Egy chábád rabbi a törökországi zsidó örökséget bemutató útra indult

Kevés zsidó ismeri úgy Törökországot, mint Mendy Chitrik rabbi, aki idén nyáron a Twitteren dokumentálja mindezt egy háromhetes törökországi úton, amely során megáll a jól ismert zsidó nevezetességeknél és a kíváncsi szemektől kívül eső helyszíneken egyaránt – írja a Jewish Telegrapich Agency.

„Az emberek – többnyire nem zsidók –, akik követik az utunkat, meghívnak minket, hogy ugorjunk be. Török és görög származású zsidók tudatják velünk, hogy mennyire meghatódottak”

– mondta Chitrik a Jewish Telegraphic Agency-nek.

„Azok pedig, akiket csak érdekel a téma, tudatják velünk, mennyire hálásak, amiért hozzáférést biztosítunk számukra ezekhez a helyszínekhez. Ez nagyon szívmelengető.”

Chitrik mindezt úgy teszi, hogy közben kippát visel, ami szokatlan látványt nyújt egy olyan muszlim országban, amelynek elnöke tavaly az Egyesült Államoktól kapott megrovást egy antiszemitizmussal teleszőtt beszédéért.

Az útjára adott online reakciók hasonló érzelmeket váltottak ki. Huseyin Hakki Kahveci nacionalista író és újságíró, akinek több mint 60 000 követője van, azt írta a Twitteren, hogy Chitrik útvonala „átfedésben van olyan helyekkel, ahol az [erdő]tüzek vannak”, amelyek miatt az elmúlt napokban ezreknek kellett elhagyniuk otthonukat Törökországban.

„A rabbik ismerik a kabbalát, a fekete mágiát is”

– írta Chitrik útjáról Kahveci.

De Chitrik tapasztalatai szerint az antiszemita attitűd ritkán nyilvánul meg az embereknél, akikkel utazása során találkozik. Chitrik szerint a török imámok minden nap órákat szánnak rá, hogy segítsenek neki felkutatni a helyszíneket, amelyeket vizsgál. Az emberek az utcán meghívják őt vacsorára, és kifejezik a zsidókkal való szolidaritásukat és a testvériség érzését.

„A zsidók és muszlimok együttélése nem csak egy szlogen a konferenciákon”

– mondta Chitrik, aki az Iszlám Államok Rabbi Szövetségének elnöke, amely egy 2019-ben, a muszlim országokban élő zsidó élet támogatására létrehozott testület.

Chitrik a törökországi zsidó örökségi helyszínek megőrzésének hiányát annak tulajdonítja, hogy kevés olyan török származású zsidó család van, amely személyes érdeklődést mutat öröksége iránt, ellentétben a szefárd és askenázi zsidókkal Észak-Afrikában és Kelet-Európában.

Ehelyett a zsidó helyszínek sorsa a helyi hatóságokra van bízva, ami sokszor felemás eredményekhez vezet, igaz a török önkormányzatok az elmúlt években több zsinagógát újítottak fel mindenféle médiafelhajtás és a nagynyilvánosság részvétele nélkül.

Tombol a paranoia: „titkos zsidók” vezetik Törökországot?

A titokzatosság jó táptalaja az összeesküvés-elméleteknek, így a dönmék a legkézenfekvőbb célpontjai a modern antiszemitáknak. Eperjesi Ildikó írása.