Asraf Gáni afgán elnök az Egyesült Arab Emírségekben tartózkodik, több ország közös nyilatkozatot adott ki a nők védelmében, a németek csaknem kétharmada tart a 2015-ös menekülthelyzet kiújulásától.
Az Egyesült Arab Emírségekben tartózkodik Asraf Gáni afgán elnök – közölte szerdán az emírségek külügyminisztériuma. Gáni a hétvégi, tálib hatalomátvétel előtt nem sokkal elmenekült Afganisztánból.
„Az Egyesült Arab Emírségek külügyi és nemzetközi együttműködési minisztériuma megerősítheti, hogy az Egyesült Arab Emírségek fogadta Asraf Gáni elnököt és családját humanitárius okokból” – áll a tárca közleményében. Az emírségek kormánya nem szolgált további részletekkel.
A sajtóban korábban megjelent egyes beszámolók arról szóltak, hogy Gáni Tádzsikisztánba menekült, míg más források szerint Üzbegisztánba, ismét más források szerint pedig Ománba. Az afgán elnök vasárnap menekült el Afganisztánból, így a tálibok még gyorsabban, ellenállás nélkül elfoglalhatták a fővárost, Kabult.
Gáni titokban hagyta el az országot, és hivatalosan nem mondott le tisztségéről. Közleménye szerint azért hagyta el Afganisztánt, hogy elkerülje a „vérontást”, mivel állítása szerint a tálibok készek voltak megtámadni a fővárost, hogy elmozdítsák őt a hatalomból.
Az Egyesült Arab Emírségek egyike volt annak a kevés országnak, amely kapcsolatokat tartott fenn a tálibokkal 1996-től 2001-ig tartó afganisztáni uralmuk idején.
Az emírségek 2001-ben megszakította a kapcsolatot a radikális iszlamistákkal amiatt, mert utóbbiak megtagadták, hogy kiadják az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet akkori vezetőjét, a 2001. szeptember 11-i terrortámadások kitervelésével vádolt Oszama bin Ladent.
A tálibok hatalomátvételét követően több ország közös nyilatkozatban szólította fel a tálib vezetést, hogy tartsák tiszteletben az afganisztáni nők és lányok jogait. A dokumentumot aláírta az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok is.
A nyilatkozatban felszólították az Afganisztánt uraló tálibokat, hogy „biztosítsák a nők és lányok számára azokat a jogokat és védelmet, amely az elmúlt 20 év során az életük szerves részévé vált.”
aláíró országok aggodalmukat fejezték ki az afgán nők és lányok oktatáshoz, munkához és szabad mozgáshoz való jogának veszélyeztetése miatt.
Az afgán nők és lányok, mint minden afgán ember, megérdemlik, hogy biztonságban, védelemben és méltóságban éljenek. Meg kell akadályozni a megkülönböztetések és a visszaélések minden formáját. A nemzetközi közösség tagjai készen állnak arra, hogy humanitárius segélyt és támogatást nyújtsanak nekik – olvasható a dokumentumban.
A nyilatkozathoz Albánia, Argentína, Ausztrália, Brazília, Kanada, Chile, Kolumbia, Costa Rica, Ecuador, El Salvador, Honduras, Guatemala, Észak-Macedónia, Új-Zéland, Norvégia, Paraguay, Szenegál, Svájc, Kanada, Kolumbia, Kanada, Új-Zéland, az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok csatlakozott.
Mindeközben egy Németországban végzett új kutatás szerint a németek csaknem kétharmada tart attól, hogy az afganisztáni tálib hatalomátvétel miatt ismét olyan menekültügyi helyzet alakul ki Németországban, mint 2015-ben.
Az Augsburger Allgemeine című lap hírportálján közölt adatok szerint a válaszadók 62,9 százaléka egyetért azzal az állítással, miszerint „aggódom, hogy az afganisztáni helyzet miatt Németországban olyan menekülthelyzet alakulhat ki, mint 2015-ben”.
A válaszadók 30 százalékának nincs ilyen aggodalma, 7,1 százalék bizonytalan.
A vezető német kormányzati politikusok az utóbbi napokban az afganisztáni fejleményeket értékelő nyilatkozataikban szinte kivétel nélkül hangsúlyozták, hogy „nem ismétlődhet meg 2015”.
Abban az évben évtizedes csúcsra, 890 ezerre emelkedett a menedékjogi kérelmek száma, és a menedékkérők ellenőrizetlen beáramlása belpolitikai válságot okozott.
Angela Merkel kancellár egy keddi berlini tájékoztatóján kiemelte, hogy a szélsőséges iszlamista tálibok miatt Afganisztánból elmenekülő embereknek a szomszédos országokban kell menedéket nyújtani. Ezért a nemzetközi közösségben elsőként a térségbeli országok támogatásáról kell tárgyalni, és csak második lépésként lehet „elgondolkodni” arról, hogy különösen veszélyeztetett afgán menekültek Európába jöjjenek, méghozzá „ellenőrzött” módon.
A német kormány egyelőre tízezer ember kimenekítésére összpontosít. Köztük vannak az Afganisztánban élő, dolgozó német állampolgárok, valamint a német hadsereg (Bundeswehr) és más német szervezetek afgán segítői a családjukkal.
