Lapid: Amíg Bennett a miniszterelnök, nem lesz palesztin állam

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Az izraeli külügyminiszter szerint Naftali Bennett alatt nem fog sor kerülni a két állami megoldás megvalósításra. 

Amíg Bennett a miniszterelnök nem lehetséges a kétállami megoldás véglegesítése – jelentette ki Jáir Lapid, külügyminiszter az izraeli 11-es csatornának.

„Erről nincs egyetértés ebben a kormányban” – mondta Lapid, aki szerint a felosztás nem fog megtörténni a rotációs kormány alatt.

A külügyminiszter azt is hozzátette, hogy ő maga hisz a kétállami megoldásban, s arra utalt a riportereknek, hogy ha majd váltja Bennettet, akkor „lehet, hogy a kormány nézete is megváltozik.”

Naftali Bennett miniszterelnök a jövőhéten Washingtonba utazik, ahol Biden elnökkel várhatóan az izraeli-palesztin konfliktusról is tárgyalni fognak.

Lapid elismerte a riportereknek, hogy sem ő, sem a miniszterelnök nem beszélt Abbásszal, mióta megalakították a kormányt. Herzog elnök és Beni Ganz védelmi miniszter viszont telfonon már egyeztetett a Palesztin Hatóság vezetőjével.

(Jerusalem Post)

Netanjahu elutasította John Kerry Afganisztán-szerű megoldási javaslatát a palesztinok kérdésében

„Ugyanazt az eredményt kapnánk, mint ami Afganisztánban van, ha kivonulunk Ciszjordániából” – figyelmeztetett Netanjahu.

“Lapid: Amíg Bennett a miniszterelnök, nem lesz palesztin állam” bejegyzéshez 20 hozzászólás

  1. Ha ez igaz, és Bennett nem gondolja meg magát, akkor legalább ennyi pozitívum van a regnálásában. Lapid „fordulója” pedig legalább még egy tucat dolgon elcsúszhat az elkövetkezendő hónapokban, tehát ha minden jól megy, akkor nem kap esélyt arra, hogy létrehozzon egy újabb terrorfészket ארץ ישראל szívében.

    • 1. A ketallami megoldas Izraelben siman elfogadott volt, ezelott nehany evvel meg Bibi szamara is (lasd Bar Ilan beszed). Ep esszel el sem lehet kepzelni demokratikus zsido allamot a palesztinok annektalasaval. De ha ez megnyugtat, akkor nem fenyeget a ketallami megoldas, mert Arafat es Abasz is feltek rabolintani, a Hamasz meg beszelni sem hajlando rola. Tehat bizd a palesztinokra, es nem lesz palesztin allam.
      2. Nem vagyok jos, de a rotacio Benett szamara affele gentlemanlike, amit a tobbi partnerrel egyutt igyekeznek majd betartani 2 okbol is: egyreszt jo dolog kormanyon lenni, masreszt be akarjak bizonyitani, hogy lehet korrektul is…

      • 1. Az izraeliek szeretnék a békét, de a nemzeti öngyilkosság azért más tészta. Bibi nem gondolta azt komolyan, ha mégis, akkor azonban ő is téved. Az egykori palesztinai arabok ma élő leszármazottait senki sem szeretné annektálni (ua. a szuverenitás kiterjesztése Jehuda és Somron területére persze már más kérdés). Tudom, hogy nem kell ettől félni, és én továbbra is elsősorban a klímaváltozásban bízom. Lesz ez még így se, és egy nem túl távoli jövőben az arabok még vissza fogják sírni az általuk minduntalan elszalasztott lehetőségeket.
        2. Meglátjuk. Én nem értem, hogy Bennett (és társai) miért adnák át a stafétát Lapidnak, hogyha meg is torpedózhatják az egészet. Főleg ha sikerülne Bibit ellehetetleníteni az első 2 év alatt. Őket ugyanis csakis kizárólag ez hozta össze, és ugye ez a varázs addig tart, ameddig Bibi visszatérésének veszélye fennáll.

