Kalózok és polgármesterek, japán vezette nacionalisták, kommunisták, rendőr-mikropárt – komoly választás elé néz Csehország, ahol a kérdés az lesz, vajon új kormánya lesz-e a közép-európai államnak? Andrej Babiš kormányfő számára nem lesz egyszerű menet az idei választás: a különböző korrupciós botrányokba keveredett egykori üzletember könnyen kisebbségben találhatja magát a parlamentben. A választásokra október 8-9. között kerül sor.
***
Választások – kilátások
Andrej Babiš cseh miniszterelnök ANO pártjának előnye ismét szűkült az októberi választások előtt – mutatják a felmérések. Bár az ANO továbbra is a legesélyesebb párt a győzelemre, valószínűleg egyetlen párt vagy koalíció sem fog nyerni egyértelmű többséget pénteken. A két legizgalmasabb faktor a SPOLU (Együtt) koalíció (mely a jobbközép polgári demokratákból, a TOP 09-ből és a kereszténydemokratákból áll) és az SPD, avagy a Szabadság és Közvetlen Demokrácia nevű szélsőjobboldali párt lehet.
A pártok
Ahhoz, hogy megérthessük régiónk egyik legizgalmasabb választását, ismernünk kell a legfontosabb szereplőket. A továbbiakban röviden bemutatjuk azokat a pártokat, amikre figyelni kell pénteken.
ANO 2011 (Igen 2011): Andrej Babiš, a jelenlegi miniszterelnök és Csehország harmadik leggazdagabb emberének pártja (kb. mintha Magyarországon Gattyán György alapított volna egy pártot). Az ellenzék heves kritikái – főként egy-egy gyanús korrupciós ügy miatt – ellenére az ANO továbbra is töretlen népszerűségnek örvend az országban és abszolút favorit a választások megnyerésében. A párt a legtöbb kritikát a koronavírus-járvány kezelése miatt kapta.
Kalózok és Polgármesterek: a Kalózpárt és a STAN (Polgármesterek és Függetlenek) szövetségéből létrejött koalíció elsősorban a fiatal, városi liberálisokat szólítja meg, ugyanakkor a kisebb partner hozhat vidéki szavazatokat is, tekintve, hogy egy lokalista szövetségről beszélünk.
SPOLU (Együtt): A SPOLU a Polgári Demokrata Párt (ODS), a TOP 09, illetve a kereszténydemokraták (KDU-ČSL) szövetsége. Az ODS a három párt közül nem csak a legnagyobb, hanem a legtörténelmibb is. Az ODS és a ČSSD a cseh demokratikus pártok két alappillére a kilencvenes évek óta. Az ODS 2013 óta gyengélkedik, amikor is a választásokon csúnyán kikapott a Petr Nečas-féle korrupciós botrány miatt.
Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD): A szociáldemokraták, akik egészen a kétezer-tízes évekig a legsikeresebb politikai formáció voltak a Cseh Köztársaságban nehéz időszakon mennek keresztül. Az idei választáson fennáll a veszélye, hogy a bársonyos forradalom óta először nem szereznek parlamenti mandátumot.
Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD): A Tomio Okamura, japán gyökerekkel rendelkező üzletember vezette SPD egy képzavaros módon működő szélsőjobboldali populista párt. A párt retorikája leginkább a németországi AfD-éhez vagy az olaszországi Ligáéhoz hasonlít. Az SPD fő céljai a szigorúbb bevándorlási politika (ahol találkoznak az ANO-val), illetve az EU-ból és a NATO-ból való kilépés (ahol viszont nem is különbözhetnének jobban Babiš-tól).
Cseh- és Morvaországi Kommunista Párt (KSČM): A KSČM a Csehszlovák Kommunista Párt (KSČ) ideológiai örököse, avagy annak a politikai erőnek, mely 1948 és 1989 között uralta Csehszlovákiát. A kommunisták eltérő módon a hazai tendenciáktól egy stabil választói réteget következetesen meg tudtak szólítani, mely mentén szinte mindig bejutottak a parlamentbe. A KSČM egyfajta protestpárt is lett, melyre azok adták le a szavazatukat, akik tudták, hogy senkit sem szeretnének támogatni a felsoroltak közül – ennek mentén a kommunisták „örökös ellenzéki” szereplők voltak. Az utóbbi időben a KSČM ezt a formáját elvesztette, ugyanis hallgatólagos támogatója lett a Babiš-kormánynak. A 2017-es meglepően rossz választási eredményt követően előfordulhat, hogy idén a kommunisták sem jutnak be a parlamentbe.
Přísaha (Eskü): Az Eskü egy teljesen új szereplője a cseh politikának. A Robert Šlachta egykori rendőrtiszt vezette formáció a szervezett bűnözés elleni harc által szerzett támogatókat. Šlachta szerint az Eskü legfőbb célja a korrupció felszámolása, így nem elhelyezhetőek az ideológiai spektrum mentén. Elemzők szerint az Eskü könnyen királycsinálóvá válhat a választáson.
