkapta Horthy parancsát a felkészülésre, 5-én késő este egy testőrtiszt autón felvitte a Várba. A kormányzó elfogadta Koszorús tervét és parancsot adott annak a másnapi végrehajtására. Július 6-án hajnalban páncélosaival és a felderítő zászlóaljjal Óbuda magasságában a városba vezető összes utat lezáratta és 7 órakor tiszti járőrt küldött Bakyhoz. Legfelsőbb utasításra hivatkozva felszólította, hogy „csendőr zászlóaljaitól” 24 órán belül ürítse ki Budapestet. Aznap délután 4 órakor a budapesti I. (területi) hadtest parancsnok felkereste a törzsszállásán, kijelentve, hogy a Baky puccs csak felfújt dolog: vonultassa be csapatait a helyőrségükbe. Koszorús jelentette, hogy Baky csendőrei még nem hagyták el a várost, ezért megtagadta a csapatai bevonultatását. Gyanította, hogy a hadtestparancsnok a meglepett német megszállók utasítására akarta bevonultatni a páncélosait. Az I. Hadtest parancsnoka ellenvetés nélkül visszatért Budapestre. Másnap, 7-én Baky megkezdte a kiürítést és 8-án délig be is fejezte. Július 9-én Koszorús bevonultatta csapatait a körletükbe. Koszorús Ferenc tehát vérontás, sőt puskalövés nélkül érte el célját.”
https://hu.wikipedia.org/wiki/Koszor%C3%BAs_Ferenc
A következő pár perc a lényeg:
https://youtu.be/3wwTFlSh-5o?t=1591
Szerk.: Utólag időponthoz rögzítettem a linket.
Bizonyára az is szerepelt a vallomásában, hogy nem is érti hogyan tudtak sok-sok milliót megölni Európában a gonosz magyarok segítsége nélkül.
Eichmann nem beszelt a „magyarokrol”, csak a kormanyrol, illetve a hatalmi apparatusrol, amivel kapcsolatba kerult.
Reménytelen…
A vergodesed?
Az 1. pontnál hisztizel, nincs mit tennem ezzel, majd megnyugszol, s betudod a te nyitásodnak.
A 2. pontra meg mit mondjak?
Nem moon élek, s nem is szándékozom oda visszatérni, mert nem akarok abban a társadalomban élni, többek között az olyanok miatt, amit te is írsz.
Akkor most mi lesz?
Izrael államnak van-e létjogosultsága? Abszolút.
Joga van önmagát megvédeni? Nem is kérdés.
Elfogadható szerintem a palesztinok helyzete a térségben?
Nem igazán.
Az nem embernek való.
Miként a moi cigánytelepek sem.
Az ilyen helyeken csakis állatias erőszak terem.
A palesztinok helyzete nagyon kulonbozo Judea-Somronban es Gazaban. Elobbiben nem elnek rosszabbul, mint az arab orszagokban altalaban, leszamitva az olajorszagokat. Az eletkorulmenyeik termeszetesen problemasak, es ha nem hatralnak ki folyamatosan a beketargyalasokbol, ma jomodban elhetnenek. Gazaban felelmetes nyomor van, a Hamasz gatlastalanul elvesz minden eroforrast a lakossagtol, terrorizalja es formalisan ehezteti. Cserebe azt az almot adja el nekik, hogy majd egyszer ovek lesz Palesztina a Jordantol a tengerig. A palesztinok helyzeteert elsosorban a palesztin vezetok a felelosek, es erdekes modon, ezt nem Europa vagy Amerika dorgoli az orruk ala, hanem nehany arab orszag.
Jó.
Hogy mit mond néhány arab ország (vagy azok establishmentje) az is csupán egy kívülálló vélemény.
Lehet kritizálni a hamaszt, csak erre mondják, hogy „megválasztották őket”.
Mindenki megtalálja a maga igazát, az lenne a szerencsés, ha egyszer már a másik igazát is megtalálnák.
Mert akkor lenne esély egy hepiendre.
Mert így még 10-20-30-50 év múlva is ugyanez lesz.
S talán a zsidóság megértheti, hogy a palesztinok is önálló hazára vágynak.
A palesztinok mar evtizedek ota megkaphattak volna az onallo hazat. Rabintol, Baraktol, Olmerttol….De az utolso pillanatban mindig visszakoztak, mert az alom, az edes alom nem hagyta oket: Palesztina a Jordantol a tengerig. A zsidosag pedig 75 evvel ezelott megertette, hogy soha tobbe ne hagyja magat elpusztitani. Ez a palesztinok problemaja.
Egyebkent ha a Hamasszal kapcsolatban azzal igazoljuk a letjogosultsagukat, hogy „megvalasztottak oket”, akkor sajnos nincs mas valasz, mint hogy megerdemlik a sorsukat.
Te ezt így látod, így érzékeled.
A másik oldal máshogyan látja ezt.
Miként én a „gójt” másként érzékeltem (megjegyzem eddig csak kigúnyoltak emiatt itt ezen az oldalon;-)… s ismét átléptem ezen;-)), éltem meg.
„A zsidosag pedig 75 evvel ezelott megertette, hogy soha tobbe ne hagyja magat elpusztitani. ”
Hát, azért nem lenne jó, ha elfeledkezne a zsidóság arról, hogy 75 évvel ezelőtt azért nem pusztult el, mert voltak olyanok, akik nem voltak zsidók, mégis kiálltak a zsidók, mint emberek mellett… még a magyar társadalomból is (bár valóban szégyenteljes volt a többség viselkedése).
Te komolyan hiszel ebben? Valoban voltak ilyen emberek, de az o segitsegukkel epp, csak, hogy hirmondo maradt volna a zsidosagbol. A valosag az, hogy leginkabb azok maradtak eletben, akiknek szerencsejuk volt. Az amerikai vagy az orosz hadsereg felszabaditotta oket, ha meg eletben voltak, amikor odaertek. En a zsidosag tortenelmebol azt ertettem meg, hogy ha engem vagy a csaladomat valaki bantja, akkor nekem is fegyver legyen a kezemben.
De az izraeli zsidosag valoban nem feledkezett meg az „igaz emberekrol”, es mindenkinek, akirol tudomasa van, fat ultet a tiszteletere. Eddig kozel 28 ezren kaptak meg a kituntetest, ebbol 869 magyar.
Igen.
Hiszek ebben.
Én is kiálltam az „Adj gázt!” ellen, bár egy steiner pállal kerültem egy platformra.
Pedig nem vagyok filoszemita. Csak ember, mint te vagy Saïd, az egyik itteni haverom.
Mindnyájan csak boldog életet akarunk szerintem.