        • Nem egeszen ertem, hogy is lehet nem ketallami megoldas annektalas nelkul? Es hogy lehet annektalni a lakossag nelkul? Elzavarod oket? Vagy nem adsz nekik allampolgarsagot?
          Nem erted, hogy Benett miert adna at a poziciojat Lapidnak? Egyreszt az alternativa a valasztas, ami szamara esetleg meg a Kneszetbe jutast sem biztositja. Masreszt Lapid a legnagyobb part, szamara a legkevesbe veszelyes egy uj valasztas. De ami a legfontosabb: a lakossag nagy resze szeretne ujra egy olyan vilagban elni, ahol az adott szonak, a szerzodeseknek, a tisztessegnek van nemi erteke, meg a politika vilagaban is. Amikor az inflacios egysegkormany letrejott Samir es Peresz kozott, kozel 40 evvel ezelott, senkinek sem jutott eszebe, hogy atverik majd egymast. Akkoriban a Likudban gentlemanek voltak, akik ma vagy szegyenkeznek, nem is szavaznak a Likudra, vagy siman forognak a sirjukban.
          Az igaz, hogy ha Bibi vegleg eltunik (vagy valasztanak egy eros utodot, vagy a per vegzodik – megegyezessel vagy itelettel – ugy, hogy 7 evre eltavolitjak a politikatol), akkor a koalicio okafogyotta valik a mai formajaban. De az uj kormanyban a Likud mar benne lesz, a vesztesek a baloldal es az arabok. Ezert eppen ok tartanak majd ki a vegsokig Benett es Lapid mogott. Hogy mennyire nem biztos a kormany bukasa, arra utal, hogy a koltsegvetes megszavazasa utan a vallasosok mar keresik a csatlakozas lehetoseget. Marpedig, ha ok biznak benne, te is bizhatsz :-)))

          • A szuverenitás kiterjesztése legutóbb is csak a zsidók által lakott területeket és településeket érintette volna Jehudában és Somronban is (Trump-terv). Természetesen senki sem akar még több arabot a zsidó államba, és pontosan Bennett volt az, aki kimondta, hogy „a lehető legnagyobb területet, a lehető legkevesebb arabbal”. (Azóta mondjuk már leszavazta az említett szuverenitás kiterjesztését, de ugye őnála se azt kell figyelni, amit mond, hanem amit csinál.) Tehát a fennmaradó területeken, amelyek nem minősülnek államnak, továbbra is megmaradnának az arabok (akik között nem kevés ex-jordán állampolgár is van).

            Én pedig azt nem értem, hogy miért olyan nehéz elképzelni az elzavarást? Ha a zsidókat ki lehetett telepíteni Gus Katifból, ha a szudétanémeteket ki lehetett telepíteni Csehszlovákiából, és a zsidókat el lehetett űzni annak idején Kelet-Jeruzsálemből (három tetszőleges példa)… akkor bizonyosan az egykori palesztinai arabokkal is megtörténhet valami hasonló. A Gus Katif-i lakosok kitelepítését egyesek a „szükséges rossz”, és a „minek mentek oda” között konstatálják. Egészen bizonyos, hogy mindenki megtalálná a módját, hogy konstatálja magában a szóban forgó arabok elűzését is (pl. „ők kezdték”, „nem kellett volna odatelepíteni őket”, „azt kapják, amit érdemelnek”, etc…). Mondani sem kell, Izrael kellően vajszívű ahhoz, hogy ezt csupán a legvégső esetben lépje meg (t. valószínűleg mindenki más már 48′-ban megtette volna!). Benny Morris is kifejtette anno a Haaretzben, hogy a háború, az már csak ilyen. Ha egyszer eljön az „ők vagy mi” pillanata, akkor nem kérdés, hogy mit fog választani az (akkorra már tisztán jobboldali) izraeli vezetőség. Ha nagyon beindul a terror, ha a Hámász „végre” átveszi az irányítást a területek felett, ha Irán és a Hezbollah is mozgásba lendül, etc… akkor bizony lehet, hogy nem marad más megoldás.

