Gyorsan hódító tálibok, karanténozó Irán és migránsok a déli határon. Mivel lapunk csupán előre időzített cikkeket közöl sábát alatt, az alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt, kicsit több, mint 24 óra főbb világpolitikai híreit.
A tálibok elfoglalták a Kabultól közvetlenül délre fekvő Logar tartományt
Az afganisztáni tálib lázadók szombatra elfoglalták a fővárostól közvetlenül délre fekvő Logar tartományt, és több irányból támadást indítottak az ország északi részén található jelentősebb város, Mazari-Saríf ellen, amelyet hadurak tartanak az ellenőrzésük alatt – közölték tisztségviselők.
A lázadók immár az ország északi, nyugati és déli részének nagy területeit, összességében az ország területének kétharmadát elfoglalták rohamtempójú offenzívájukban, amely májusban, az amerikai erők kivonásával párhuzamosan kezdődött el. Az amerikai erők teljes kivonásáig kevesebb mint három hét van hátra. Már egy ideje fennáll a veszélye annak, hogy a radikális tálibok az egész országban átveszik a hatalmat vagy polgárháború tör ki – hívta fel a figyelmet az AP hírügynökség.
Péntekre a tálibok elfoglalták az ország második legnépesebb városát, Kandahárt, Hilmend tartomány székhelyét, Laskargáht és Logar tartomány központját, Puli-Alámot, valamint Uruzgán, Zábul és Gor tartomány székhelyét is.
Puli-Alám csak 70 kilométerre van Kabultól. Biztonsági források már régóta figyelmeztetnek arra, hogy a főváros bevételére készülő tálibok Logar tartományban fognak gyülekezni.
Szombatra Kabul tartomány egyik körzetét is elfoglalták, így már csak 80 kilométerre vannak a fővárostól – közölte Hoda Ahmadi, logari törvényhozási képviselő.
A hadurak kezén lévő Mazari-Sarifot is támadták már szombaton, ennek peremén heves harcok folynak – közölte Munir Ahmad Farhád, a tartományi kormányzó szóvivője. Asraf Gáni afgán elnök szerdán járt a városban, és megbeszélést tartott két szövetséges hadúrral, Abdul Rasid Dosztummal és Ata Mohammad Núrral, akiknek több ezer harcosa van.
Az AP felhívta a figyelmet arra, hogy a hadurak többször voltak szövetségesei a kormánynak, de volt, amikor saját túlélésük érdekében átálltak a tálibokhoz.
A nagyvárosok közül már csak Kabul és Dzsalalábád van a kormányerők kezén. A tálibok a Reuters hírügynökség által idézett amerikai hírszerzési értékelések szerint harminc napon belül körülzárhatják, három hónapon belül pedig el is foglalhatják Kabult.
A helyzet alakulása miatt Washington péntekre virradóra bejelentette: háromezer katonát küld a kabuli nemzetközi repülőtérre, hogy segítsék a diplomaták és az amerikai állampolgárok evakuálását. Ennek a kontingensnek az előőrse már meg is érkezett Kabulba, a többiek vasárnap érkeznek. London hatszáz katonát telepít az afgán főváros repülőterére hasonló céllal.
A tálibok szombaton nyilvánosságra hoztak egy videofelvételt, amelynek tanúsága szerint elfoglalták a fő kandahári rádióállomást, és átnevezték azt a Saría Hangjára (a saría az iszlám törvények összessége). A felvételen egy meg nem nevezett tálib elmondja, hogy a rádió minden alkalmazottja jelen van, és ezentúl híreket, politikai elemzéseket és Korán-felolvasásokat fognak közvetíteni. Az AP szerint ebből arra is lehet következtetni, hogy zenét nem, valamint nem vehető biztosra, hogy a tálibok megtartják az alkalmazottakat.
A brit miniszterelnök kizárta a katonai megoldás lehetőségét Afganisztánban
Boris Johnson brit miniszterelnök pénteken kizárta a katonai megoldás lehetőségét a radikális iszlamista tálibok megerősödésének megakadályozására Afganisztánban, mindazonáltal úgy fogalmazott: „a brit katonák által hozott áldozatok nem voltak hiábavalóak” afgán földön.
Johnson a kormány különleges helyzetekben összehívott tanácskozó testületének (COBRA) ülését követően megerősítette, hogy a következő napokban hazaszállítják a brit nagykövetség alkalmazottjait az afgán fővárosból, Kabulból. Elmondta továbbá, hogy a kormány fokozza az erőfeszítéseket a brit erőket segítő afgán állampolgárok brit földre szállítása érdekében, akikre megtorlás várhat a tálibok részéről.