Andrej Babiš pártjának kihívásai
„Az EU-ban megtartjuk a vétójogunkat és nem támogatjuk a többségi szavazás bevezetését a pénzügyek, az adózás, a jóléti rendszer vagy a kül- és biztonságpolitika, továbbá a migráció kérdéseiben, szemben a Kalózpárttal. Nem adjuk át Csehország szuverenitását az Európai Parlamentnek, vagy az Európai Bizottságnak. Nem cseréljük le a cseh koronát az euróra, ahogy azt a TOP 09 vagy a Kalózpárt szeretné” – jelenti ki az ANO 2011 honlapján olvasható kiáltvány.
A jellemzően populistának nyilvánított hol jobb-, hol balközép párt (mely ugyanakkor a Liberális Internacionálé tagja) az utóbbi időszakban válságból válságba zuhant.
Az első egy korrupciós jellegű volt. Idén áprilisban az Európai Bizottság vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy Babiš megsértette az összeférhetetlenségi szabályokat cége, az Agrofert konglomerátum és hivatala kapcsolatában. Babiš válaszul többször is kijelentette, hogy az EU intézményeinek vizsgálata egy Csehország elleni támadás. A miniszterelnök ráadásul ősszel kapott még egy ütést, ami szintén következménnyel lehet a választásra. Ő is fellelhető volt azon a nemzetközi listán, melyet a Pandora-papíroknak hívnak és melyek bemutatták többek közt az ő titkos vagyonát is, más nemzetközi vezetőkkel egyetemben. Babiš tagadta, hogy jogtalanságot követett volna el és a cseh maffiát vádolta meg a szivárogtatással.
Tavasszal azonban a választók vélhetően nem a korrupciógyanú, hanem a járványkezelés miatt büntethették a kormányt. A csehek többsége szerint a kormány nem biztosított elegendő mennyiségű oltást a lakosság számára.
„Az ANO a közvélemény-kutatásokban a lakosság elégedetlenségét tükrözte, a miniszterelnök népszerűsége csökkent” – fogalmazott Ivana Karaskova, a Prágai Nemzetközi Ügyek Szövetségének elemzője.
Lubomir Kopecek, a Masaryk Egyetem államtudományi professzora szerint ugyanakkor Babiš ANO pártja idén is sikeresen tért vissza a versenybe azzal, hogy új témákat dobott be a választási kampányba. Mivel az ANO szavazóbázisának fele idősebb állampolgárokból tevődik össze, a párt a nyugdíjak növelésének rendszerére koncentrál. Babiš a migrációs kártyát is kijátszotta Kopecek szerint, ami kifejezett probléma a kalózok számára, akik igen barátságosan viszonyulnak a témához. A kormánypárt a Kalózpártot „marxista hajlamú ideológiai háttérrel” és a „cseh tradíciók megváltoztatásának szándékával” is vádolja.
Kalózgyőzelem?
Januártól minden egyes cseh politikával kapcsolatos nemzetközi hír arról szólt, hogy az idei választás győztesei a kalózok lesznek. A Kalózpárt, mint az egyik legerősebb ellenzéki szövetség többször is tízen-százalékpontos arányt vert az ANO-ra az elmúlt 1 évben. Májusban például a Polgármesterek és Függetlenek pártszövetségével koalíciót kötő kalózok (Kalózok és Polgármesterek koalíció) 27%-on álltak, míg Babiš ANO-pártja mindössze 21%-on.
Az arányok azóta mérséklődni látszanak, ráadásul a SPOLU is megelőzte a kalózokat. A legutóbbi közvélemény-kutatások eredményei ellenére az elemzők fenntarják azon álláspontjukat, mely szerint az ANO fogja október 8-án nyerni a választást.
Kommunisták és szociáldemokraták
Különösen fontos szerepe lesz idén a szociáldemokratáknak, azonban nem úgy, ahogy elsőre hinnénk. A balközép párt azzal változtathat nagyot a cseh politikai rendszerben, ha nem jutnak be a parlamentbe. A legutóbb 3,5%-ra mért párt (mely 2017-ben történelmi mélyponttal 7,3%-kal zárt) könnyedén koalíciós partner nélkül hagyhatja az ANO-t.
Hallgatólagosan támogató partnerként esetenként megjelenik a kommunista frakció is, azonban vélhetően ők sem lesznek jelentős szereplők a felálló parlamentben.
Ez könnyen azt jelentheti, hogy az ANO-nak új koalíciós partnerek után kell néznie, ami nem lesz egyszerű feladat a számára.
Mi lesz a kimenetel?