            Az állampolgárság pedzegetése is érdekes. Egyrészt még Bennett is adna állampolgárságot annak a kevéske arabnak, akiket földrajzi okok miatt Izraelhez kényszerülne csatolni. Másrészről jelen pillanatban is élnek olyan arabok Izrael területén, akiknek csupán (elsősorban saját hibájukból kifolyólag) állandó tartózkodási engedélyük van. Végül pedig: miért is lenne az természetes, hogy az ellenségnek és a potenciális terroristáknak csak úgy állampolgárságot osztogasson Izrael? És mi van azzal a ténnyel, hogy Jordánia annak idején ezen araboknak egy jelentős részét megfosztotta az állampolgárságtól? Ha már nemzetközi jog, akkor nem azzal kellene kezdeni, hogy Jordánia fogadja vissza az elűzött, állampolgárságuktól megfosztott (általuk odatelepített) arabokat?

            A legutóbbi közv-kut szerint – meglepő módon – bejutna a Jáminá. De nincs értelme jóslatokba bocsátkozni, valóban minden lehetséges az izraeli belpolitikában. Túlzottan azonban nem lennék idealista, főleg egy olyan Bennett mellett, aki már legalább háromszor bebizonyította, hogy ő is csak politikusból van. Bizonyosan azt fogja tenni, ami a lehető legnagyobb mértékben szolgálja a céljait. Hogy mi lesz ez, és hogy kit/mit kell ennek érdekében majd beáldoznia, az teljességgel irreleváns számára (is).

          • Eleg ijeszto elkepzeleseid vannak, de meg igy sem ertem az eredmenyt: ” Tehát a fennmaradó területeken, amelyek nem minősülnek államnak, továbbra is megmaradnának az arabok (akik között nem kevés ex-jordán állampolgár is van).” Es mit csinalsz veluk? Ezt a szituaciot ismerjuk Gazabol, es nagyon nem kellemes.
            Azt, hogy mi lesz a kormany jovoje, hamarosan meglatjuk. Lehet fogadasokat kotni…

          • Ezek inkább várakozások, mint sem elképzelések. De mi ezekben az ijesztő?

            A status quo megmaradna. Attól, hogy Izrael bizonyos területrészeket rendesen integrálna, az még nem jelenti azt, hogy a többi területrészről meg kivonulna. Teljesen evidens az, hogy abban a minutumban, hogy Izrael kivonulna, a terror beköltözne (még inkább) a területekre. Teljesen egyértelmű tehát, hogy Izrael nem engedheti el a terület feletti irányítást. Hogy állam, vagy kvázi-állam (Gázai övezet) formájában vennék át a terroristák a hatalmat, az is mindegy. A lényeg az, hogy tudjuk hogy mi történne, és azt is tudjuk, hogy ez lenne az utolsó hibája Izraelnek.

            Az én várakozásaim tehát úgy néznek ki, hogy a kérlelhetetlen arabok előbb vagy utóbb valóban odébb fognak majd állni. Hogy ezt természetanya (klímaváltozás, éhínség, aszály), vagy egy jövőbeli izraeli kormány intézi majd el egy újabb háború hatására, az lényegtelen. Én az előbbire tippelek.