Magyarországon az összes telepet a magyar adófizetők pénzéből építették meg, s átadásuk pillanatában nem ilyen állapotban voltak. A magyarországi cigányság csak egy része él telepeken.
A cigányok nem magyar adófizetők?
Mit akarsz mondani?
De ők is adófizetők. Ám a legtöbb ember a saját erejéből (kalákában) építette fel a házát, sőt túlnyomó részt hiteleket vettek fel, amiből azokat a házakat megépítették. Számos felzárkóztató program volt nálunk az elmúlt évtizedekben, s azok a telepek ezek keretében épültek, az akkori kor technológiáján. Ezek új házak voltak. Persze, rajtuk kívül voltak még a társadalomnak olyan kivételezett szegmensei is, akik kiutalt lakásokat kaptak, de mégsem változtatták rosszabb esetben rommá a környezetüket, mert egyébként, ha tudni szeretné itt is van telep és telep között különbség. Volt sajnos olyan család, aki azzal kezdte, hogy az első télén a parkettát is felszedte (2002 után épült házról beszélünk), pedig szociális tüzifában is részesült, csak azt vélhetőleg eladta…
Egyébként.
Nyugodtan össze lehet hasonlítani a felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és bulgáriai telepeket a csonka-magyarországi telepekkel.
Jó.
Eszemfaszommegáll, hogy pont egy cionista oldalon kell elmagyarázni, hogy bizony a cigányellenesség legalább annyira szar, mint az antiszemitizmus.
Bro’, érted egy hangom nem lenne, ha vinnének…
Rám számíthatsz! Ha ezek a haszontalan zsidók téged se engednek be a másokat kizáró törzsi vallásukba, én szétcsapok közöttük, és téged ki foglak nevezni a vallási törzs főnökének.
Uralkodói neved I. Sunyitó Balfasz leszen.
Bro’, köszönöm;-)
MADTRKA
Masokat kizaro…
Tudod, a nagyapam a huszes evekben jart egyetemre, de nem MO-on, mert a zsido torvenyek nem tettek ezt lehetove. Berlinben vegzett, es amikor hazajott, termeszetesen nem vettek fel az orvosi kamaraba. Bennem rossz erzest kelt, amikor a mai MO-on ujra latok ilyen kirekeszto szervezeteket:
Keresztény Orvosok és Fogorvosok Magyarországi Társaságahttps://honlap.parokia.hu › lap › kereszteny-orvosok-es…
A KOMT egy olyan csapat, amely ujjászületett, elkötelezett keresztény orvosokból tevődik össze, felekezeti hovatartozástól függetlenül.
Ez viragnyelven annyit jelent, hogy nem zsido…. Magyarorszag, 2021.
Nem gondolom, hogy ezt meg lehetne tiltani hatalmi szóval, ez ellen egy egészséges civil társadalom bojkottal lép fel.
Én abszolút a laicitás bázisán állok, ezt nem tudom elfogadni.
Nem kell tilto hatalmi szo, de nem kellene biztato hatalmi szo. A Horthy rendszer dicsoitese pedig errol szol.
Igen, mindig is ez ellen foglaltam állást.
Sosem ragadtam, hogy mo rasszista és antiszemita entitás.
A gyerekeim meg már abszolút nem antiszemiták.
Ennél többet mit tehetek?
Te semmit. De ne vedd rossz neven, ha az antiszemitizmus ellen harcolnak a zsidok 🙂
;-)👍
Nem erről szól, sőt semmi köze nincs hozzá.
Nem egyforman latjuk a problemat. Mas szogbol…
Ez bizonyos.
1920 június 4. Trianon.
Az ország elveszíti területének 2/3-át népességének 1/3-át (Horvátország nélkül számítva). Erdő nincs, az ország *12%-át borítja erdőnek minősített terület*. Tüzifát importálni kell. A rablott területeken magyarellenes progromok zajlanak le, magyar menekültek tömegei érkeznek (~400-420 ezer ember), akiket el kellene szállásolni, etetni kellene, s legfeljebb 1-2 bőründjük van, értékük semmi nem maradt. Egy jelentős részük vagonokban élt (minimális becslés 52.500-60.000 fő – az utolsó vagonlakó család elhelyezése azt hiszem ~1936-ban történik meg).
https://24.hu/tudomany/2019/06/04/trianon-menekultek-vagonlakok-megszallas-nagy-magyarorszag/
A megmaradt országot is kifosztották, a hadisarcon felül, különböző gazdasági megszorításokkal is szembe kell nézni. Az elcsatolt területek tanárai, a közigazgatás alkalmazottjai, mind itt vannak. Lényegében semmire nincs pénz. Egyetemi tanárok kerülnek mai fokozattal nézve közép és általános iskolákba, amiből egyébként szintén kevés van, az ország 15,2%-a (1.095.850 fő) analfabéta, a gyerekek egy része (17,2% 191.272 gyerek), a tankötelezettség ellenére, iskolába se jár (mivel lehetősége sincs rá).
http://www.mtafki.hu/konyvtar/kiadv/FE2008/FE20083-4_435-449.pdf
Az emberek képzése nem csak ma, de akkor is pénzbe került. Törvényt hoznak, aminek a neve a numerus clausus, s minden évben az állam (a kijelölt miniszter) határozza meg, hogy hány embert vehetnek fel a felsőoktatásba:
„Eszerint az egyetemekre egyetlen „nemzetiség” vagy „népfaj” tagjai sem nyerhettek felvételt nagyobb arányban, mint amekkora az adott nemzetiség részesedése volt az ország összlakosságában. A bekezdés szövege így szólt: „Az engedély megadásánál a nemzetiség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctizedrészét.
Minthogy 1920-ban a zsidók aránya a teljes népességen belül 6% volt, a felsőoktatásban tanulók között ugyanakkor arányuk a háború előtt 25% körül mozgott, és 1918-ra 36% fölé emelkedett, már ennyibĘl is világos, hogy a zsidó diákok nagy része a törvény következtében kiszorul az egyetemekről. A harmadik bekezdés papíron az összes nemzetiségre nézve korlátozást vezetett be.”
https://publications.ceu.edu/sites/default/files/publications/kovacs-m-maria-numerus-clausus-magyarorszagon-1919%E2%80%931945.pdf – ez a forrás maradjunk annyiba, hogy erősen kritikus mivel egyetlen általam leírt tényről, a körülményekről, abban szó sem esik.
Ne haragudjon rám, de a társadalomnak akkoriban nagyon súlyos problémái voltak. Örülök neki, hogy közben az Ön felmenője Berlinben járhatta ki az orvosit, azt pedig sajnálom, hogy utána itthon nem fogadták el a német diplomáját.
