Egy Jeruzsálemben lezajlott tárgyalás során a bírónő kijelentette, hogy a csendben elmondott ima joga a zsidókat is megilleti vallásuk legszentebb helyén, a Templom-hegyen.
Az ítélet Árje Lippo rabbi tárgyalásán született, akit a rendőrség eltiltott a Templom-hegy látogatásától, mivel csendes imádkozáson kapták. Bilha Jáhálom, a Jeruzsálemi Törvényszék bírója úgy döntött, hogy a nem-muszlimok által elmondott csendes ima nem minősül bűncselekménynek és felszólította a rendőrséget, hogy vonja vissza a rabbi ellen hozott határozatot – írja a zsido.com
Kérdés a döntés jelent-e bármilyen változást a gyakorlatban.
A Templom-hegy jogi státusza összetett probléma, jelenleg a területet az iszlám Waqf felügyeli, miután Izrael 1967-ben visszadta a szenthely felügyeletét.
Július végén, a jeruzsálemi szentélyek lerombolására emlékező gyásznap, tisá beáv alkalmával 1600 zsidó látogatott el a Templom-hegyre.
A kormánykoalícióhoz tartozó, iszlamista Ráám párt tagjai tiltakoztak és vallásháború kirobbanásával fenyegettek, Náftáli Benett miniszterelnök azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a zsidóknak is joguk van a szabad vallásgyakorlathoz.
A bíró döntését a palesztinok és Jordánia is elítélte – írja az Algemeiner.
Jordánia szerint a döntés sérti az ENSZ rendelkezéseket, miszerint fenn kell tartani a staus quo-t a Templom-hegyen. A palesztinok szerint pedig a döntés „vallási háborús üzenet” volt.
Legkésőbb 67′ óta ez kéne legyen a normális.
A problema csak az, hogy egy igazan vallasos zsido, ha jol tudom, nem megy fel a hegyre. Ennek az az oka, hogy pontosan nem lehet tudni, hol is volt a Szentely, tilos oda „bemenni”. Volt ido, amikor minden turista vendegemet felvittem a mecseteket megnezni (az Omar valoban szep), es furdalt a lelkiismeret :-)))
A Templom-hegy és környéke nem csupán vallási, de történelmi jelentőséggel is bír. Tehát nem a vallás az egyetlen létező szempont, noha az már önmagában problematikus, hogy a vallás-, és mozgásszabadság nem érvényesül az igazságtalan status quo miatt. Olyan nincs, hogy muszlim mehet valahova, zsidó viszont nem, illetve olyan sincs, hogy muszlim imádkozhat valahol, zsidó meg nem. Legalábbis nem szabadna hogy létezzen ilyen, az iszlamista országokat leszámítva, ahol persze ez a normális. Például kit érdekel az, hogy Mekkába nem mehet be gyaur? Az ő országuk, és ott azt csinálnak felőlem, amit akarnak. Ráadásul nem árulnak zsákbamacskát, nem igazán erőltetik a liberális demokrácia imidzsét. De ha Izrael liberális demokrácia, akkor bizony ideje lenne tájékoztatni a középkori szokásokat követő szomszédokat is, hogy ez a felállás bizony nem járja egy szabad országban…
Ettől függetlenül persze ha valaki nem akar, mert úgy gondolja hogy „nem szabad” odamennie, akkor az ne menjen… 🙂
A kerdes ennel osszetettebb, es Izrael sem az a velejeig liberalis allam. Most peldaul all a bal a Siratofal koruli vitak miatt, mert az ortodoxok nincsenek benne a koalicioban es a vallasugyi miniszter sok borsot keszul torni az orruk ala: kosersagi monopolium, hazassagkotes, stb. A pasas tobb, mint szimpatikus. A legelitebb egysegeknel szolgalt, pilota, F-16-os kotelek parancsnoka, persze ma mar tartalekoskent. Vegzettsege szerint jogasz. De a vitak pont olyasmikrol szolnak, mint amit irtal: ki imadkozhat es hogyan a Siratofalnal?
Ami a liberalizmust illeti, az nem homogen: ma TA-ban voltam egy koncerten, es akkor mar ott is ettunk. Az etteremben futyulnek minden szabalyra, minden masodik asztalnal ult egy kutya is, nehany asztalnal csecsemo a szulokkel: ket ferfi, papa es papa. Ezt ugy hivjak, Tel Aviv allam, es valoban egy mas vilag. De nagyon jo…:-)))
Szerintem Izrael attól még velejéig liberális állam, hogy vannak rendhagyó jellemvonásai (pl. egyetlen zsidó állam, egyetlen menedék a zsidóságnak, egyetlen hely, ahol a judaizmus védve van a többségi társadalmaktól, stb…). Nem létezik egzakt öntőformája sem a liberalizmusnak, sem pedig a demokráciának. Ha pedig nagyon bele akarnék kötni valamelyikbe, akkora a demokratikus aspektusa sokkal érdekesebb az országnak (bár pont nem amiatt, amit az antiszemiták terjesztenek ugye).
Reméljük megoldódik a vallás, és a vallásosok kérdése is, bár ezek közül számomra egyik sem tűnik égető problémának. Akkor már a lakhatási nehézségeket (a konfliktust, terrort leszámítva) tenném első helyre (a múltkor erről írtak is egy hosszas elemzést a ToI-n, itt nem esett róla szó).
Persze, T”A és agglomerációja egy teljesen más világ, és ez így van jól. Elhiheted hogy nekem is jobban bejött az előbbi, mint Jeruzsálem. De mindkét hely gyönyörű, és jó az, hogy lényegében kiegyensúlyozzák egymást… 🙂
A Templom-hegyert aggodok (kulonosen szerenyke) figyelmebe: egy fellebbviteli (megyei?) birosag kozben megforditotta a dontest. Folyt. kov.