          • A palesztinok csak akkor valnak epeszu, racionalis tarsasagga, ha elvesztik a jelenlegi, „egyesito” szerepuket, aminek nem az az igazi lenyege, hogy miert tamogatjak oket, hanem, hogy mi ellen: a kozos ellenseg, Izrael ellen, ami az osszetarto ero sok minden kozott az arab, a muzulman, a progressziv vilagban. Izraelnek ettol a szereptol kell megszabadulni. Egyreszt az arab orszagokat kell levalasztani a „palesztin problemarol”, ami egy mestersegesem ebren tartott valami, es a palesztinok a legfobb aldozatai a jatszmanak. Meg kell szuntetni azokat a szervezeteket, amik a palesztinok tamogatasabol elnek, es a letuk fugg a palesztinek folyamatos „szenvedesetol”. Ilyen pl. az UNRRA, vagy a palesztin helyzetbol elo mediak, stb. Ehhez az kell, hogy az ENSZ-ben uj szelek fujjanak, amit a konszolidalo arab orszagok tamogathatnak. Egyaltalan, a palesztinok vitorlajabol csak az arabok segitsegevel lehet kifogni a szelet. Ha megszunne a „palesztin problema”, akkor boldogan kotnenek beket, es orulnenek, hogy lyuk van a seggukon. Es elveznek, hogy Izrael megvedene oket a muzulman szelsosegesektol, Irantol, stb. Ahogy a jordanok, vagy az egyiptomiak teszik. Ezt a kerdest Bibi es Trump jol lattak es kezeltek, es nem hinnem, hogy barki is el akarna terni ettol a vonaltol.

          • Ezt is értem, és persze jó dolgok lennének ezek is, csak ugye ez elég sok minden így egyszerre, és még csak az sem garantált, hogyha mágikus módon ezek mind valóra válnának, akkor majd ők hirtelen mind racionális és békeszerető emberré változnának majd (szerintem ilyen évszázadok múlva se lesz). Az igaz, hogy az arabok már egy jó ideje elkezdtek kihátrálni mögülük, de nyugaton a támogatottságuk mostanság egyre csak növekszik. Ezen csak egy globális jobbra fordulat változtatna (pl. a woke-izmus vége), és jelenleg pont a fordítottja zajlik.

            Ez tehát még mindig egy idealista megközelítést. Nem csupán azt akarod, hogy legyen megoldása (lezárása) a konfliktusnak, hanem azt is meg akarod mondani, hogy az milyen legyen. Én nem akarom megmondani, hogy hogyan érjen véget, én csak azt szeretném, ha véget érne. Őszintén szólva kétlem, hogy a fentiek megvalósulhatnak, mint ahogyan azt is kétlem, hogy ők (vagy pl. az észak-koreaiak) meg tudnak változni. Van az a szintű agymosás, amiből nincs visszaút. Ez a konfliktus már 100 éve megy, és a helyzet mára még rosszabb, mint egykoron (főleg a gázaiak tekintetében). Az én voksom továbbra is klímaváltozás mellett van, hiszen az nem fog senkit kérlelni meg győzködni… egyszerűen csak lesz, és kész (ha minden igaz, nem is olyan soká… sőt, bizonyosan hamarabb ér ide, minthogy az iszlám megreformálódjon, vagy hogy az iszlamizmus eltűnjön, ami ugyancsak most fogja a reneszánszát élni).

          • Az eszak-koreaiakkal ellentetben a palesztinok ismerik a masik vilagot. Nem olyan reg meg tomegesen jartak at Gazabol dolgozni, a Nyugati Parton pedig szinten testkozelbol latjak az alternativat. A legtobb palesztin, kulonosen Gazaban, legalabb annyira var egy fordulatot, mint en, ha nem sokkal jobban. A klimavaltozas mit, es hogyan oldana meg?

          • Az való igaz, hogy ebben a tekintetben az észak-koreaiak az „abszolút nulla fokot” képviselik, míg a szóban forgó arabok hozzájuk képest 30-40 C fokkal „melegebbek”… 🙂 De agymosás tekintetében még így is bizonyosan benne vannak a top 5-ben.
            Azt is elhiszem, hogy várnak egy fordulatra, pontosabban a jobb életre. De itt hozzá kell azt tenni, hogy ezt a többség igen gyakran a zsidók, és a zsidó állam kárára képzelik el.