*Javítottam egy adatot. Egyébként erdőink 84,1%-át vesztettük el.
https://www.oee.hu/upload/html/2016-02/Magyar%20erd%C5%91k%20-%20A%20magyar%20erd%C5%91gazd%C3%A1lkod%C3%A1s.pdf
A nemet diplomat elfogadtak, a zsidosaga miatt nem kapott allast. A kovetkezo 20 evben pedig megfosztottak minden jogatol, munkaszolgalatban aknamezore hajtottak a magyar hadsereg elott Ukrajnaban, a feleseget es a gyereket gettoba zartak, stb. Valoban, „a társadalomnak akkoriban nagyon súlyos problémái voltak”.
Elhiszem, hogy nem kapott munkát, amit bizonyos, hogy származása is nehezíthetett, azért nem lehet elmenni azon tények mellett sem, hogy a fővárosban az orvosok tizede volt menekült, említésképpen ez a mérnökök esetén 47,5% volt. Az 1920-as évekre végére Európában az egy főre eső orvosok számában az első helyen álltunk:
„…az orvosok között 1920 és 1940 között 46 százalékról 31 százalékra csökkent a zsidók aránya. [35]
A változás nagyobb része a húszas évek során ment végbe, amikor a részint a háború utáni megnövekedett diáklétszám, részint a menekültek be-áramlása miatt az orvosi szakma létszáma majdnem megkétszereződött (4653-ról 1920-ban 8285-re 1930-ban). A fővárosról rendelkezésre álló részletes statisztikák azonban szintén azt sugallják, hogy e csökkenés egy része illuzórikus volt. A budapesti keresztény vallású orvosok tíz százaléka kikeresztelkedett zsidó volt. Velük együtt – mint születési anyakönyveken alapuló statisztikai kimutatásokból kiderül – a zsidók aránya a fővárosi orvosok között 1940-ben még mindig csak épp hogy alatta volt a szakma felének (44% ). [36]”
https://epa.oszk.hu/00000/00003/00007/kovacs1.htm
Munkaszolgálatosokat számos atrocitás ért, de a frontra nem engedték őket (a munkaszolgálatosok közötti emberveszteség jelentős része a don-i áttörés után történt). A hátországban ettől még voltak aknamezők, s a Keleti Megszálló Csoport területén volt jelentős partizán tevékenység is. Van adat „néhány századról, ahol az altisztek legyilkolták a munkaszolgálatosokat”*, de aknamezőrehajtást csak a szovjetek részéről olvastam, akik ezt (nemzetiségtől függetlenül) tették a hadifoglyokkal. (Megj.: A budapesti gettót ’44 november közepén hozták létre.)
Ne értsen félre, elhiszem, hogy így történt.
Arról van tudomása, hogy ez rendszeres volt, vagy egyedi eset? Tud valamit a körülményekről pontosabban (hol és mikor történt)? Ha nem vagyok túl indiszkrét.
Bárhogyanis, sajnálom.
Értem, hogy ezt a korábbi szintén az egész nemzetet érő traumát, nem úgy kezeli, de az 1920 utáni események az egész országot megviselték és próbára tették. Értem, hogy nem kapott munkát az édesapja, amihez, mint írtam hozzájárulhatott a származása, ahogy az is, hogy 10 éves időtávban 2x annyi lett az orvos, és éppen nem nagyon volt pénz semmire.
Nem akarok belemenni a múltba, s nem kívánom eltagadni, hogy a magyarság egy része antiszemita volt ebben az időben, mert a végén teljesen félreértené, amit írok, de a magyarság egy része meg volt győződve arról, nem minden alap nélkül, hogy Trianonban igenis volt felelőssége a szabadkőműveseknek és a kommunistáknak, akik között erőteljesen felülreprezentált volt a zsidók száma 1918-1919 sorsdöntő eseményei idején. Az a 400-420 ezer magyar mindenét elvesztette, jogait, teljes örökségét, meg bizony haltak is meg magyarok az elcsatolt részeken, vagy éppen a vörösterror ideje alatt is (az ún. „fehérterror” se méretében, se időtartamában, se kiterjedtségében, sem szervezettségében nem összehasonlítható vele mielőtt ez felmerülne), ezeket figyelembe véve sajnos ennek volt egy maradandó negatív hatása, ami azon zsidókra is kihatott, akiknek ezekhez semmi köze nem volt, sőt teljesen elutasította ezeket a dolgokat. Mindezzel azt akarom írni, hogy az a diszkrimináció, amivel édesapja találkozott annak ez lehetett és volt a történelmi előzménye. Trianon nélkül lényegében nem veszünk részt a II. VH-ban, vagy legalábbis biztos hogy nem azon az oldalon. A magyar geopolitikai prioritás akkor, ami valószínűleg önt egyáltalán nem izgatja, az a revízió volt, ha más nem legalább az etnikai határok mentén, s a magyar politika ez alapján keresett szövetségeseket (a magyarok elsődleges szövetségese egyébként Olaszország volt, a németek meg sokkal jobb kapcsolatot ápoltak a románokkal, nálunk csak egy röpke ~400 éves megszállás ért véget az ausztriai ulakodóház részéről – azt meg mellékesen jegyzem meg, hogy a magyarság legrégebbi ismert ellensége az a német, sőt még a legelső fennmaradt káromkodásunk is hozzájuk köthető).
*Ungváry Krisztián így fogalmaz:
„Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a teljes munkaszolgálatos veszteség több mint 40%-a egyetlen egy hónap alatt, 1943 januárjában (!) keletkezett, akkor nyilvánvaló, hogy ebből a statisztikából csak torz képet nyerhetünk.
A képet tovább torzítja, hogy lehetetlen még csak megközelítőleg is megállapítani, hogy az összveszteségből munkaszolgálatosok esetében mennyi a halott, mennyi a sebesült és mennyi a hadifogoly, mivel épp az 1943 januári adatsor ezt nem bontja alkategóriákra. Ha a munkaszolgálat „mozgó vesztőhely”, akkor nyilván a halottak számának kellene a legnagyobbnak lennie. Azokból a hónapokból azonban, amikor rendelkezésre állnak erre is adatok azt láthatjuk, hogy a munkaszolgálatosok veszteségei sokszor csak havi 15-50 főt tettek ki. Ez nem éppen arra utal, hogy az intézményt folyamatosan „mozgó vesztőhelynek”használták.
