Az amerikai-izraeli Joshua Angrist, a közgazdasági Nobel-díj három nyertesének egyike hétfőn elárulta, hogy nem kapta meg a Svéd Királyi Tudományos Akadémia hagyományos telefonhívását, amelyben tájékoztatták a győzelméről — írja a Times of Israel.
Az akadémia röviddel azelőtt szokta felhívni a díjazottakat, hogy hivatalosan is kihirdeti a rangos díjak nyerteseit. Az időeltolódás miatt azonban – Massachusetts hat órával van Stockholm mögött – a hívás az éjszaka közepén érkezett, amikor a telefonja csengője ki volt kapcsolva.
Ehelyett később tudta meg a kapott gratuláló SMS-ek áradatából, mondta Angrist a médiának adott interjúkban, többek között az izraeli tévécsatornáknak adottak során.
„Minden különösebb ok nélkül korán reggel felébredtem, és láttam, hogy a telefonomat elárasztják az SMS-ek, pedig ki voltam kapcsolva, mert nem számítottam semmi különlegesre ma reggel”
— mondta Angrist, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzora a Nobel-díj médiacsoportjának adott telefoninterjúban.
Elmondása szerint ezután megpróbálta megtalálni az akadémia telefonszámát, hogy beszélhessen valakivel ott, és „kiderítse, igaz-e a hír”. Végül, miután beszélt a Nobel sajtóirodájával, megerősítette az eredményt.
„Nem igazán számítottam rá. Gondolom, mindenki ezt mondja, és ezt kell mondania, de azt hiszem, az én esetemben a felkészülés hiánya a bizonyíték arra, hogy nem számítottam rá”
— mondta.
Angrist szerint „mindent elsöprő” érzés volt a díj átvétele. A díj egyik felét David Card, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem munkatársa kapta, míg a másik felén Angrist és Guido Imbens, a Stanford Egyetem munkatársa osztozott.
Az izraeli médiának nyilatkozva Angrist elmondta, hogy büszke arra, hogy izraeliként nyerte el a díjat, és nem foglalkozott azokkal a hírekkel, amelyek szerint az alacsony bérek miatt hagyta el Izraelt.
„Izraelnek nagyon tekintélyes helye van a tudományban, és büszke vagyok arra, hogy hozzájárulhatok ehhez” –
-mondta a 13-as csatorna híradójának.
A pénzügyi okokból történő távozásáról szóló hírek nyilvánvalóan a Jerusalem Post 2006-os, az izraeli agyelszívásról szóló cikkéből származnak, amelyben kifejtette:
„Belefáradtam az itteni helyzetbe. Az izraeli rendszer nem tükrözi a területenkénti bérkülönbségek valóságát. Ez az állami rendszer nem túl rugalmas”.
Angrist azonban a 12-es csatornának elmondta, hogy a távozásra vonatkozó döntését az az ajánlat váltotta ki, hogy a Massachusetts Institute of Technology-n taníthasson.
„Amikor felhívtak az MIT-től, hogy a tanszékre kerülhetek, az egy fiatal tudós számára az álom ajánlat volt”
— mondta.
Felesége, Mira támogatta férjét, és a 13-as csatornának elmondta, hogy a költözésük nem csak pénzügyi okokból történt.
„Sokkal bonyolultabb volt. Azt hiszem, elsősorban szakmai okok miatt”
— mondta.
A 61 éves Angrist Ohióban született, és a pennsylvaniai Pittsburghben nőtt fel. Az amerikai Oberlin College-ban közgazdaságtanból szerzett alapdiplomát, majd Izraelbe emigrált, ahol megismerkedett feleségével, és megkezdte a mesterképzést a Héber Egyetemen, de abbahagyta, és inkább belépett a hadseregbe, ahol 1982-1985 között az ejtőernyős ezredben szolgált.
Ezután visszatért az Egyesült Államokba, hogy a Princetonon befejezze a mesterképzést, majd a közgazdaságtudományi doktori címet megszerezze. Innen a Harvardra ment, ahol tanársegéd volt, majd 1991-ben visszatért Izraelbe, hogy a Héber Egyetemen tanítson. 1996-ra visszatért az Egyesült Államokba, és az MIT professzora lett, ahol megkezdte azokat a kutatásokat, amelyek végül a Nobel-díjhoz vezettek.
Angristet a vele együtt dolgozó izraeli tudósok dicsérték.
„Ő a közgazdasági tanszék és a közgazdasági tanszék oktatóinak és diákjainak igazi barátja”
— mondta Victor Lavy professzor a Héber Egyetem közgazdasági tanszékéről a 12. csatornának. Lavy elmondta, hogy 30 éve dolgozik együtt Angristtal Izrael gazdaságának és oktatási rendszerének kutatásában.
„A közgazdaságtan és a kutatás iránti elkötelezettsége mellett van egy kalandvágyó oldala is. Hobbiját tekintve kalandor”
— mondta Lavy a 13. csatornának, példaként említve Angrist extrém hegyi kerékpározását.
Az Angristtel készült másik interjú rövid részletében, amelyet a csatorna sugárzott, a háttérben a hegyikerékpár látható, miközben a professzor egy japán kardot mutogat, amelyet a polcról vett elő.
Angrist a munkaerő-gazdaságtan és az oktatás közgazdaságtanának szakértője, aki az ökonometria területéhez is hozzájárult.
A Nobel-díjas médiának nyilatkozva beszélt arról a fajta szelekciós torzításról, amely téves feltételezésekhez vezet, és amelyet az oktatásban kutatott.
„Sokan azt hiszik, hogy a nagyon sikeres állami középiskolák vagy a nagyon szelektív egyetemek a sikeres karrier kulcsa”
– mondta Angrist.
„Ez gyakran illúzió”
— mondta.
Azok az emberek, akik bekerülnek az elit egyetemekre, úgyis sikeresek lettek volna az életben, mert ők az a fajta ember, aki bekerül egy elit egyetemre
— magyarázta.
Korábban két izraeli is elnyerte a közgazdasági Nobel-díjat. Az amerikai születésű izraeli Robert Aumann 2005-ben, az izraeli származású amerikai állampolgár Daniel Kahneman pedig 2002-ben nyert.
