A Magyar Tudományos Akadémián tartották hétfő este a Zsidó Örökség – Vidéki zsidó hitközségek Magyarországon című könyv díszbemutatóját. A fiatal kultúrtörténész, Cseh Viktor munkája új fejezetet nyithat az egyetemes magyar tudománytörténetben – vélték a kötetről szóló beszélgetés résztvevői.
“Ez a mai nap egy nagyon fontos esemény a magyar kultúra számára”
– indokolta részvételét az eseményen a hivatalos program előtt lapunknak Vizy E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 84 éves korábbi elnöke. A Széchenyi-díjas professzor – aki egyben a Keresztény-Zsidó Társaság elnöke is – úgy vélte, hogy épp itt volt az ideje annak, hogy elkészüljön egy nagyszabású írás a vidéki zsidóság eddig kevésbé ismert történeteiről. A tudós vett is magának rögtön két példányt.
A beszélgetés előtt Kirschner Péter, a több száz oldalas kötetet kiadó Mazsike (Magyar Zsidó Kulturális Egyesület) elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, akik között üdítő látvány volt a sok fiatal érdeklődő is. Kirschner háláját fejezte ki a vendéglátó MTA mindenkori vezetésének, akik szerinte szervezetük 33 éves működése alatt folyamatos partnerként támogatták munkásságukat.
Cseh Viktorral Toronyi Zsuzsa, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója és Winkler Nóra újságíró beszélgetett.
Az író eredetileg egy alig 100 oldalas útikönyvet akart írni, de az egyre csak terebélyesedő tudományos kutatás évtizedes anyagából idén nyáron egy olyan nagyszabású munka került ki a nyomdából, amelyről már megjelenése pillanatában az év egyik kultúrtörténeti szenzációját sejtették.
A kiadványt, amely vizuálisan is izgalmas lett, és szándékosan meghökkentő formában – A-4-es alakban, közel két kilogrammosan – véglegesítettek, pár hete már Tapolcán bemutatták, azonban a mostani volt a hivatalos premier. (A tervek szerint a következő hetekben a Mazsike több más vidéki városban is szervez majd könyvbemutatót.)
A szerző 11 évvel ezelőtt egy baráti társasággal tett kelet-magyarországi kirándulását több tucat kutatói vizit követte – az ország különféle pontjain –, ezeken már a fiatalember szisztematikusan kutatta a helyi sajátosságokat, lerombolt vagy épített örökségeket látogatott, túlélőkkel és szemtanúkkal beszélgetett. Munkája forrásának jelentős részét a korabeli zsidó sajtótermékekben megjelent cikkek adták.
Erről mondta Toronyi Zsuzsa azt, hogy
Cseh missziója felért egy olyan kutatói munkával, amelyre a közelmúltban saját szervezetük is tudományos forrásként támaszkodhatott.
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár vezetője hozzátette: a könyv egyik igazi különlegessége, hogy számos olyan helyszínt is feldolgoz, amely korábban nem volt része a zsidó emlékezés-tudománynak. Ennek okát abban látja, hogy a vallásilag (is) megosztott zsidó közösségek nem feltétlenül voltak egyenértékűként kezelve az 1945 előtti, majd az azt követő időkben a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár vezetői számára.
„Néhány szerény emlék is többet érhet számunkra mint egy Mona Lisa”
— fogalmazott Toronyi, aki arra is utalhatott ezzel, hogy korábban a magyar zsidóság kutatása azért is lehetett szelektív, mert a döntéshozók ilyen vagy olyan megfontolásból nem mindent tartottak fontosnak. A szakértő szerint ezért is állapítható meg az, hogy Cseh Viktor könyve
“nem csak egy jó sztori, de tudománytörténeti mérföldkő is.”
A Zsidó Múzeum igazgatója úgy véli, hogy ennek a könyvnek a szélesebb körű megismertetésével a magyar zsidóság etnográfiája közelebb kerülhetne ahhoz a kánonhoz, amely a magyar egyetemes kultúra része, és amelybe szerinte jelenleg a zsidóság vidéki történeteinek, szokásainak vizsgálata még nem tartozik bele.
Cseh Viktor ehhez hozzáfűzve azt mondta, hogy tapasztalata szerint amíg az ország nyugati részében lévő településeken inkább tárgyi és épített örökségekről tudni, addig a keleti országrész valódi néprajzi kincsestár, rengeteg érdekes történettel.
A Zsidó Örökség – Vidéki zsidó hitközségek Magyarországon című kötetben 134 település közösségeit mutatja be a szerző, aki már újabb 140 helyszínnek a történeteit kezdte el rendszerezni. Így természetszerűnek tűnik a nagy munka folytatása. Mindehhez pedig akadna terep bőven, hiszen a bemutatón elhangzott, hogy a szakértők több mint 600 vidéki hitközségről tudnak, vagyis új kutatási területek akadnak még bőven.