Vannak adatok szörnyű századokról, ahol a „keret” majdnem mindenkit meggyilkolt, és vannak adatok olyan századokról, akik még jelvényt is készítettek maguknak és táborozásaikat egyfajta kirándulásnak fogták fel. Nem állítom, hogy utóbbi gyakori jelenség lett volna, de az biztos, hogy a kép nem fekete-fehér.”
https://index.hu/velemeny/olvir/2013/01/23/a_munkaszolgalat_embertelen_de_tulzo_mozgo_vesztohelynek_nevezni/
Szerk.: Innetől ~1 perc, ami részint kapcsolódik a témához:
https://youtu.be/_p74aXQjEeA?t=1830
Elolvastam, es mostantol szeretettel es megertessel, sot talan nemi halaval gondolok a numerus claususra, a zsidotorvenyekre, a zsidok jogfosztasara, az arja parjara, a munkaszolgalatra (bar arra nem kaptam jol megideologizalt magyarazatot az idezetekbol, hogy miert volt a zsido muszos es nem katona), a deportalasokra, stb.
A 90-es evekben, a magyar kovetseg megnyitasa utan, az akkori kulugyminiszter, Jeszenszky Geza Tel Avivba latogatott, es egy fogadason eloadast tartott. En is a meghivottak kozott voltam, es hallgattuk a tortenesz kulugyminiszter eloadasat. A kozonseg nagyreszt magyarul beszelo izraeliek voltak. Jeszenszky termeszetesen a „zsidok Magyarorszagon” temat fejtegette, es nem is lett volna semmi baj, amig azt nem kezdte magyarazni, milyen fontos is volt a munkaszolgalat (ami ugyebar 41 -42-ben kezdodott) a zsidok megmentese erdekeben. Mert a munkaszolgalatosok igy megusztak a deportalast es Auschwitzot. A kozonseg dobbenten hallgatta, amig egy oreg bacsi (kozismert ujsagiro) basszus hangon megszolalt: ne tessek mar ekkora hulyesegeket beszelni!
Ha elolvasom amiket irtal, ugy erzem, hogy az „teljesen normalis”, ha a zsidokat kirekesztik a tarsadalombol, es a kerdes csak az, hogy ezt mennyire humanusan, vagy nem humanusan teszik. Mintha a zsidok allatok lennenek, es ha nem kinozzuk oket, akkor jo emberek vagyunk. Es Jeszenszky (meg a tobbi szerecsenmosdato) peldajabol vilagos, hogy ti ezt komolyan es oszinten el is hiszitek, hogy mindaz, ami MO-on a zsidokkal tortent 1920 es 1944 kozott, szukseges es elkerulhetetlen volt, es a zsidoknak meg halasnak is kell lenniuk.
1919 után a zsidóság politikailag megbízhatatlannak számított. Az , hogy a zsidók kezébe fegyvert adjanak , teljesen elképzelhetetlennek tűnt , hiszen maga az egész rendszer ezek ellen jött létre ! Az 1919 után elfogott kommunisták és kommunista vezetők között is rengeteg zsidó volt. Valamit meg csak kellett kezdeni velük. A háborús erőfeszítésekből mindenkinek ki kellett venni a maga részét. Erre találták ki a munkaszolgálatot. Ide kerültek olyan , nem zsidó személyek is , akiket nem akartak a hadseregben látni politikai okokból. Pl. szakszervezeti vezetők , Népszava előfizetők , stb. Kossa István leírja a könyvében az egészet. Természetesen sokan voltak olyanok , akik az első világháború példáját követve zsidóként fegyverrel harcoltak volna , magyar katonaként. Ők ez az elkülönítést még nagyobb sértésként értékelték. Rendszertől független volt a módszer. Az ötvenes években is volt munkaszolgálat , ahová a politikailag megbízhatatlanok kerültek. Katonai Műszaki Kisegítő Alakulatok néven futott a dolog. Laktanyájuk , a Kilián laktanya , az 1956-os forradalom egyik kiindulópontja volt. Nem véletlenül.
Amit irsz, az az esszencialis rasszizmus. Azert, mert nehany tucat zsido (szerintetek) politikailag megbizhatatlan, ezert az orszagban elo sokszazezer zsidot egysegesen felelosse kell tenni? A magyar zsidosag az orszag lakossaganak ertekes, dolgozo, alkoto resze volt, tobbseguk asszimilalodott, magyarsagtudattal elte eletet. Es te komolyan hiszel a kirekesztesuk szuksegessegeben es jogossagaban?
Amit irtam az allatokkal valo banasmodrol, az jon elo a te fogalmazasodban is: „Valamit meg csak kellett kezdeni velük.” Mintha csak egy lesantult lorol beszelne a gazda es az asszony.
Mi koze ennek az 50-es evekhez? Az egyik fasiszta rendszer lete nem igazolja a masiket.
IV. károly után a magyarságtudattal rendelkező zsidóság megmutathatta ’18-ban, hogy mire képes a nemzetért. Majd ’19-ben megmutathatta, hogy a kommunizmussal mire képes a nemzetért. A többségi társadalom, benne a magyarsággal, sőt a zsidóság egy részével, pedig azt mondta, hogy nem kér belőle.
Az 1920 utáni gazdaság talpra állítása a zsidóság nélkül nem sikerülhetett volna. Nem voltak kirekesztve a társadalomból. A zsidók az ipar és a kereskedelem területein megkerülhetetlen pozíciókba kerültek a II. VH közötti Magyarországon.
Kosz, en viszont nem kerek tobbet ebbol a hazug szerecsenmosdatasbol….
A legjobban ez a „benne a magyarsággal, sőt a zsidóság egy részével” tetszett. A nyelvezetedben a kirekesztes olyan termeszetesen hangzik. A csaladom, meg az a sok hulye zsido, Radnoti, Orkeny es tarsaik keson dobbentek ra, hogy ok nem a magyarsaghoz tartoznak.
Nem a zsidóság ellen írtam. Pont azt írtam, hogy a magyarországi zsidóság sem azonosult egészében a ’18-’19-es események főbb szereplőivel, amit az 1920 utáni élet is bizonyít.
„Az 1920 utáni gazdaság talpra állítása a zsidóság nélkül nem sikerülhetett volna. Nem voltak kirekesztve a társadalomból. A zsidók az ipar és a kereskedelem területein megkerülhetetlen pozíciókba kerültek a II. VH közötti Magyarországon.”
Szavaimban nem volt kirekesztés, bizonyosan elégtelen volt a megfogalmazásom, ha erre a következtetésre jutott… A magyarságtudat kifejezést Ön használta, s talán a nemzetben való gondolkozás helyesebb lett volna.
Rasszizmus , vagy nem , az teljesen mindegy. Attól még tény marad.
Ez a néhány tucat zsidó azért csak csinált egy Tanácsköztársaságot. Persze azt se minden zsidó támogatta , az is tény. A magyarságtudatuk miatt fogtak volna fegyvert katonaként , ahogy írtam. A kirekesztés szükségességét és jogosságát persze más országok is elismerték azzal , hogy a Németországból menekülő zsidók senkinek sem kellettek.