Az afgán állampolgárok kérelmének elbírálásában segédkező brit belügyi tisztségviselők csatlakoznak ahhoz a hatszáz brit katonához, akik Afganisztánba utaznak, hogy segítsenek a brit követségi alkalmazottak és állampolgárok hazaszállításában, miközben a tálibok fokozatosan körbezárják a fővárost.
A brit kormányfő újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: a történtek „elkerülhetetlen logikus következményei” Joe Biden amerikai elnök azon döntésének, hogy szeptemberig befejezik az amerikai csapatkivonást.
Johnson közölte: Nagy-Britannia továbbra is együttműködik a nemzetközi partnerekkel annak megakadályozása érdekében, hogy Afganisztán ismét a „nemzetközi terrorizmus táptalaja” legyen. Mindazonáltal elismerte, hogy nem tudtak megoldást elérni a harcmezőn. „Nyilvánvalóan nagyon nehéz, de mégis úgy gondolom, hogy az Egyesült Királyság rendkívül büszke lehet arra, amit Afganisztánban véghezvitt az elmúlt húsz évben” – fogalmazott.
Litván tisztségviselők: abbamaradt a Fehéroroszországból jövő migránsáradat
Litván tisztségviselők arról számoltak be szombaton, hogy abbamaradt az iraki és más nemzetiségű migránsok áradata a balti országba Fehéroroszország felől. A vilniusi kormány azonban továbbra is nehéz feladat előtt áll, mert el kell bírálnia a már beérkezettek menedékkérelmét, és meg kell küzdenie azokkal az önkormányzatokkal, amelyeket felháborítanak az újonnan létrejött migránstáborok.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) balti vezetője azt mondta pénteken: bár úgy tűnik, a fehérorosz-litván migránsválság legsúlyosabb fázisa elmúlt, Litvániának most a táborokban tartott migránsok ellátásával kell megküzdenie, nemzetközi védelem iránti kérelmük tömegét elbírálnia.
Az idén eddig 4100 ember 40 országból – de főleg irakiak – lépte át illegálisan a fehérorosz-litván határt. Ezt ötvenszer több, mint tavaly egész évben.
A balti ország a migrációs helyzetre tekintettel határkerítés építésébe kezdett az érintett határszakaszon. Agne Bilotaite litván belügyminiszter pénteken viszont arról számolt be, hogy a helyzet valamelyest stabilizálódott az utóbbi napokban.
Litvánia és az EU is azzal vádolja Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt, hogy szándékosan engedi át a migránsokat az EU felé, válaszul a rezsimje elleni nyugati büntetőintézkedésekre.
Irán ismét korlátozásokat vezet be
Az új típusú koronavírus delta variánsának terjedése miatt ismét korlátozásokat vezetnek be a hatóságok Iránban hétfőtől augusztus 21-ig – jelentette az iráni állami televízió szombaton.
A korlátozások értelmében minden, nem létfontosságú üzletnek be kell zárnia, és a nélkülözhetetlennek ítélt járműveken kívül senki sem lehet az utakon. Ezt már vasárnap életbe léptetik.
„Minden utat lezárunk, csak az élelmiszert vagy létszükségletnek tekinthető árut szállító teherautók és mentőautók lehetnek az utakon” – jelentette be Alireza Raiszi, az iráni operatív törzs szóvivője.
Szombaton 29 700 új fertőzöttet jegyeztek fel Iránban, amely a térség legsúlyosabban érintett országa a világjárványban. A halálos áldozatok száma hétfőn döntötte meg az eddigi napi rekordot; 588 ember halt meg 24 óra alatt Covid-19-ben. Ez a szám szombatra 466-ra mérséklődött. 97 208 ember halt már bele a járványba az országban.
A közösségi médiában sokan bírálták a hatóságokat az oltási kampány lassúsága miatt, miután a 83 millió lakosú Iránban egyelőre csak 3,8 millió embert sikerült teljesen beoltani. A kormány viszont arra hivatkozik, hogy az országot sújtó szankciók miatt nem tudnak külföldi oltóanyagot vásárolni és akadoznak a szállítások.
Hatvanöt határsértőt tartóztattak föl Csongrád-Csanádban
Négy csoportban 65 határsértőt tartoztattak föl a rendőrök Ásotthalom és Mórahalom közigazgatási területén szombaton délután két óra alatt – közölte a rendőrség honlapján.
A csoportok tagjai közül egy iráni, a többiek afgán állampolgárnak vallották magukat.
A határsértőkkel szemben a rendőrök a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően jártak el – írták.