Az, hogy ki nyeri az októberi választást kevésbé érdekes annál, hogy mi várható az eredmények megérkezését követően? Sokak szerint a választások után akár egy győzelem esetén is lemondásra kényszerülhet Andrej Babiš. Hogyan lehetséges ez? Ahhoz, hogy Babiš továbbra is miniszterelnök maradhasson, várhatóan szövetségre kell lépnie vagy az SPD-vel, vagy a kommunistákkal, akik mindketten elutasítják az EU-t és a NATO-t is. Egy ilyen koalíció nehezen elképzelhető, tekintve a két párt elutasítottságát, mely könnyen döntési helyzetbe kergetheti a kormányfőt a lemondással kapcsolatban. (Egyesek szerint könnyen előfordulhat a SPOLU szétesése is a választások után, így pedig egy ANO-ODS koalíció is megalakulhat – ám ez egy kevésbé valószínű szcenárió.)
Babiš elvesztése könnyen az ANO végét is jelentheti.
Egy lehetőség még fennáll Babiš előtt. Milos Zeman köztársasági elnök bejelentette, hogy a választás győztesét fogja megbízni a kormányalakítással – ami komoly segítség lehet számára. Nem ez az első alkalom, hogy Zeman jótáll Babiš-ért.
Négy évvel ezelőtt, amikor nem volt elegendő koalíciós partnere az ANO-nak, Zeman szintén zöld utat adott egy kisebbségi kormány összerakásához. (Éppen ezért a Millió Pillanat a Demokráciáért – az egyik legnagyobb polgári mozgalom – 2019-ben több mint negyedmillió tüntetőt vitt ki Prága utcáira, hogy Zeman és Babiš ellen tüntessenek.)
Érdekes lehet az is, hogy a választások előtt utoljára közzétett felmérés szerint patthelyzet alakulhat ki a parlamenti helyek számában. Bár az ANO továbbra is a legesélyesebb induló (27,3%-kal) és a koalíciós partner megtalálása szinte lehetetlen feladat számára, ugyanakkor a Kalózok és Polgármesterek, illetve a SPOLU is bejelentette, hogy nem terveznek Babiš-ellenes nagykoalíciót alkotni. Az új kormánynak 101 képviselővel kell rendelkeznie ahhoz, hogy kormányt alakíthasson – az pedig valószínűtlen, hogy Zeman egy ellenzéki csoportosulásnak adja oda a kisebbségi koalíció esélyét. Ez a 101 hely vagy úgy jöhet ki, hogy az ANO összefog a SPOLU-val – azonban ez a TOP09-cel nem valószínű – vagy úgy, hogy az ANO tényleg összefog az SPD-vel, a koalícióba pedig bevonják az Esküt és egy függetlent, ugyanis a kommunisták nem működnek együtt a nacionalistákkal, Šlachta pártjával együtt pedig csak 100 helye lenne a kormánypártoknak.
A SPOLU, valamint a Kalózok és Polgármesterek is megígérte ugyanakkor, hogy nem lépnek szövetségre az ANO-val, így Babiš-nak vagy az SPD-hez, vagy a kommunistákhoz kell fordulnia, melyből az előbbi az esélyesebb. Egy ilyen kormány ugyanakkor nagy port kavarna mind a hazai, mind a nemzetközi szinteken. (Sokan beszélnek egy titkos megállapodásról is az ANO és a SPOLU egyes pártjai között, azonban egy ilyen kormánykoalíció létrejötte nem túl esélyes Babiš és a TOP09 közti ellentét miatt.) Érdekes fordulatot hozott az is, hogy a cseh CNN Primán tartott listavezetői vitán, melyre meg volt hívva Andrej Babiš, Petr Fiala, Ivan Bartoš és Tomio Okamura is a legtöbb támogatást a SPOLU jelöltje kapta (35,4%, egy százalékponttal Babiš előtt).
Egy igazán nehéz választás
Az idei cseh választás sorsa nem is pénteken, hanem az azt követő koalíciós tárgyalások során fog kiderülni. A cseheknek nincs egyszerű dolga, jellemzően a polarizált pártok és a szélsőségesek jelenléte a tradicionális pártok rovására súlyos politikai válság mellékhatásait mutatják. Ha Babiš hatalomban akar maradni – amire a vizsgálatok fényében szüksége lesz – meg kell egyeznie vagy az SPD-vel, vagy a kommunistákkal, melynek azonban nagy lesz a nemzetközi visszhangja. Amennyiben viszont az ellenzék szeretne kormány alakítani, látniuk kell, hogy szintén elkerülhetetlen egy-egy szélsőséges párt bevonása, mely újabb problematikákat vetít előre. Bárhogy is legyen, Csehország nehéz választás előtt áll, melynek kimenetelét igen nehéz megjósolni.
