A fehérvérsejtek kezdetben az agydaganat ellen harcolnak, de aztán „őrzik” a daganatot és segítik annak növekedését; a felfedezés mögött álló tel-avivi tudósok szerint a felfedezés hatékonyabb kezelésekhez vezethet — írja a Times of Israel.
Izraeli tudósok felfedezték, hogy egyes immunsejtek, amelyek a rák ellen harcolnak, később „átállnak” a daganat védelmére, és segítik a tumor védelmét, ami áttörést jelenthet az agydaganat egyik leggyakoribb és leghalálosabb típusa elleni kezelések hatékonyságának növelésében.
A Tel Aviv-i Egyetem kutatói megállapították, hogy a „köpönyegforgató” fehérvérsejtek – a baktériumok és gombák elpusztítására szolgáló erejükről ismert neutrofilek – keményen harcolnak a glioblasztóma ellen, de aztán megváltoztatják viselkedésüket, és végül segítik annak növekedését.
A glioblasztóma, az agydaganat leggyakoribb típusa az egyik leghalálosabb, a betegek átlagos várható élettartama a felfedezéstől számítva 12-15 hónap.
„Ezek az immunsejtek kezdetben olyanok, mint egy hadsereg, amely egyszerre öli meg a tumorsejteket és toboroz más immunsejteket, például t-sejteket, hogy segítsenek a rákellenes küzdelemben” – mondta a kutatást vezető Dr. Dinorah Friedmann-Morvinski a The Times of Israel című izraeli lapnak. „Aztán sok esetben elkezdik őrizni a daganatot, és megakadályozzák, hogy más immunsejtek eljussanak hozzá – lényegében védik a daganatot, és hagyják, hogy tovább növekedjen.
„Mi több, olyan fehérjéket választanak ki, amelyek valójában segítik a daganat fejlődését. Röviden, tehát azok a sejtek, amelyeket először maga a daganat mozgósít, mint rákelleneseket, rákpártiakká válnak. Ennek eredményeként súlyosbítják a károsodást, amelyet maga a tumor okoz” – mondta.
A tudósok áttörést értek el, amikor genetikailag módosított glioblasztómás egereket figyeltek meg. Ezután több száz glioblasztómás beteg szekvenálási adatainak elemzésével igazolták a hipotézist, ami képet adott arról, hogyan fejlődik a rák az egyes betegeknél.
Friedmann-Morvinski elmondta, hogy most, hogy már tudjuk, hogy a sejtek „kettős ügynökökként” működnek, olyan gyógyszereket lehet kifejleszteni, amelyek vagy teljesen blokkolják a hatásukat, vagy csak akkor blokkolják őket, amikor már nem támadják a daganatot, vagy esetleg megakadályozzák a „dezertálásukat”, és arra késztetik őket, hogy továbbra is a daganatot támadják.
Csapata, amelyben Prerna Magod PhD-hallgató is részt vesz, már dolgozik ilyen gyógyszerek kifejlesztésén.
„Ha sikerrel járunk ezzel, úgy gondoljuk, hogy képesek leszünk ezeket a sejteket a ’jó oldalon’ tartani” – mondta Friedmann-Morvinski.
„Ez megnöveli az esélyét annak, hogy az immunterápia úgy működjön, hogy a sejtek nem ellensúlyozzák annak hatását. Mint ilyen, a felfedezésünk és a gyógyszerek azonosítására tett erőfeszítéseink jelentősek.”
