Kalózok és polgármesterek, japán vezette nacionalisták, kommunisták, rendőr-mikropárt – komoly választás elé néz Csehország, ahol a kérdés az lesz, vajon új kormánya lesz-e a közép-európai államnak? Andrej Babiš kormányfő számára nem lesz egyszerű menet az idei választás: a különböző korrupciós botrányokba keveredett egykori üzletember könnyen kisebbségben találhatja magát a parlamentben. A választásokra október 8-9. között kerül sor.
***
Választások – kilátások
Andrej Babiš cseh miniszterelnök ANO pártjának előnye ismét szűkült az októberi választások előtt – mutatják a felmérések. Bár az ANO továbbra is a legesélyesebb párt a győzelemre, valószínűleg egyetlen párt vagy koalíció sem fog nyerni egyértelmű többséget pénteken. A két legizgalmasabb faktor a SPOLU (Együtt) koalíció (mely a jobbközép polgári demokratákból, a TOP 09-ből és a kereszténydemokratákból áll) és az SPD, avagy a Szabadság és Közvetlen Demokrácia nevű szélsőjobboldali párt lehet.
A pártok
Ahhoz, hogy megérthessük régiónk egyik legizgalmasabb választását, ismernünk kell a legfontosabb szereplőket. A továbbiakban röviden bemutatjuk azokat a pártokat, amikre figyelni kell pénteken.
ANO 2011 (Igen 2011): Andrej Babiš, a jelenlegi miniszterelnök és Csehország harmadik leggazdagabb emberének pártja (kb. mintha Magyarországon Gattyán György alapított volna egy pártot). Az ellenzék heves kritikái – főként egy-egy gyanús korrupciós ügy miatt – ellenére az ANO továbbra is töretlen népszerűségnek örvend az országban és abszolút favorit a választások megnyerésében. A párt a legtöbb kritikát a koronavírus-járvány kezelése miatt kapta.
Kalózok és Polgármesterek: a Kalózpárt és a STAN (Polgármesterek és Függetlenek) szövetségéből létrejött koalíció elsősorban a fiatal, városi liberálisokat szólítja meg, ugyanakkor a kisebb partner hozhat vidéki szavazatokat is, tekintve, hogy egy lokalista szövetségről beszélünk.
SPOLU (Együtt): A SPOLU a Polgári Demokrata Párt (ODS), a TOP 09, illetve a kereszténydemokraták (KDU-ČSL) szövetsége. Az ODS a három párt közül nem csak a legnagyobb, hanem a legtörténelmibb is. Az ODS és a ČSSD a cseh demokratikus pártok két alappillére a kilencvenes évek óta. Az ODS 2013 óta gyengélkedik, amikor is a választásokon csúnyán kikapott a Petr Nečas-féle korrupciós botrány miatt.
Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD): A szociáldemokraták, akik egészen a kétezer-tízes évekig a legsikeresebb politikai formáció voltak a Cseh Köztársaságban nehéz időszakon mennek keresztül. Az idei választáson fennáll a veszélye, hogy a bársonyos forradalom óta először nem szereznek parlamenti mandátumot.
Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD): A Tomio Okamura, japán gyökerekkel rendelkező üzletember vezette SPD egy képzavaros módon működő szélsőjobboldali populista párt. A párt retorikája leginkább a németországi AfD-éhez vagy az olaszországi Ligáéhoz hasonlít. Az SPD fő céljai a szigorúbb bevándorlási politika (ahol találkoznak az ANO-val), illetve az EU-ból és a NATO-ból való kilépés (ahol viszont nem is különbözhetnének jobban Babiš-tól).
Cseh- és Morvaországi Kommunista Párt (KSČM): A KSČM a Csehszlovák Kommunista Párt (KSČ) ideológiai örököse, avagy annak a politikai erőnek, mely 1948 és 1989 között uralta Csehszlovákiát. A kommunisták eltérő módon a hazai tendenciáktól egy stabil választói réteget következetesen meg tudtak szólítani, mely mentén szinte mindig bejutottak a parlamentbe. A KSČM egyfajta protestpárt is lett, melyre azok adták le a szavazatukat, akik tudták, hogy senkit sem szeretnének támogatni a felsoroltak közül – ennek mentén a kommunisták „örökös ellenzéki” szereplők voltak. Az utóbbi időben a KSČM ezt a formáját elvesztette, ugyanis hallgatólagos támogatója lett a Babiš-kormánynak. A 2017-es meglepően rossz választási eredményt követően előfordulhat, hogy idén a kommunisták sem jutnak be a parlamentbe.
Přísaha (Eskü): Az Eskü egy teljesen új szereplője a cseh politikának. A Robert Šlachta egykori rendőrtiszt vezette formáció a szervezett bűnözés elleni harc által szerzett támogatókat. Šlachta szerint az Eskü legfőbb célja a korrupció felszámolása, így nem elhelyezhetőek az ideológiai spektrum mentén. Elemzők szerint az Eskü könnyen királycsinálóvá válhat a választáson.