Sehol sem.Pedig volt hely bőven.
Egy háborúra készülő , majd háborúzó országban mit tehettek volna ?
1. Nem foglalkoznak velük , kihagyják őket az egészből.
Ilyen sehol sem volt.
Mi lett volna a belpolitikai hatása , ha mégis megteszik ?
Erős radikalizáció , vagy megszállás. Esetleg a kettő együtt.
2. Fizetnek Németországnak , hogy vigyék el őket. Mint Szlovákia.
3. Saját hatáskörben intézik el a zsidókérdést. Mint Románia.
Egy háborús országban a hadsereg igényei az elsők. Leginkább az emberigény.
Az ötvenes éveket a folytonosság miatt írtam , ami megvolt. Nem csak ott.
A buchenwaldi koncentrációs tábort is tovább üzemeltették a szovjetek , igaz magasabb halálozási aránnyal. Írhatnám , hogy csak a lakói voltak mások , de ez sem lenne teljesen igaz. Néhány szociáldemokrata vezető volt olyan ” szerencsés ” , hogy kiszabadulása után nem sokkal ismét visszatérhetett ugyanoda , csak az őreik voltak mások.
„Rasszizmus , vagy nem , az teljesen mindegy. Attól még tény marad.”
Igen, teny marad, hogy a Horthy rendszer rasszista, fasiszta diktatura volt a zsidokkal valo banasmodjat illetoen. Az pedig, hogy a magyarazatok a vilag minden orszagarol szolnak, Bodonet juttatja az eszembe, aki mast beszel,mikor a bor arat kerik.
A fasizmus a finánctőke legreakciósabb, legsovinisztább és legimperialistább elemeinek nyílt terrorista diktatúrája ! Dimitrov elvtárs szerint. Hogy a finánctőke kinek a kezében volt Magyarországon , az közismert. Tehát az a fasisztázás nagyon nem jön össze. Amúgy sem volt az , történészek szerint sem. Jobboldali volt és tekintélyelvű.
A kormányzó kártyapartnerei sem síita mohamedánok voltak.
1920-tól 1939-ig hol volt jó zsidónak lenni Európában ?
És utána ? Kb. sehol. Erről mégis ki tehetett ? Csak mi , magyarok ?
Szanalmas…
Numerus clausus nem csak Magyarországon volt abban az időben, hanem például Norvégiában is. Ez a hallgatók maximális számának a szabályozását jelenti. Önnek nem ezzel van gondja, ha jól veszem ki a szavaiból, hanem azzal, hogy nemzetiségre lebontották, százalékosan, hogy a kvótából 1-1 nemzetiség maximum és minimum mekkora helyet foglalhat el, az aranyszám volt a maximum, s ennek a kilenctized része a minimum.
A numerus clausus be- vagy kivezetése pénz kérdés volt abban az időben (továbbá a vélelmezem a gazdaság szerkezetéhez igazított szakpolitikaként is felfogható lehetett, tehát ne legyen több bölcsész, szociológus, egyéb diplomás, mint amire az adott kormányzat szerint szüksgé van); ellentétben például a most zajló amerikai folyamatokkal, ahol eme törvény Ön által kritizált része jelenleg is vitatéma, csak ma ezt diverzitásnak hívják, sőt a mostani amerikai folyamatok a (különböző módon meghatározott) kisebbségek számára pozitív diszkriminációt szeretnének elérni.
https://eu.usatoday.com/story/money/2020/02/13/these-colleges-have-the-most-diverse-student-bodies/41152233/
https://eu.usatoday.com/story/money/2020/02/13/these-colleges-have-the-least-diverse-student-bodies/41152235/
Abban mindenképpen egyetértek Jeszenszky-vel, hogy a II. VH idején, illetve közvetlenül annak előtte hozott törvényekre a német lobbinak egyre nagyobb ráhatása volt, sőt a német titkosszolgálatok és egyéb körök komoly tevékenységet felytettek ki Magyarországon (mind a katonai vezetésben, mind az Országgyűlés számos tagjára volt befolyásuk).
Csak viszonyításképpen a szlovák bábállamban, már 1942-ben megindult a deportálási hullám.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Zsid%C3%B3_holokauszt_Szlov%C3%A1ki%C3%A1ban
Magyarországra 1942 után zsidók ezrei érkeztek Felvidékről és Lengyelországból, mert mi egyfajta menedékként voltunk jelen (az előző link a forrás).
Dél-Erdélyben és Romániában már 1941-ben elindultak a deportálások:
„Azért október 9-én, mert azon a napon kezdődött 1941-ben a zsidók tömeges deportálása az akkor Romániához tartozó Bukovinából. 1942 nyaráig összesen 120 000 zsidó deportáltak a „halálvonatokon”, akik közül tízezrek pusztultak el útközben.
Pogromok és deportálások színhelye volt Romániában Bukarest, Iasi, valamint Dél-Erdély, Besszarábia – a mai Moldávia – és Bukovina. A második világháború előtt mintegy 800 000 zsidó élt Romániában. A holokauszt túlélőinek többsége később kivándorolt Izraelbe, így jelenleg csak mintegy 12 ezer tagot számlál a romániai zsidó közösség.”
https://mult-kor.hu/cikk.php?id=11114
Bár az előző forrás nem tér ki rá, de II. VH után csaucseszku, ahogy adott el németeket, úgy adott el fejpénzért zsidókat is az uralama idején.
Miutan szinte meggyozodtem arrol, hogy Horthy MO-a szinte a mennyorszag volt a zsidoknak, elmentem hanyni. Kozben csak ez a kuriozum gyotort, hogy ez milyen humanus magyarazattal indokolhato: „Megtiltotta a vegyes házasságokat és a zsidó és nem zsidó közötti nemi kapcsolatot.” Termeszetesen a harmadik zsidotorvenyrol van szo, 1941. évi XV. törvénycikk.
De Jeszenszkyvel az elen, a szerecsenmosdatok erre is talalnak majd valami fantasztikus magyarazatot.
Nem írtam, hogy mennyország volt.
A zsidótörvények kapcsán, pedig a német nyomásgyakorlás bizonyos volt.
Egyébként.
Ön szerint mit kellett volna tennünk? ’41-ben a szovjetek helyett a nácikat kellett volna megtámadnunk? Ennek mi lett volna az eredménye? Pár nap alatt elveszítettük volna, Észak-Erdélyt visszakapják a románok, a német megszállás meg 3 évvel hamarabb következik be. Ha ezt az eseményt, nem a teljes társadalom szemszögéből akarom vizsgálni, hanem csak zsidó szemszögből, akkor sem hiszem, hogy ez eredményesebb/jobb netalántán bölcsebb döntés lett volna.
