Újbudán folytatódott az EMIH Sóletfesztivállal ízesített zsinagógaavató missziója

Több ezren vettek részt a 6. Sóletfesztiválon vasárnap a Budai Parkszínpadnál, ahol befejezték a Bocskai úti zsinagóga új Tóratekercsét is. A kulturális fesztivál egyik fénypontjaként kora este több százan kísérték a Tórát a közeli zsinagógába, amelyet hivatalosan is felavattak.

Merész kísérlet volt a rendezőktől, hogy az idei Sóletfesztivált nem a már bevált és népszerű pesti zsidó negyed szívében, a Kazinczy utcába, hanem Újbudára, a Budai Parkszínpadhoz szervezték. A helyszínválasztás fő apropóját az adhatta, hogy az EMIH Zsinagógák Hete rendezvénysorozatának keretében vasárnapra ütemezték a Bocskai úti zsinagóga felavatását.

Bátraké a szerencse! Ez vasárnap is bebizonyosodott.

Amíg szerte a fővárosban kisebb-nagyobb záporok okoztak kellemetlenséget, a rendezvény helyszínét a fenyegetően sötét fellegek csak megkörnyékezték, de egy csepp eső sem hátráltatta az egész nap gazdag programkínálatát.

Ráadásul egy igazi családi piknik hangulat részeként a fák tövében gyerekes családoknak tartottak foglalkozást. Természetesen a lubavicsi rebbe szellemében most is lehetett fiatal rabbik segítségével Tfilinnel imádkozni. Ebből a hagyományból Isaac Stell rabbi is kivette a részét. A Bocskai úti zsinagóga körzetének vezetője nem csak az esti feladatára készült, hanem szorgosan foglalkozott a fesztivál közönségével is.

Mint azt nekünk kora délután elárulta, kellő drukkal és nagy várakozással tekintett a Tóratekercs zsinagógába való átvitelére, amelyre szülei is elutaztak Budapestre Amerikából. Ők is megkóstolhatták a különféle sóleteket – idén is a magyarból és az izraeliből fogyott a legtöbb – és talán nekik is kihívást jelenthetett a hosszú sorok mögött kínált süteményáradat.

Az idei év legédesebb slágere alighanem a Semes pékség kóser kürtöskalácsa volt.

A kulináris kínálat mellett Móser Ádám klezmerkoncertje és az EMIH kulturális alapítványának, a Firgunnak szervezésében irodalmi és színházi beszélgetések is szórakoztatták a nagyérdeműt. Délutánra aztán egyre több kaftános zsidó is feltűnt a helyszínen, ezzel is jelezve, hogy fontos vallási esemény van készülőben. Ahogy azt pénteken a pesti Stibel Vörösmarty utca 55 alatti új zsinagógamegnyitóját is megelőzte, nyilvános eseményként fejezték be az új zsinagógába szánt Tóratekercset.

A díszes alkalomra megérkezett Budapest főpolgármester-helyettese, Gy. Németh Erzsébet, és Újbuda polgármestere, László Imre is. Őket Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija köszöntötte a szép számú publikum előtt, kifejezve háláját a rendezvény újbudai befogadásáért. Mint azt a rabbi hangsúlyozta: felemelő érzés számára, hogy

„a mai rendezvény is bizonyította, Budapest más kerületeiben is szabadon és büszkén lehet megélni zsidóságunkat”.

Fotó: Adrián Zoltán

Mindkét politikus meleg szavakkal szólt az egybegyűltekhez, külön kiemelve, hogy „nem mint politikusok jöttek”, hanem akik kíváncsiak a gasztronómiai kínálatra, és egyben tolmácsolták jókívánságaikat is a közelgő zsidó ünnepek alkalmából. László Imre a sólettel kapcsolatban az identitás megélésének fontosságáról szólva úgy fogalmazott, hogy tudni kell mindenkinek azt,

„hogy a zsidó hagyományok nélkül nincs magyar történelem”.

A politikus vendégek ezek után közösen fogyasztottak a sóletből, és már az asztaluktól figyelhették, ahogy a színpadon elhelyezett asztalnál Stell rabbi kiválasztottjai – Köves Slomó segítségével — befejezik a Tóratekercs utolsó betűit. A hagyományoknak megfelelően ezúttal is örömtánc kísérte a szertartást, amelynek utolsó betűvetési aktusa Stell rabbi édesapjára esett.

Ezután pedig az ünneplő tömeg egy színes karavánt formálva elhagyta a parkszínpadot, és a szomszédos Bocskai út 37-es szám irányába kezdett el vonulni. Útközben nagyon sokan csatlakoztak a menethez – babakocsis családosok, arra sétáló nyugdíjasok és diákok, akik vélhetően a sóletfesztivál után gondolhatták, hogy saját szemmel nézik meg, milyen is egy ünneplő, zsidó tömeg Budapesten.

Az éneklő, táncoló vidám emberek hada talán még az előzetes várakozást is felülmúlhatta: a Bocskai út 37-szám alá egy akkora tömeg érkezett meg, akik legutoljára egyszerre ennyien talán csak 85 évvel ezelőtt, a zsinagóga első avatásán jöttek össze itt.