Andrej Babiš pártjának kihívásai
„Az EU-ban megtartjuk a vétójogunkat és nem támogatjuk a többségi szavazás bevezetését a pénzügyek, az adózás, a jóléti rendszer vagy a kül- és biztonságpolitika, továbbá a migráció kérdéseiben, szemben a Kalózpárttal. Nem adjuk át Csehország szuverenitását az Európai Parlamentnek, vagy az Európai Bizottságnak. Nem cseréljük le a cseh koronát az euróra, ahogy azt a TOP 09 vagy a Kalózpárt szeretné” – jelenti ki az ANO 2011 honlapján olvasható kiáltvány.
A jellemzően populistának nyilvánított hol jobb-, hol balközép párt (mely ugyanakkor a Liberális Internacionálé tagja) az utóbbi időszakban válságból válságba zuhant.
Az első egy korrupciós jellegű volt. Idén áprilisban az Európai Bizottság vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy Babiš megsértette az összeférhetetlenségi szabályokat cége, az Agrofert konglomerátum és hivatala kapcsolatában. Babiš válaszul többször is kijelentette, hogy az EU intézményeinek vizsgálata egy Csehország elleni támadás. A miniszterelnök ráadásul ősszel kapott még egy ütést, ami szintén következménnyel lehet a választásra. Ő is fellelhető volt azon a nemzetközi listán, melyet a Pandora-papíroknak hívnak és melyek bemutatták többek közt az ő titkos vagyonát is, más nemzetközi vezetőkkel egyetemben. Babiš tagadta, hogy jogtalanságot követett volna el és a cseh maffiát vádolta meg a szivárogtatással.
Tavasszal azonban a választók vélhetően nem a korrupciógyanú, hanem a járványkezelés miatt büntethették a kormányt. A csehek többsége szerint a kormány nem biztosított elegendő mennyiségű oltást a lakosság számára.
„Az ANO a közvélemény-kutatásokban a lakosság elégedetlenségét tükrözte, a miniszterelnök népszerűsége csökkent” – fogalmazott Ivana Karaskova, a Prágai Nemzetközi Ügyek Szövetségének elemzője.
Lubomir Kopecek, a Masaryk Egyetem államtudományi professzora szerint ugyanakkor Babiš ANO pártja idén is sikeresen tért vissza a versenybe azzal, hogy új témákat dobott be a választási kampányba. Mivel az ANO szavazóbázisának fele idősebb állampolgárokból tevődik össze, a párt a nyugdíjak növelésének rendszerére koncentrál. Babiš a migrációs kártyát is kijátszotta Kopecek szerint, ami kifejezett probléma a kalózok számára, akik igen barátságosan viszonyulnak a témához. A kormánypárt a Kalózpártot „marxista hajlamú ideológiai háttérrel” és a „cseh tradíciók megváltoztatásának szándékával” is vádolja.
Kalózgyőzelem?
Januártól minden egyes cseh politikával kapcsolatos nemzetközi hír arról szólt, hogy az idei választás győztesei a kalózok lesznek. A Kalózpárt, mint az egyik legerősebb ellenzéki szövetség többször is tízen-százalékpontos arányt vert az ANO-ra az elmúlt 1 évben. Májusban például a Polgármesterek és Függetlenek pártszövetségével koalíciót kötő kalózok (Kalózok és Polgármesterek koalíció) 27%-on álltak, míg Babiš ANO-pártja mindössze 21%-on.
Az arányok azóta mérséklődni látszanak, ráadásul a SPOLU is megelőzte a kalózokat. A legutóbbi közvélemény-kutatások eredményei ellenére az elemzők fenntarják azon álláspontjukat, mely szerint az ANO fogja október 8-án nyerni a választást.
Kommunisták és szociáldemokraták
Különösen fontos szerepe lesz idén a szociáldemokratáknak, azonban nem úgy, ahogy elsőre hinnénk. A balközép párt azzal változtathat nagyot a cseh politikai rendszerben, ha nem jutnak be a parlamentbe. A legutóbb 3,5%-ra mért párt (mely 2017-ben történelmi mélyponttal 7,3%-kal zárt) könnyedén koalíciós partner nélkül hagyhatja az ANO-t.
Hallgatólagosan támogató partnerként esetenként megjelenik a kommunista frakció is, azonban vélhetően ők sem lesznek jelentős szereplők a felálló parlamentben.
Ez könnyen azt jelentheti, hogy az ANO-nak új koalíciós partnerek után kell néznie, ami nem lesz egyszerű feladat a számára.
Mi lesz a kimenetel?