            A klímaváltozás rengeteg változást hoz majd, nemcsak ott, hanem a világ minden részén is. A Gázai övezet már most is csupán egy mesterségesen fenntartott terrorfészek. Ha Izrael elzárná a csapokat, és a nyugat nem támogatná őket, akkor már elpusztultak volna (vagy leléptek volna). A területeken másabb a helyzet, mert egyelőre több erőforrás van jelen. De meddig? Meddig lesz (elegendő) mennyiségű víz? Meddig lesz képes eltartani magát az ott élő embertömeg? Mi lesz, ha az élelmiszerimportok is ellehetetlenülnek a növekvő árak és a terméshiány miatt? Sajnos a klímaváltozás semmi jót nem tartogat a térség számára, és értelemszerűen az arabokat kellemetlenebbül érinti majd az új helyzet. Izrael számára is tartogat még jó néhány kihívást, és már az is elég nagy csoda lesz, ha a zsidó állam önmagát meg tudja majd menteni. A jövőbeli kormányok (Izraelben, de másutt is) csakhamar pragmatikus (vagy ha úgy tetszik önző) politizálásba kezdenek majd. Mindenkit ugyanis nem lehet megmenteni, és ez bizony már most látszik.

          • Az, ami volt 100 evvel ezelott, amikor valoban problema nelkul lehetett embertomegeket elzavarni, megolni, stb, ma mar nem mukodik. Sot, ami ezelott 50 evvel meg mukodott, az sem mukodik az internet vilagaban. Es ami mukodik Sziriaban, Jemenben, Afrikaban, azt sem a vilag, sem maguk az izraeliek nem fogadjak el a zsido allammal kapcsolatban.
            Ami a klimavaltozast illeti. Ha magukra hagynak oket ma (sot mar tegnapelott), akkor nem lenne vizuk, aramuk, ennivalojuk. Gazaban gyakorlatilag semmi, a Nyugati-Parton meg szinten problemas. Izrael nelkul Jordanianak se lenne vize. Egyebkent Izraelnek sincs eleg termeszetes vize, gyakorlatilag csak tengervizet hasznalunk. Az egesz edesvizfogyasztas a sotlanitasra epul. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a palesztinok helyzete jo, hanem azt, hogy klimavaltozas nelkul is Izraeltol fugg a fizikai letuk. (Meg Katartol, az ENSZ-tol, Egyiptomtol, meg mindenkitol…a Hamasz kizarolag a hatalomra es a hatalom megszerzesere, Abasz utan, koncentral.)
            Milyen jovobeni kormanyokrol beszelsz, akik „pragmatikus” politikaba kezdenek? Ny-Europa, USA? Mert az oroszok, arabok, perzsak mar most is ezt teszik, de a polgari demokraciakrol nehez elkepzelni. Mekkora loccsanas mar az is, hogy Biden kimaszik Afganisztanbol.
            Izraelnek a problemat hosszu, keserves „atszervezessel” kell megoldani, nem lesz „zbeng vegamarnu” (זבנג וגמרנו), ha ismered a kifejezest.

          • Működik az, legfeljebb nem Izrael számára, de legalábbis még nem most. Hogy mit hoz a jövő, azt nem tudhatjuk, csak azt tudjuk, hogy nem sok jót.

            Igen, ebben egyetértünk. Éppen ezért el kellene gondolkodni a következőkön:
            – mi lesz, ha még kevesebb víz/termény lesz?
            – mi lesz, ha Izrael vajszívű Gáza-politikája egyszer majd véget ér?
            – mi lesz, ha Izrael (a szavazók, és a vezetők) ráunnak majd a nyugat diktátumaira?
            Tehát azok követnek el hibát, akik azt hiszik, hogy Izrael az örökkévalóságig etetni fogja a gázai terroristákat.

