Az izraeli miniszterelnök vasárnap a libanoni kormányt és hadsereget tette felelőssé az arab ország területéről nemrég Izraelre kilőtt rakéták miatt.
A kormányülésen Naftali Bennett leszögezte: nem számít, hogy a rakétákat egy palesztin szervezet vagy „független lázadók” indították, Izrael állam nem tűri, hogy a területén támadják, s hozzátette: a libanoni hadseregnek is felelősséget kell vállalnia a libanoni területen zajló tevékenységek miatt.
A miniszterelnök ugyanakkor Irán és az általa támogatott libanoni síita szervezet, a Hezbollah szemére vetette, hogy a Libanont sújtó súlyos politikai és gazdasági válság közepette arra törekszik, hogy az országot egy Izrael elleni összefogásba rántsa bele.
A múlt héten Izraelt többször érte rakétatámadás Libanon felől: pénteken a Vaskupola izraeli légvédelmi rendszer több mint tíz, Észak-Izraelre kilőtt rakétát semmisített meg, később pedig izraeli repülőgépek repültek Libanon déli részére, különösen al-Arakub térsége fölé.
Múlt kedden három rakétát lőttek ki Libanonból izraeli területre, ezután az izraeli tüzérség három hullámban lőtte azokat a helyeket, ahonnan a rakétákat indították.
Haszan Naszralláh, a libanoni síita Hezbollah vezetője a hét végén a konfliktus elmérgesedésére figyelmeztetett, elismerve, hogy szervezete követte el a pénteki rakétatámadást. Az akciót azzal indokolta, hogy így akartak erőegyensúlyt teremteni „megfelelő, arányos választ adva”. Hangsúlyozta, hogy Izrael lakatlan térséget bombázott csütörtökön, és a Hezbollah is így cselekedett, amikor pénteken a Séba farmok térségét lőtte. Szakértők szerint ez azt jelezheti, hogy a két állam nem akarja a feszültség további fokozódását.
Mindeközben vasárnap António Guterres ENSZ-főtitkár „a lehető legnagyobb visszafogottságra” intette a feleket, valamint arra, hogy kerüljenek minden olyan lépést, amely tovább súlyosbíthatja a feszültséget.
Izrael 2006-ban háborút vívott a Hezbollah ellen. A két ország között hivatalosan továbbra is hadiállapot áll fenn, a határon időnként előfordulnak különböző incidensek.