Ön szerint jobb lett volna úgy? Ebben az esetben kiállította volna meg, mondjuk a budapesti gettó deportálást? Vagy jobb lett volna, ha ’44 helyett már ’41-ben megindulnak a deportálások?
Szerk.: Még egy dolog, a numerus clausus kapcsán. Mint egy már általam idézett forrásból megtudhattuk, hogy a zsidóság arányszáma a teljes népességen belül 6%* volt, s a törvény szerint ez lehetett volna a maximum, ahelyett a felsőoktatásban 1920-1935 között bizonyosan ezen százalék felett alakult a zsidó hallgatók részaránya:
„A zsidók aránya az egyetemi és főiskolai hallgatók között
1920 10,4
1921 11,6
1922 11,2
1923 10,4
1924 9,5
1925 8,9
1926 8,2
1927 8,0
1928 8,4
1929 9,0
1930 10,0
1931 11,9
1932 12,0
1933 11,1
1934 9,7
1935 8,3”
https://epa.oszk.hu/00000/00003/00007/kovacs1.htm
*https://publications.ceu.edu/sites/default/files/publications/kovacs-m-maria-numerus-clausus-magyarorszagon-1919%E2%80%931945.pdf
Mi koze van mindennek ahhoz, hogy az idezett torvenycikk buntette a zsidokkal valo nemi kapcsolatot, kb. ugy, mint ha valaki a kecskejet hagna meg? Van egy ilyen torvenyre epelmeju magyarazat? Ugy ertem egy epelmeju orszagban.
Az viszont szanalmas, hogy a mai napig a korszak elitelese helyett keresik a kifogasokat, a magyarazatokat, a kormany felelossegenek masokra haritasat. Mindenki hibas, a zsidok, a nemetek, ki nem….csak Horthyek voltak szeplotlen gral-lovagok.
Ön indította azzal ezt az egészet, hogy mi már a kezdetektől bűnösek vagyunk a Numerus clausus miatt.
Mondom tessék leírni, hogy Magyarországnak mit kellett volna tennie a II. VH idején. Vagy azt gondolja, hogy a 9 milliós ország szétverte volna a náci hadigépezetet? Vagy milyen realitások között kellene elgondolni a magyar szerepvállalást?
Mint ahogy ma is van egy német nyomásgyakorlás, hogy éppen milyen törvényeket kellene alkotnunk, akkor is volt, csak egy kicsit erősebb, meg a tétek is magasabbak voltak, nemcsak a zsidóság, de a magyarság részéről is. Itt minket az fenyegetett, hogy vagy a szovjet-orosz, vagy a német tenger fog elnyelni, mindenestől.
Noch einmal:
Az viszont szanalmas, hogy a mai napig a korszak elitelese helyett keresik a kifogasokat, a magyarazatokat, a kormany felelossegenek masokra haritasat. Mindenki hibas, a zsidok, a nemetek, ki nem….csak Horthyek voltak szeplotlen gral-lovagok.
Még egyszer szeretném megkérdezni, hogy így 75+ év távlatából, mit is kellett volna tenni a magyar kormánynak?
Nem írtam, hogy szeplőtlen grál-lovagok lettek volna, viszont az ország és a benne élő emberek sorsa egy ponton túl már nem rajtunk múlt. Azt biztos el lehetett volna érni, hogy hamarabb szálljanak meg minket a németek, hogy hamarabb induljanak meg a deportálások. Azt tessék nekem leírni, hogy hogyan kerülhettük volna el ezt?
’44 márciusában azért szállják meg az országot, mert megbízhatatlannak minősítettek minket.
„..emberek sorsa egy ponton túl már nem rajtunk múlt”
Nos, a Horthy rendszer antiszemita, kirekeszto, zsidouldozo politikaja evtizedekkel azelott a pont elott kezdodott. Nem veletlen, hogy a MO-on a tanulasbol mar kirekesztett zsidok Berlinben es Bolognaban jartak egyetemre. A ket kesobbi fasiszta allamban akkor meg demokracia volt. Horthy intezmenyesitett, torvenyekben rogzitett antiszemitizmusa uttoro volt az europai politikaban. Nos, igy 100 ev tavlatabol, ezt nem kellett volna tenni. Ami a kovetkezo 20 evben tortent, azert senkit sem hibaztathat a Horthy rendszer.
Nem tudok egyetérteni a numerus clausus-ra alapozott véleményével, amelyet szerintem elég tételesen indokoltam az előzőekben.
Az teljesen új, hogy minket tesz felelőssé a mussolini-féle fasiszta, vagy éppen a hitler-féle nemzeti-szocialista rendszer keletkezéséért/kialakulásáért. Nem hiszem, hogy nekünk ehhez bármi közünk is lenne. A „zsidouldozo” politikára, pedig egyáltalán nem nyújt igazolást az a zsidó élet, ami a két VH közötti Magyarországon volt, se a gazdaság, se a kereskedelem, se az értelmiség különböző területeit szemlélve.
Csak néhány részlet az akkori életből:
„…gazdasági elit félszáz, nagyrészt zsidó családból állt. Egymáshoz szoros szálakkal kapcsolódtak, befolyásuk és szerepük a magyar gazdasági életben döntő volt, bár a politikai közéleti nyilvános szerepvállalást többnyire elkerülték. A Chorin, Goldberger, Kornfeld, Perényi, Vida, Weiss, Aschner, Fellner stb. családok tőkéjére, gazdasági erejükre a rendszernek szüksége volt. A gazdasági élet szinte minden ágát átfogó szerepüket jól reprezentálta Chorin Ferenc személye, aki több mint egy tucat bank, nagyvállalat, részvénytársaság és bánya vezetője volt (Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., Weiss Manfréd alumínium-, konzervgyárak, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, Hazai Papírgyár, Ipari Jelzálog Hitelintézet stb.). Vagyonukat és jövedelmüket tekintve a nagytőke képviselői a nagybirtokos arisztokráciával együtt, az 1935. évi adóbevallásokat figyelembe véve, szinte kivétel nélkül a 150 ezer pengőt meghaladó évi jövedelmi szinten voltak, amihez vagyonként az éves bevallott jövedelem többszöröse társult. Festetics Sándor gróf 339 ezer pengő éves jövedelem mellett 13,5 millió pengős vagyonnal, Vida Jenő, a Magyar Általános Kőszénbányák Rt. vezérigazgatója és Fellner Pál gyáros 250 és 230 ezer pengő jövedelemmel és 1 millió, valamint 3,7 millió pengőnyi vagyonnal rendelkeztek akkor, amikor Budapesten egy fémipari szakmunkás heti ötven pengőt, az egyetemi tanársegéd havi 170–230 pengőtkapott. A mezőgazdasági munkások és a kubikusok napi bére pedig 2 pengőkörül mozgott. A gazdasági elit legvagyonosabb részéhez csatlakoztak a miniszterek, államtitkárok, vállalatvezetők stb., havi 800–1200 pengő jövedelmük a ’30-as évek közepén a biztos megélhetés (200 pengő) több mint négyszeresét tette ki, de jelentőségük leginkább döntéshozói pozícióikból adódott.”
