Az amerikai-ausztrál-brit védelmi paktum miatt egyre nagyobb a francia düh, Párizs lemondja a francia és a brit védelmi miniszterek találkozóját – írja a The Times of Israel.
Joe Biden amerikai elnök korai megbeszélést kért Emmanuel Macron francia elnöktől – közölte Franciaország vasárnap -, nyilvánvalóan a békülés érdekében, miután egy tengeralattjáró-szerződés körüli vita ritka feszültséget szított a szövetségesek között.
A bejelentés azután történt, hogy Scott Morrison, ausztrál miniszterelnök visszautasította a francia vádakat, miszerint Canberra hazudott a francia tengeralattjárók vásárlására vonatkozó szerződés felmondásának terveiről, és azt mondta, hogy „néhány hónappal ezelőtt” aggályokat fogalmazott meg az üzlettel kapcsolatban.
Ausztrália döntése, hogy felbontja a francia üzletet az amerikai atommeghajtású hajók javára, felháborodást váltott ki Párizsban, Macron pedig példátlan módon visszahívta Franciaország canberrai és washingtoni nagykövetét.
Boris Johnson brit miniszterelnök azonban vasárnap megpróbálta bagatellizálni Franciaországnak az egyezménnyel kapcsolatos aggodalmait, mondván, hogy a paktum „nem kizáró jellegű… ez nem olyasmi, ami miatt bárkinek is aggódnia kellene, különösen nem a francia barátainknak”.
Biden telefonbeszélgetést kezdeményezett Macronnal – közölte Gabriel Attal francia kormányszóvivő -, amelyre „az elkövetkező napokban” kerül sor.
„Magyarázatot akarunk”
– mondta Attal, hozzátéve, hogy az Egyesült Államoknak felelnie kell azért, „ami nagyon úgy néz ki, hogy a bizalom súlyos megsértése”.
Macron „magyarázatot” fog kérni az amerikai elnöktől az amerikai-ausztrál-brit védelmi paktum bejelentése után, ami miatt Canberra felmondta a dízel-elektromos francia hajókra vonatkozó hatalmas szerződést.
Morrison ragaszkodott ahhoz, hogy ő és miniszterei nem titkolták a francia hajókkal kapcsolatos problémáikat.
„Azt hiszem, minden okuk meg lett volna rá, hogy tudják, hogy mély és komoly aggodalmaink vannak”
– mondta Sydneyben újságíróknak.
„Világossá tettük, hogy stratégiai nemzeti érdekeink alapján fogunk dönteni”.
Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter szombaton kifejezetten nem diplomatikus kifejezésekkel illette Ausztráliát, az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, amely szintén része annak a szerdán bejelentett új hármas biztonsági paktumnak, amely a szakításhoz vezetett.
„Hazugság, kétszínűség, a bizalom súlyos megsértése és megvetése történt”
– mondta Le Drian a France 2 televíziónak.
A nagykövetek visszahívása az országok közötti kapcsolatok történetében először azért történt, hogy „megmutassuk, mennyire elégedetlenek vagyunk, és hogy komoly válság van közöttünk”.
A hagyományos tengeralattjárók Ausztráliának történő szállítására vonatkozó francia szerződés értéke 50 milliárd ausztrál dollár (36,5 milliárd dollár) volt, amikor 2016-ban aláírták.
Morrison azt mondta, megérti Franciaország csalódottságát, de hozzátette:
„Nem bánom a döntést, hogy Ausztrália nemzeti érdekeit helyeztük előtérbe. Soha nem is fogom.”
Peter Dutton védelmi miniszter azt is hangsúlyozta, hogy Canberra „nyíltan és őszintén” beszélt Párizsnak az üzlettel kapcsolatos aggályairól – ezt az állítást Florence Parly, francia védelmi miniszter gyorsan visszautasította.
„Állítása pontatlan”
– mondta egy nigeri látogatás során.
