Clarissa Ward, egyike azoknak a nyugati tudósítóknak, akik Afganisztánban maradtak. A CNN riporterének elmondása szerint: tévedés ne essék, a tálibok nem változtak meg.
Ward a Spectator magazinnak írt rövid beszámolót az elmúlt napok tapasztalatairól.
„Ott voltam a fronton Irakban, Szíriában és Líbiába, és sok őrült és valószínűtlen eseménynek a szemtanúja voltam. De olyat még nem láttam, ami most Kabulban történik.”
A riporter leírja, hogy vasárnap reggel értesültek, hogy a tálibok már a város alatt vannak és estére már a kezükön volt Kabul.
„Estére minden utca sarkon márt tálib ellenőrzőpontok voltak, a harcosok ott lóbálták a fegyvereiket, de nem használták őket. Hogyan tudtak elfoglalni egy 6 milliós fővárost anélkül, hogy egyetlen lövés dördült volna? Az afgán hadsereg soha nem volt olyan egységes, mint a tálibok. Ennek tanúja voltam, mikor láttam, hogyan menekülnek el.”
Ward szerint az afgánoknak nem volt kedve a harchoz. A riporter több tálib harcossal beszélt, akik azt mondták neki meglepődtek saját gyors sikerükön.
Egy hete még mindenki azt gondolta, hogy az amerikai becslés miszerint 30 napon belül a tálibok kezére kerül Kabul, az abszurd túlzás. Ward szerint fontos megválaszolni a kérdést, hogy hogyan tévedhettek ekkorát az amerikai hatóságok.
„A hét elején szinte túl nagy volt a csend Kabul utcáin. Az emberek úgy sétáltak az utcán, mint az álmodók, akik nem tudják megérteni mi is történt. De tömegek nem jönnek elő, mert bujkálnak. Mindennap kapok üzeneteket: Kérlek segíts kijutnom. Hova mehetnék? Hogyan magyarázzam meg a papírjaimat?”
Egyelőre a tálibok mondhatni udvariasan viselkednek a tudósítókkal – írja Ward, aki maga miatt nem aggódik, annál inkább a helyi ismerőseiért, akik nem kapnak olyan garanciákat, mint a külföldiek.
Az elmúlt években egyre több szépségszalon nyílt a városban, a tulajdonosok nagyon félnek az iszlamistáktól. A tálibok azt mondták Wardnak, hogy „fokozatosan fogják bevezetni a saríát.” Azonban a riporter szerint, abból, ami eddig történt nem úgy tűnik, hogy az iszlamista mozgalom megváltozott volna.
„A tálibok tudják, hogy az egész világ őket figyeli, és az első napok létfontosságúak. Most ezért örömmel játszák meg magukat, úgy tesznek, mintha befogadók, sőt visszafogottak lennének. Senki ne tudja meddig fog ez tartani” – írja Ward.