…
„A középosztályi lét legkevesebb az érettségit megkövetelte, az értelmiséghez tartozni viszont csak diplomával lehetett. Miközben az érettségizettek száma a háború előttihez képest 1930-ra megduplázódott, adiplomások körében a jogi és államtudományi oklevelet szerzettek száma lassan visszaszorult (1938-ban az összes egyetemi hallgatóknak kevesebb,mint fele – 40%-a volt jogász), helyet adva a bölcsész, orvosi, műszakivégzettségűeknek, akik közül egyre többen alkalmazotti státuszba kerültek. A négy elemitől az egyetemig 1938-ban több mint hatvanezer tanár működött jelentős vagyoni, társadalmi és rangbeli különbséggel. Azönálló egzisztenciával rendelkező orvosokon, ügyvédeken, mérnökökön kívül (akik anyagi lehetőségeiket tekintve a nagypolgársághoz közelítettek) az értelmiség nagy tömegei rendkívül bizonytalan és rossz anyagi helyzetben éltek, különösen az 1930-as években. Kétségtelen, hogya kiegyezéstől kezdve fokozatosan, a magyar zsidóság egyes foglalkozásiágakon országos arányához képest is jelentős túlsúlyra tett szert. Mindezek eredményeképpen 1930-ra a kereskedők és banktisztviselők fele, az orvosok, újságírók és szerkesztők harmada, a színészek negyede zsidó volt, viszont az ipari munkásság, a közszolgálati tisztviselők és az agrárnépesség körében alig szerepeltek.
https://magyartortenelem.eoldal.hu/cikkek/magyarorszag-1919-1990/tarsadalom_-eletmod-es-eletviszonyok-a-horthy-korszakban.html
„Legrosszabb helyzetben a városban dolgozó szakmunkások, kocsisok, varrónők, inasok, mosónők és cselédek voltak. A sokszor a paraszti munka elől cselédnek szegődöttek helyzetéről Márai Sándor, az 1934-ben megjelent Egy polgár vallomásaiban így írt: „a konyhában aludtak. […]Reggel ott mosakodtak a konyha vízcsapjánál, melynek leöntőjébe a moslékot és a szennyvizet is öntötték. Ocsmány és érthetetlen helyzet volt ez, de senki nem törte a fejét rajta, atársadalom így rendezkedett be.[…] Nagyon rosszul fizették[…],agyondolgoztatták, s a legelső veszekedésnél kitették a szűrét […]Akvártély az a fiókos láda volt, mely a konyhában állott, megrakva vörös és csíkos-cihás “cselédágyneművel” – éjszakára kinyitották a láda tetejét, kihúzták az alsó fiókot, s ebben aludtak a cselédek. […][A] legtöbb helyen a cselédeknek, megjelölték a falatokat, melyeket elfogyaszthatnak a tálak maradékaiból, levágták számukra a napi karaj kenyeret, kimérték a tejet, kávét- persze csak frankosat kaptak a cselédek -, s kiszámolták hozzá a cukordarabkákat. Ha a cselédet kidobták, a jó háziasszony utolsó pillanatban számba vette a távozó holmiját, valóságos testi motozást tartottak, a becsomagolt cselédmotyót apróra megvizsgálták, törülköző, ezüstkanál után kutattak, mert köztudomású volt, hogy “minden cseléd lop”.
A magyar társadalom jelentős része – több mint 60%-a – a parasztsághoz tartozott. Ugyanakkor az alapján, hogy kinek volt, és ha igen, akkor mennyi földje, további éles különbségek voltak. A gazdagparasztok szinte már a polgárok életszínvonalán éltek, földjeikből tisztes jövedelmük volt, megtehették, hogy gyermekeiket iskoláztassák. A szegényparasztok sárból tapasztott – az utcára többnyire merőleges – vályogházakban laktak, amelyeknek kicsi ablakai voltak, zsúpfedelét pedig csak lassan szorította ki a cseréptető. A házakban többnyire egy szobában aludtak, ezen kívül volt a központi helységnek számító konyha és még egy „tisztaszoba”. Fürdőszoba nem volt, az udvaron lévő kútból húzott vízben mosakodtak. A falusi házak berendezéséhez faragott bútorok, petróleumlémpa, ruhatárolásra szolgáló láda, asztal és székek tartoztak, néha pedig tükör is volt a falon. A paraszti élet munkarendjét az évszakok határozták meg. Kora tavasztól őszig a mezőn dolgoztak, télen pedig a házkörüli munkákat látták el. A szórakozási lehetőséget a – leginkább a férfiaknak fenntartott – kocsma, vagy egy-egy lakodalom, bál szolgáltatta, de volt, hogy hetente mozielőadást is levetítettek.”
https://www.bocskairadio.org/18-horthy-korszak-6-mindennapi-elet/
Értem, hogy Önnek ez a meggyőződése, hogy Hothy Miklós alatt üldözték a zsidókat, csak éppen nem ez történt.
Továbbá azt is értem, hogy nagy fajdálma, hogy a gazdag zsidó családok külföldön iskoláztatták gyermekeiket (egyébként 1920 előtt is volt erre példa, ahogy napjainkban is van, szóval ennek nem csak numerus clausus az okozója, de bizonyos, hogy emiatt a zsidóság egy része nem tudott bejutni, vagy csak később a felsőoktatásba, de ez minden egyes nemzetiségre vonatkozott a keretszámok megléte okán), de a társadalom többségének, ha azt egészében próbálja szemlélni, itt sokkal súlyosabb gondjai voltak. Ha jobban érdekli a téma az első linket mindenképpen ajánlom a figyelmébe.
Ön indította azzal ezt az egészet, hogy mi már a kezdetektől bűnösek vagyunk a Numerus clausus miatt.
Mondom tessék leírni, hogy Magyarországnak mit kellett volna tennie a II. VH idején. Vagy azt gondolja, hogy a 9 milliós ország szétverte volna a náci hadigépezetet? Vagy milyen realitások között kellene elgondolni a magyar szerepvállalást?
Mint ahogy ma is van egy német nyomásgyakorlás, hogy éppen milyen törvényeket kellene alkotnunk, akkor is volt, csak egy kicsit erősebb, meg a tétek is magasabbak voltak, nemcsak a zsidóság, de a magyarság részéről is. Itt minket az fenyegetett, hogy vagy a szovjet-orosz, vagy a német tenger fog elnyelni, mindenestől.