Akkor, 1936-ban ez volt a holokauszt előtti utolsó nagy zsinagógaavatás Magyarországon, az épület az egyik legszebb Bauhaus stílusú zsidó imaház lett egész Európában. A háború után a megfogyatkozott közösség nem tudta megmenteni épületét, és az az 1960-as években az államhoz került. Ennek a kornak nagy tanúja volt Újbuda egyik utolsó rabbija, Hochberger László. Az ő személyét idézte meg performanszával Lajos András, a Miskolci Nemzeti Színház művésze. Meglepő előadása nagy tetszést aratott.

A színjáték után sem apadt az előadók szenvedélyessége: elsőként az énekléstől rekedtes, de felettébb az emelkedettség hangján szólt Köves Slomó az egybegyűlteket. A rabbi azt mondta, hogy

„minden új zsinagóganyitással újabb esélyt adunk arra, hogy mások is visszataláljanak a zsidó hitükhöz”. Szerinte „ha adunk a méltóságunkra, akkor erkölcsi kötelességünk ez”.

Köves felidézte, hogy 100 évvel ezelőtt Budapesten több mint 200.000 zsidó élt, akiknek 150 imaház állt rendelkezésére. Szerinte az, hogy ma ennek közel fele él a fővárosban, de csak 16 zsinagóga működik, az igazi inspiráció számukra, hogy ezen változtassanak. Ennek is köszönhető, hogy most 10 napon belül három új zsinagógát is megnyitnak.

A rabbi a Neokohnnak beszéde végén elárulta, hogy már megkezdődtek az előkészületek azért, hogy jövő év újévkor – vagyis egy év múlva – következő néhány fővárosi helyszínen is nyissanak imaházakat.

A beszédek sorát László Imre, a kerület polgármestere folytatta, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy egy újabb zsidó imaház jelenlétével a „zsidó közösség élete és ereje mutatkozik meg mindenki számára”, amihez boldogan és büszkén járult hozzá a maga módján a helyi városvezetés is. Megtisztelte jelenlétével az eseményt Jakov Hadas-Handelsman, Izrael Budapestre akkreditált nagykövete is, aki az épület történetének jelentőségét kiemelve azt a szimbólumot ragadta ki beszédében, amely szerinte ma a „zsidó élet és élni akarás megtestesítője”.

A zsinagóga új szellemi vezetője, Isaac Stell rabbi is szóra emelkedett. Magyarul köszöntötte híveit, akik előtt több régi történetet is megosztott, majd az ilyenkor szokásos protokollnak is eleget téve ajándékokkal fejezte ki háláját több megjelent előtt is. Megható volt, ahogy saját édesanyja nyakába borulva köszöntötte szüleit.

A rabbi után még Endrődi Panni is szót kapott, aki a helyi – már pár hete péntek esténként összejáró – közösség nevében fejezte ki gondolatait. A hölgy személyes hangvételű beszédében saját példáját hozta fel arra, hogy mennyi mindent számított neki Stell rabbi és feleségének nyitottsága és befogadó álláspontja. Ezzel ugyanis a fiatal rabbi már hetek óta bizonyítja sábeszi rendezvényeivel azt, hogy egyre többeket és többeket tud bevonzani a zsidó hit megélésébe ünnepi összejöveteleiken.

A hivatalos köszöntők végén, amikor már szinte minden torok kiszáradt a a beszédektől, a közönség egy része ott maradt a zsinagógában, ahol vacsorával és esti imával indulhatott a hivatalos együttlét, a másik pedig visszasétált a parkszínpadhoz, ahol még hátra volt két világsztár fellépő koncertje.

Mind Alex Clare, mind pedig Nissam Black kitettek magukért. A brit-izraeli jazz-énekes – bevallása szerint – az elmúlt két évben most először játszott ismét nagyközönség előtt. Egy szál gitárjával és nem mindennapi hangjával elvarázsolta a publikumot. Aztán az álomból egy dinamikus robbanással tört be a színpadra az amerikai gangszter-rap és a haszid zsidó folklór fúziójának mestere,

Nissam Black. A világ leghíreseb színesbőrű, haszid zsidó muzsikusa felejthetetlen produkcióval rukkolt elő.

Fellépése előtt pár perccel még imádkozott a színpad mögötti sátorban, sőt még az utolsó másodpercekben is hajlongással davenolt a tömeg nagy várakozása közepette. Amikor azonban színpadra lépett, magával ragadó hevülettel csavarta ujjai közé a közönséget. Több közös dal és ugrálás mellett egyik kollégája, Fuchs Joshua — aki hivatalosan az EMIH miskolci rabbija — olyan break-táncot ropott a színpad előtt, hogy azt még a másik miskolci rabbi, Markovics Zsolt is megirigyelhette volna!

Az EMIH Zsinagógák Hete című augusztus 27-től szeptember 5-ig tartó rendezvénysorozatának utolsó eseménye Ros Hásána, a zsidó újév előtt egy nappal az újlipótvárosi Zsilipben (Újpesti rkp. 1-ben) lesz, ahol Glitzenstein Sámuel rabbi közösségének avatják fel a zsinagógáját, egyben Budapest legújabb zsidó kulturális központját is.

“Charasho-charasho, life is good!” Megnyílt Budapest legújabb zsinagógája, a Pesti Stibel

Hatalmas népünnepéllyel nyitotta meg legújabb zsinagógáját az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) péntek délután a VI. kerületi Vörösmarty utca 55-ben, ahol csaknem 40 év után lesz ismét hitélet. A Pesti Stibel avatásán jártunk.