„Soha nem tájékoztattak minket Ausztrália szándékairól”.
https://neokohn.hu/2021/09/19/dagad-a-diplomaciai-botrany-franciaorszag-visszahivta-nagykovetet-washingtonbol/
A harmadik kerék
Útban New Yorkba vasárnap Johnson újságíróknak azt mondta, hogy Nagy-Britannia és Franciaország „nagyon baráti kapcsolatot” ápol, amelyet „óriási jelentőségűnek” nevezett.
„Franciaország iránti szeretetünk elvitathatatlan”
– mondta.
De bár Franciaország nem hívta vissza nagykövetét Nagy-Britanniába, Le Drian magyarázata, hogy miért, szúrós volt.
„Nincs rá szükség. Ismerjük az állandó opportunizmusukat. Tehát nincs szükség arra, hogy visszahívjuk a nagykövetünket, hogy magyarázkodjon”
– mondta a France 2 interjújában.
London szerepéről a paktumban azt mondta: „Nagy-Britannia ebben az egészben egy kicsit olyan, mint a harmadik kerék”.
Hozzátette, hogy a NATO-nak figyelembe kell vennie a történteket, amikor a jövő évi madridi csúcstalálkozón újragondolja a stratégiát.
„Franciaország mostantól az EU biztonsági stratégiájának kidolgozását fogja előtérbe helyezni, amikor 2022 elején átveszi a blokk elnökségét”
– mondta.
A francia védelmi minisztérium egyik forrása eközben azt mondta, hogy Párizs lemondta a védelmi minisztere, Florence Parly és brit kollégája, Ben Wallace e hétre tervezett találkozóját.
Londonban egy védelmi minisztériumi forrás azt mondta, hogy nem tudják sem megerősíteni, sem cáfolni a találkozó lemondását, de azt mondta, hogy a két ország fenntartja „az erős és szorosan együttműködő védelmi partnerséget Franciaországgal, mivel az továbbra is megbízható szövetségesei az Egyesült Királyságnak”.
Nukleáris fegyverkezési verseny
Biden bejelentette az új ausztrál-amerikai-brit védelmi szövetséget, amely széles körben Kína felemelkedése ellen irányul. A szövetség az amerikai nukleáris tengeralattjáró-technológiát Ausztráliára is kiterjeszti, valamint a kibervédelem, az alkalmazott mesterséges intelligencia és a tenger alatti képességek terén.
Le Drian ezt „hátba szúrásnak” minősítette, és azt mondta, hogy a Biden-kormányzat viselkedése Donald Trumpéhoz hasonlítható, akinek hirtelen politikai változásai sokáig elkeserítették az európai szövetségeseket. Clement Beaune, francia Európa-ügyi miniszter utalt arra, hogy a vita befolyásolhatja Ausztrália esélyeit arra, hogy előrelépést érjen el az EU-val kötendő kereskedelmi paktum felé, amely a harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere.
Észak-Korea hétfőn arra figyelmeztetett, hogy a megállapodás „nukleáris fegyverkezési versenyt” indíthat el a térségben.
„Ezek rendkívül nemkívánatos és veszélyes cselekedetek, amelyek felborítják a stratégiai egyensúlyt az ázsiai-csendes-óceáni térségben, és nukleáris fegyverkezési versenyt indítanak el”
– idézte a KCNA állami média egy külügyminisztériumi tisztviselőt.
Amerika számára a szóváltás mély szakadást okozott a legrégebbi szövetségében, és szertefoszlatta a kapcsolatok Trump utáni gyors reneszánszának reményét. Ned Price, külügyminisztériumi szóvivő szombaton hangsúlyozta az Egyesült Államok „rendíthetetlen” elkötelezettségét a Franciaországgal kötött szövetség mellett.
Ausztrália eközben elhárította a kínaiak haragját a nukleáris meghajtású tengeralattjárók megrendelése miatt.
Peking „rendkívül felelőtlen” fenyegetésnek minősítette az új szövetséget, és figyelmeztette a nyugati szövetségeseket, hogy „lábon lőhetik magukat”.





