Alapos vizsgálatot sürgetett szerdán Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő azokkal a „mészárlásokkal” kapcsolatban, amelyeket állítólag az amerikai hadsereg és a velük szövetséges erők követtek el az afgán civilek körében az elmúlt húsz évben.
Vang a kijelentést egy sajtótájékoztatón tette az azzal kapcsolatos kérdésre, amely az Afganisztánban nemrég végrehajtott amerikai dróntámadást és az annak nyomán bekövetkező állítólagos civil haláleseteket firtatta.
A Hszinhua kínai hírügynökség ezzel kapcsolatban felidézi az afgán főváros, Kabul repülőterénél a múlt csütörtökön elkövetett öngyilkos robbantásos merényletet, amelyben csaknem kétszázan vesztették életüket, további több tucatnyian megsebesültek.
A Hszinhua szerint egyes sebesültek azt állították, hogy az amerikai hadsereg „emberekre lőtt” a robbanás után, további halálos áldozatokat követelve.
A kínai hírügynökség „jelentésekre” hivatkozó beszámolója szerint az amerikai hadsereg másnap dróntámadást hajtott végre egy kabuli lakóépület ellen terrorellenes fellépése során, megölve tíz civilt. A kínai külügyi szóvivő szerint Peking figyelembe vette ezeket a „jelentéseket”. Vang szerint jelentések azt mutatják, hogy Afganisztánban gyakori voltak a civilek legyilkolása az amerikai hadsereg által.
Példaként említik azt az esetet, amikor 2002-ben amerikai légicsapás ért egy esküvői szertartást Uruzgán tartományban, több tucat halálos áldozatot és több mint 100 sebesültet okozva. A Hszinhua szerint 2008-ban egy amerikai légicsapásban közel 100 civil vesztette életét Herát tartományban, 2010-ben pedig egy NATO-légicsapásban 33 ember lelte halálát Dajkundi tartományban. A kínai hírügynökség megemlíti továbbá, hogy egy 2019-es amerikai dróntámadásban 30 civil vesztette életét Nangarhar tartományban.
Vang szerint az Afganisztánban végrehajtott amerikai légicsapások civil halálos áldozatainak valódi száma jóval nagyobb az amerikai kormány által hivatalosan közöltnél. A kínai hírügynökség által hivatkozott adatok szerint 2020 áprilisáig valamivel több mint 47 ezer civil vesztette életét az afganisztáni háborúban.
Afganisztánt keddre virradóra hagyták el az utolsó amerikai katonai repülőgépek, fedélzetükön katonákkal és a még Kabulban maradt diplomáciai személyzettel. A hatalmat augusztus közepén Afganisztánban magukhoz ragadó radikális iszlamista tálibok ezután bevonultak a kabuli repülőtérre is.
A tálib lázadók – akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború. Asraf Gáni afgán elnök ezt megelőzően családjával együtt elmenekült az országból – mint később kiderült – az Egyesült Arab Emírségekbe.