            Most lehet hogy azt mondod, hogy a polgári demokráciákról ezt nehéz elképzelni, de ha túl akarnak élni a jövőben is, akkor vagy alkalmazkodnak, vagy megszűnnek majd létezni. Én arra tippelek, hogy aki tud, az alkalmazkodni fog, mert a túlélési ösztön nagyobb.
            Az afganisztáni történések sok mindent eszébe juttattak a világnak, pl.:
            – terroristákban nem lehet megbízni, tárgyalni (Fátáh, Hámász)
            – nemzetállamokat nem lehet felépíteni külső erőből, mert az sosem lesz stabil („Palesztinország”)
            – a szektariánus beidegződések erősebbek, és mindig felülkerekednek végül
            Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a kivonulás maga, az nem baj. Ha az amerikai nép úgy döntött, hogy nem kívánják a továbbiakban vérrel és pénzzel finanszírozni az afganisztáni „országépítést”, akkor el kell fogadjuk ezen döntésüket. Bidenék ott követték el a hibát, hogy rosszul menedzselték le a kivonulást. És ez, szerencsére a körmükre égett most.

            Másként látjuk. Szerinted hosszú és keserves átszervezéssel „kell” megoldani a problémát. Szerintem meg kell várni (és itt inkább úgy írnám, hogy ha tetszik, ha nem, de el fog jönni az a pillanat…), hogy a probléma megoldódjék magától (elvándorlás, klímamenekültek), vagy meg kell várni, hogy elkövessenek egy utolsó hibát (lásd: Benny Morris vonatkozó írása). Összefoglalva: úgy néz ki, hogy te hiszel abban, hogy létezik megoldás, avagy hogy létezhetnek pacifikált, békeszerető, és a békében élést tartósan elfogadó arabok. Szerintem – és gyanítom a jobboldali zsidók többsége szerint – ez kizárt dolog.

          • Ok. Maradjunk annyiban, hogy bizonyos kerdesekben maskent latjuk a helyzetet. Jol menedzselt kivonulas nem nagyon letezik, mutass egyet az elmult 50 evben. Akar az USA, akar Izrael reszerol.
            En sem latok a kozeljovoben megoldast a palesztin kerdesre, de ha mar ennel a szonal tartunk, lehet jobban menedzselni, es abba belefer az is, amit az arab orszagok levalasztasarol irtam.
            Viz es termeny kerdeseben mar kongatjak a veszharangot, es gondoskodni kell arrol, hogy Izrael a sajat sotalanitott vizevel onallato legyen. Nagy valoszinuseggel tomegek halhatnak ehen Afrikaban es a Kozel-Keleten is, de ettol meg nem lesz beke az olajfak alatt. Ahogy elnezem a helyzetet, termeszetesen tovabbra is a palesztinok lesznek a legjobb helyzetben, mert majd etetjuk oket. Egy kuriozum a palesztin gazdasagra: az u.n. haromszog (mesulas) arab telepulesei, varosai, (a zold vonal izraeli oldalan) lakosai izraeli polgarokkent tisztesseges jovedelemmel birnak. Ennek a jovedelemnek a jelentos reszet a „hatar” tuloldalan koltik el, foleg Geninben.Oda jarnak enni a hetvegen, ott tartjak az eskuvoket, ott vasaroljak be az iparcikkeket, stb. Genin ma viragzo, jomodu varos, fantasztikus ettermekkel, uzletekkel, zsufolt utcakkal, lenyugozoen nez ki. En sokat jarkaltam arra 40 evvel ezelott, egy nyomorult terrorista feszek volt.
            A nyugat sok mindenre rajohet, de sajnos elsosorban arra ebrednek, hogy muzulman elektoralis tobbseg fenyegeti vagy a demokraciat, vagy a letuket. Fogalmam sincs, hogy oldjak meg ezt a problemat (lasd. Behodolas), de amig ez letezik, tovabbra is mi leszunk a tisztaldozat a jatszmaban. Egyebkent oko is kezdenek rajonni, hogy a palesztin kerdes megoldasa a „kerdes” megszunteteseben, negligalasaban van. De ezt egyelore csak a vezetok ertik, a politikusok, a partok kenytelenek az elektoralis erok szerint viselkedni. De ha a folyamat elindul, talan valtozik a helyzet. Sajnos az USA-ban szo sincs errol, mert ott nem fenyegeti oket a mzulman tobbseg.