Macron a végén tényleg erős elnök lesz, persze azért még a „római istenektől” messze áll… : ))
https://www.breitbart.com/europe/2017/07/04/macron-announces-govern-like-jupiter-roman-king-gods/
„Amerika számára a szóváltás mély szakadást okozott a legrégebbi szövetségében, és szertefoszlatta a kapcsolatok Trump utáni gyors reneszánszának reményét.”
Az a remény már régen szertefoszlott, vagy Biden már visszavonta az amarikai vámokat a francia termékek kapcsán esetleg?
„Franciaország mostantól az EU biztonsági stratégiájának kidolgozását fogja előtérbe helyezni, amikor 2022 elején átveszi a blokk elnökségét”
Amúgy is ez volt a terv, csak gondolom most rátesznek egy lapáttal.
„Clement Beaune, francia Európa-ügyi miniszter utalt arra, hogy a vita befolyásolhatja Ausztrália esélyeit arra, hogy előrelépést érjen el az EU-val kötendő kereskedelmi paktum felé, amely a harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere.”
Az eu valami agyvelője másnap (vagy még a nyilatkozat napján, már nem emlékszem pontosan), kiállt a sajtó elé, hogy ennek erre semmilyen kihatása nem lesz (kiállni az egyetlen megmaradt atomhatalom, az egyik legnagyobb tagállam mellett az usa-val szemben, áhh kizárt).
Pár napra rá, meg jöttek azzal, hogy vizsgálják, hogy a magyar gyermekvédelmi törvény milyen módon sérti az eu pénzügyi érdekeit(!), hogy jogállamisági eljárást tudjanak indítani ellenünk, egy olyan kérdésben, ami 100%-ban nemzeti hatáskörbe tartozik.
Tudnék cifrákat írni.
– Franciák nem megbízható szövetségesek lásd egy időben nem vettek részt a NATO munkájában
– A francia hagyományos meghajtású tengeralattjárók katonai értéke lényegesen kisebb mint az atom meghajtásúakénak. Nem véletlenül őrjöngenek a Kínaiak akik már korábban is fenyegetést jelentettek Ausztráliára.
– Franciák viszonya sajátos a munkához.
*évente egy hónapra a cég szabadságolás miatt teljesen leáll.
*szeretik a hosszú étkezésii szüneteket
*késés náluk ne gond. 15 percet „királyi” késésnek tekintenek azaz nem tekintik problémának.
Az Ausztráliában dolgozóknak tartani kellett tanfolyamot az angolszász világban szokásos munkavégzésről.
Hiába fenyegetődzik Franciaország, hogy ” vita befolyásolhatja Ausztrália esélyeit arra, hogy előrelépést érjen el az EU-val kötendő kereskedelmi paktum felé, amely a harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere.” nem hiszem, hogy ettől az Ausztrálok megfognak rendülni mivel Európa súlya folyamatosan csökken a világban.
A leírtakkal teljesen egyetértek (a munkavégzésükkel kapcsolatos infók számomra újak voltak), azokkal kapcsolatosan nem is írtam.
Ám egy 2015-ös szerződést így otthagyni, azért szerintem minimum nem fair, ahogy arról sem szól a fáma, hogy a megrendeltek tengeralattjárók közül hány, s milyen készültségi fokon van, mikor lett volna esedékes a teljesítése. Ahhoz, hogy egy szerződéstől így elálljanak ahhoz legalább egy nyomós ok lenne szükséges (az nem ok, hogy Ausztrália 2015-ben rosszul mérte fel a nemzetbiztonsági kockázait, s ezért ma 2021-ben ez a döntés nem szolgálja a nemzetbiztonsági érdekeiket, vagy hogy Franciaország hogyan, s miként viselkedett a nato-ban, aminek Ausztrália nem tagja, tehát ebből a szempontból irreleváns).
Az EU szolgalelkűsége, pedig egy vicc, bármerről is közelítem meg a kérdést.
A ti barátaitok francsiskák aki nem tudja megválogatni a barátait az így jár! Bezzeg mikor egyutt itéltétek meg másokat akkor nem számított ,hogy hazugok és kétszinuek vagytok!!!