Az, hogy ki nyeri az októberi választást kevésbé érdekes annál, hogy mi várható az eredmények megérkezését követően? Sokak szerint a választások után akár egy győzelem esetén is lemondásra kényszerülhet Andrej Babiš. Hogyan lehetséges ez? Ahhoz, hogy Babiš továbbra is miniszterelnök maradhasson, várhatóan szövetségre kell lépnie vagy az SPD-vel, vagy a kommunistákkal, akik mindketten elutasítják az EU-t és a NATO-t is. Egy ilyen koalíció nehezen elképzelhető, tekintve a két párt elutasítottságát, mely könnyen döntési helyzetbe kergetheti a kormányfőt a lemondással kapcsolatban. (Egyesek szerint könnyen előfordulhat a SPOLU szétesése is a választások után, így pedig egy ANO-ODS koalíció is megalakulhat – ám ez egy kevésbé valószínű szcenárió.)
Babiš elvesztése könnyen az ANO végét is jelentheti.
Egy lehetőség még fennáll Babiš előtt. Milos Zeman köztársasági elnök bejelentette, hogy a választás győztesét fogja megbízni a kormányalakítással – ami komoly segítség lehet számára. Nem ez az első alkalom, hogy Zeman jótáll Babiš-ért.
Négy évvel ezelőtt, amikor nem volt elegendő koalíciós partnere az ANO-nak, Zeman szintén zöld utat adott egy kisebbségi kormány összerakásához. (Éppen ezért a Millió Pillanat a Demokráciáért – az egyik legnagyobb polgári mozgalom – 2019-ben több mint negyedmillió tüntetőt vitt ki Prága utcáira, hogy Zeman és Babiš ellen tüntessenek.)
Érdekes lehet az is, hogy a választások előtt utoljára közzétett felmérés szerint patthelyzet alakulhat ki a parlamenti helyek számában. Bár az ANO továbbra is a legesélyesebb induló (27,3%-kal) és a koalíciós partner megtalálása szinte lehetetlen feladat számára, ugyanakkor a Kalózok és Polgármesterek, illetve a SPOLU is bejelentette, hogy nem terveznek Babiš-ellenes nagykoalíciót alkotni. Az új kormánynak 101 képviselővel kell rendelkeznie ahhoz, hogy kormányt alakíthasson – az pedig valószínűtlen, hogy Zeman egy ellenzéki csoportosulásnak adja oda a kisebbségi koalíció esélyét. Ez a 101 hely vagy úgy jöhet ki, hogy az ANO összefog a SPOLU-val – azonban ez a TOP09-cel nem valószínű – vagy úgy, hogy az ANO tényleg összefog az SPD-vel, a koalícióba pedig bevonják az Esküt és egy függetlent, ugyanis a kommunisták nem működnek együtt a nacionalistákkal, Šlachta pártjával együtt pedig csak 100 helye lenne a kormánypártoknak.
A SPOLU, valamint a Kalózok és Polgármesterek is megígérte ugyanakkor, hogy nem lépnek szövetségre az ANO-val, így Babiš-nak vagy az SPD-hez, vagy a kommunistákhoz kell fordulnia, melyből az előbbi az esélyesebb. Egy ilyen kormány ugyanakkor nagy port kavarna mind a hazai, mind a nemzetközi szinteken. (Sokan beszélnek egy titkos megállapodásról is az ANO és a SPOLU egyes pártjai között, azonban egy ilyen kormánykoalíció létrejötte nem túl esélyes Babiš és a TOP09 közti ellentét miatt.) Érdekes fordulatot hozott az is, hogy a cseh CNN Primán tartott listavezetői vitán, melyre meg volt hívva Andrej Babiš, Petr Fiala, Ivan Bartoš és Tomio Okamura is a legtöbb támogatást a SPOLU jelöltje kapta (35,4%, egy százalékponttal Babiš előtt).
Egy igazán nehéz választás
Az idei cseh választás sorsa nem is pénteken, hanem az azt követő koalíciós tárgyalások során fog kiderülni. A cseheknek nincs egyszerű dolga, jellemzően a polarizált pártok és a szélsőségesek jelenléte a tradicionális pártok rovására súlyos politikai válság mellékhatásait mutatják. Ha Babiš hatalomban akar maradni – amire a vizsgálatok fényében szüksége lesz – meg kell egyeznie vagy az SPD-vel, vagy a kommunistákkal, melynek azonban nagy lesz a nemzetközi visszhangja. Amennyiben viszont az ellenzék szeretne kormány alakítani, látniuk kell, hogy szintén elkerülhetetlen egy-egy szélsőséges párt bevonása, mely újabb problematikákat vetít előre. Bárhogy is legyen, Csehország nehéz választás előtt áll, melynek kimenetelét igen nehéz megjósolni.
Gönczi Róbert összes cikkét elolvashatja itt.
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
