„Eltávolodás helyett pont hogy közelebb fogja vinni egymáshoz Izraelt és szunnita arab szomszédjait az a kormányzati törekvés, amivel Obama megbukott politikáját akarják újraéleszteni” – írja Tobin a JNS oldalán.
„Szeptember 24-én igazán jó hírt olvashattak a közel-keleti békefolyamatról azok, akik fellapozták a The Wall Street Journal aznapi számát” – írja Jonathan S. Tobin. Mint felidézi, a lap egyik véleménycikkében Wisam Al-Harden sejk, az iraki Anbar tartomány egyik befolyásos vezetője írt arról, hogy miként vett részt Erbilben egy olyan 300 fős konferencián, aminek témája az Izraellel fennálló kapcsolatok normalizálása volt.
Al-Harden korábban az amerikaiakkal összefogva harcolt az Al-Kaida és Iszlám Állam erői ellen. Az Iraki Ébredés Mozgalom egyik vezetője, és az iraki szunnita arab közösség kulcsszereplője.
A jó szándék nem elég
Bár az ő részvétele és a konferencia is bizakodásra adhatna okot, S. Tobin szerint jelentős nehézségekkel néznek szembe azok, akik a zsidógyűlölet felszámolására igyekeznek a muzulmán világban. Ezt bizonyítják azok a résztvevők is, akik az esemény után megváltoztatták álláspontjukat – köztük Al-Harden. Továbbá szintén nehézséget okoz a Biden-kormány támogatásának hiánya a témában.
A konferenciát a brooklyni Center for Peace Communications nevű szervezet készítette elő, ami igyekszik megerősíteni azokat folyamatokat az arab világban, amik az Ábrahám Egyezménnyel kezdődtek. Mint ismert, Donald Trump amerikai elnök ideje alatt Szaúd-Arábia jóváhagyásával az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein is közeledett Izraelhez, majd Szudán és Marokkó is csatlakozott.
„Akkoriban az a várakozás élt, hogy az arab világ nagy része is be akar lépni, és az Egyesült Államok megfelelő ösztönzésével, segítségével tovább nőhet azoknak a nemzeteknek a száma, amik javítanak kapcsolataikon a zsidó állammal” – írja Tobin, aki szerint
ennek az álomnak Joe Biden megválasztása vetett véget 2020-ban.
Washingtonnak jelenleg nem áll érdekében, hogy Izrael és az arab országok közelebb kerüljenek egymáshoz – megerősödve Iránnal szemben. „Pedig eltávolodás helyett pontosan közelebb fogja vinni egymáshoz Izraelt és szunnita arab szomszédjait az a kormányzati törekvés, amivel Obama megbukott politikáját akarják újraéleszteni” – véli a szerző. Majd hozzáteszi: Biden afganisztáni kivonulása is azt üzente az arab államoknak, hogy szükségük van Izraelre.
És ebben a kontextusban nevezi Tobin „szívmelengetőnek” az erbili konferenciát, ahol irakiak is a kapcsolatok normalizálása mellett álltak ki. Majd Al-Harden cikkében is az ügy mellett tette le voksát.
Negatív fordulat
A konferencia után azonban újabb fordulat következett: a The New York Times beszámolója szerint az eseményről szóló hírek elterjedése után hat résztvevővel szemben körözést indítottak „árulás” címszó alatt Irakban, és többen elveszítették állásukat a kormányzati helyeken.
„Baljóslatú módon Al-Hardent is megfélemlítették a zsidógyűlölők” – írja Tobin, aki szerint az iraki sejk teljesen szembement addigi álláspontjával. Utólag azt állította, hogy a konferencia szervezői megvezették, továbbá sem a konferenciabeszédjét, sem a Wall Street Journalban közölt cikket nem ő írta.
Al-Harden fiára is letartóztatási parancsot adtak ki, és több konferencia résztvevő is attól fél, hogy meggyilkolják őket, ha hazatérnek a kurd fennhatóságú Erbilből.
Amerika nem segít
Tobin szerint nem is az a legszomorúbb, hogy Teherán befolyásától vezérelve az irakiak ilyen bosszúval reagálnak, Amerika reakciója sokkal elkeserítőbb. „Míg Washington nagyrészt hallgatott ezekről az eseményekről, az egyetlen kiadott amerikai nyilatkozat jól bemutatta, hogy Irán milyen alaposan félemlítette meg az Egyesült Államokat”.
A konferencia körüli egyetlen megnyilvánulás Wayne Marotto részéről, az amerikai ezredes Twitter-oldalán jelent meg, aki tisztázta: nem volt előzetes tudomásuk a konferenciáról és semmilyen kapcsolatuk nincs a résztvevőkkel.
„Más szóval az amerikai hadsereg tisztán közölte, hogy magukra vannak hagyva azok a szövetségeseik, akik az Izraellel való béke felé léptek egyet” – összegezi Tobin, aki szerint mindaddig, amíg a Biden-kormány úgy kezeli ezt az ügyet, mintha „radioaktív” lenne, a béke támogatása továbbra is veszélyes választás az arab államok számára.