” … Horthy 1943. április 16-17-én Hitlerrel és Ribbentrop külügyminiszterrel tárgyalva is szembesülhetett az Endlösung realitásaival. A tanácskozás jegyzőkönyve szerint a német diktátor szemrehányásaira válaszul Horthy elmondta, hogy „ő mindent megtett, amit a zsidók ellen tisztességes úton-módon tenni lehetett, de meggyilkolni vagy más módon elpusztítani aligha lehet őket.” Hitler szerint „erre nincs is szükség. Magyarország akárcsak Szlovákia elhelyezheti a zsidókat koncentrációs táborokban…Ha a zsidók meggyilkolásáról esne szó, akkor neki (a Führernek) le kell szögeznie, hogy csupán egyvalaki gyilkol, tudniillik a zsidó, aki a háborúkat szítja és most befolyása révén civilek, asszonyok és gyerekek ellenivé torzítja.” Horthy ezután bevallotta, hogy a frontra küldött zsidó munkaszolgálatosok zöme elpusztult a doni orosz offenzívában, de Hitler szerint valószínűbb volt, hogy átálltak az oroszokhoz. Ribbentrop ezt azzal egészítette ki, hogy minden magyar zsidó kémkedik az angol titkosszolgálatnak. Másnap, amikor folytatódott a vita, Horthy mérgesen megkérdezte, hogy „akkor ugyan mihez kezdjen a zsidókkal, miután úgyszólván minden életlehetőséget megvont tőlük – elvégre mégsem ütheti őket agyon”, mire Ribbentrop azt felelte, hogy „a zsidókat vagy meg kell semmisíteni vagy koncentrációs táborokba kell szállítani (sic!)”. Hitler ezután Lengyelországgal példálózott: „Ha ott a zsidók nem akarnak dolgozni, akkor agyonlövik őket. Ha nem tudnak dolgozni, akkor el kell pusztulniuk. Úgy kell őket kezelni, mint a tuberkulózis bacilusát, amely megfertőzheti az egészséges testet. Ez nem kegyetlenség, ha az ember meggondolja, hogy ártatlan teremtményeket is meg kell ölni, mint a nyúl és az őz, különben kár támad.” Hitler költői kérdéssel zárta leplezetlenül őszinte fejtegetéseit: „Miért kellene a bestiákat, akik a bolsevizmust akarják ránk hozni, jobban kímélni?” 1943-tól tehát Kállay Miklós miniszterelnök és Horthy annak tudatában nem járult hozzá a magyar zsidók deportáláshoz, hogy lényegileg tisztában voltak vele, mi lenne a sorsuk.”
http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&chapter=10_1_3&type=content
Megdöbbentő. Mit képzelnek ezek a keresztények? Valószínűleg a „Dunamelléki Református Egyházkerület” sem fogad tagjai közé zsidókat. A mohamedánokról és a buddhistákról nem is beszélve. Mérhetetlen kirekesztés…
Egy szakmai szervezet nem eppen egyhazkerulet. Tudsz valami elfogadhato magyarazatot adni, hogy egy orvostarsasagnak miert csak keresztenyek lehetnek a tagjai?
Ha magukat kereszténynek tartó orvosok úgy döntenek, hogy társaságot alapítanak akkor az az ő dolguk. Nem mindennek az az alapja, hogy tetszik vagy nem tetszik valamelyik kisebbségnek.
Persze, hogy az o dolguk. Magyarorszagon a zsidok kirekesztesenek komoly hagyomanyai vannak, ez is csak egyfajta nosztalgia. Kitartas…
Szerintem is csúnya dolog a kirekesztés.
Szerinted ez melyik kórház honlapján olvasható? „Tilos az Intézménybe behozni:
más vallással kapcsolatos jelképet, jelképes ételeket.”
Nem tudom.
Segítek. Kipát bevihetsz.
Seggfejkem, ez csak a disznohust rekeszti ki, nem az embereket. Ha ezt te magadra veszed, en leszek az utolso, aki vitatkozna veled.
A disznóhús mint vallási jelkép? Van baj…
Ha nem ragadod ki sunyin a szoveget az osszefuggeseibol, akkor ez a teljes tajekoztato:
Tilos az Intézménybe behozni:
• Evőeszközt,
• mindenféle húst és húskészítményt,
• mindenféle sajtot,
• mindenféle margarint,
• mindenféle pékárut (a kórház büféjében kapható!),
• mindenféle otthon készült, ill. cukrászsüteményt (a kórház büféjében is lehet vásárolni),
• otthon vagy egyéb helyeken készített ételt, konzerv ételt, zárt csomagolású élelmiszert, ami nem felel meg a kósersági előírásoknak,
• más vallással kapcsolatos jelképet, jelképes ételeket.
Ez senkit sem rekeszt ki, csak betartatja a kosersagi szabalyokat. Te is bemehetsz, csak hagyd kinn a sonkat.
Csak tudnam, hogy akadtal erre a tajekoztatora. Be akartal menni a korhazba, de nem engedtek be?
Ezek szerint nem csak itt a Neokohnon jarorozol, hanem a zsido hitkozseg intezmenyei korul is szaglaszol. Te betegebb vagy, mint gondoltam. Szanalmas…
Ilyet senki sem mondott, ez a te bugyuta szalmabábod. A valóságban ez úgy néz ki, hogy létezik legitim kritika is, csak az meglehetősen ritka. Jellemzően amit kritikának hazudnak, azok ócska jeligék és antiszemita toposzok szelekciója. Való igaz, legitim kritikát nem könnyű megfogalmazni, hiszen az a kákán is csomót keresés minősített esete.
Igen. Engedtessék már meg a zsidóknak, hogy ők döntsék el azt, hogy mi az antiszemitizmus. Jellemző az antiszemita elmére, hogy még azt a jogot is elvitatja a zsidóságtól, hogy az nem tetszését fejezze ki nyilvánvaló antiszemita indíttatású támadások kapcsán. Ez teljesen abszurd, bár hozzá kell tenni, hogy ez hasonló a hímsoviniszta gondolkodására is (pl. minek ment oda, miért öltözött fel úgy, stb). Tehát ahelyett, hogy az objektív valósággal foglalkozna az antiszemita, inkább immateriális ítéletekkel dobálózik (pl. minek mentek haza a zsidók, miért élték túl az ellenük indított háborúkat, és persze milyen alapon panaszkodnak ha terrorizálják őket, stb).
A „hát, ha így akartok hozzáállni” szintén egy gusztustalan megjegyzés, ebből kifolyólag tökéletes passzol a többi kommentedhez…
MADTRKA