          • Elég unalmas lenne, ha mindenben egyetértenénk… 🙂
            Jobban menedzselhető kivonulás létezik. Bidenék gyakorlatilag a lehető legnagyobb mértékben elcseszték, olyannyira, hogy ezzel még a „sajátjaik” kritikáját is kivívták, tán először az elmúlt 20 évben. Izrael pedig nem menedzselte annyira rosszul a kivonulásait, Izraelnél inkább az volt a baj, hogy ki sem kellett volna vonulnia. A két legutóbbi kivonulásnak köszönheti a Hámász és Hezbollah fenyegetését.

            Lehetne jobban menedzselni a konfliktust? Nem tudom, szerintem igazából nem is érdemes. Se nem érdemlik meg, és – meglátásom szerint – még csak nem is ez vezet majd a megoldáshoz.

            Erre ne fogadj, mármint hogy jó helyzetben lesznek. Nincs arra garancia, hogy örökké etetni fogják őket, márpedig náluk életképtelenebb csoport nem létezik. Ez valóban akkor válik majd nyilvánvalóvá, ha a pénz, víz, áram és kaja csapok elzáródnak majd. Mert hogy el fognak, az bizonyosan csak idő kérdése.
            Genin lehet, hogy most békés, de ugye ez csak azért van most így, mert Izrael kitartja a Fátáhot. Tudjuk jól, hogy abban a pillanatban hogy Izrael elengedné a kezüket, Genin is, mint ahogyan a többi településük is, a Hámász legújabb fészkeivé válnának. Ha ez nem így lenne, akkor értelemszeren az egész konfliktus már rég meg lett volna oldva.

            A nyugat elég reménytelennek tűnik, de én arra tippelek, hogy a mai mainstream (EU?) napjai meg vannak számlálva. Előbb vagy utóbb észbe kapnak, és akkor sajnos (már megint) át fognak esni a ló túloldalára. De az valószínűbb, hogy ebből adódóan nem fognak behódolni az iszlámnak. És igen, ebből kifolyólag mondom többek között azt is, hogy ha majd eljön ez az idő (t. hogy ők is elengedik a palesztinai arabok kezét), akkor már nem marad szoknya, ami alá a delikvensek bebújhatnak. Lesz nekik még nemulass, csak még nem érzik.

          • En tartos megoldaskent csak a win-win szituaciokban hiszek. Ez nem jelenti azt, hogy a palesztinok alma beteljesedhet, mert az nem lenne elfogadhato Izraelnek. De az sem lehet hosszutavu megoldas, ha a palesztinok Izrael mellett csodtomegkent vegetalnak, mint most Gazaban.

          • „Mi lesz a kormány jövője?”Ez valóban egy aktuális kérdés. Debil módon diplomáciai botrány?Meg volt! Egy katonánkat fejbe lőtték!
            Minek kell jönni ezután?Egyetlen közeli remény, hogy szeptember 23 után valóban lejár a 100.nap.

  2. Lapid: Amíg Bennett a miniszterelnök, nem lesz palesztin állam.
    —————————————————————–
    Ez még igaz is lehet,de ha Isten ne adja Lapid lesz a miniszterelnök,vajon marad Izrael Állama?Remélem,hogy szeptember 23.-a a 100. nap lejárta után nem sokkal,vége lesz a rémálomnak.

  3. Érthető ha a palesztinok zokonveszik hogy a megkérdezésük nélkül idegen megszállás alá vetették őket és nem engedik hogy saját államuk legyen. Mi magyarok sem örülnénk ugyanennek.