Az erdélyi magyarok az Európa Tanácshoz fordulnak Ludovic Orban beszéde miatt

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) magyarellenes programbeszédnek, a Székelyföld elrománosítására tett felhívásnak tartja Ludovic Orban liberális pártelnök Székelyföld etnikai összetételének módosításáról szóló csíkszeredai nyilatkozatát, és az Európa Tanácsnál (ET) emel panaszt Románia ellen a kisebbségvédelmi keretegyezmény megsértése miatt – derült ki az EMNT elnökségének az MTI-hez csütörtökön eljuttatott állásfoglalásából.

A Tőkés László EMNT-elnök által aláírt nyilatkozat szerint a kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke „a Ceausescu-féle asszimilációs politika posztkommunista zászlóvivőjeként” arra buzdította a PNL Hargita megyei pártaktíváját, hogy a térség gazdasági potenciáljának fejlesztése révén annak etnikai összetételét is igyekezzenek megváltoztatni.

Az állásfoglalás szerzői hangsúlyozzák: a bukaresti képviselőház elnöki tisztségét is betöltő PNL-elnök nyilatkozata a diktatúra legsötétebb éveit idézi, amikor is „a nacionálkommunista homogenizációs politika legfőbb célja volt a magyarlakta vidékek etnikai arányának  visszafordíthatatlan megváltoztatása”.

Az EMNT elnöksége szerint a bukaresti kormányban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusainak nem lenne szabad Ludovic Orban megnyilatkozását „kampányfogásként”, vagy „buta és átgondolatlan” elszólásként lekicsinyelni, hanem elégtételt kellene kérnie, nyilatkozata visszavonását kellene követelnie koalíciós partnerétől.

A szervezet szerint ugyanis valóságos hadüzenetről van szó, amely Erdély – különösképpen a tömbmagyar Székelyföld – etnikai összetételének mesterséges megváltoztatását célzó, száz éve tartó román nacionalista programját eleveníti fel és hirdeti meg újra.

A közlemény leszögezi: Ludovic Orban Székelyföldön elhangzott „magyarellenes programbeszéde” teljességgel ellentétes az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló, Románia által is elfogadott keretegyezményével, amely kimondja, hogy a részes felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségek által lakott területeken fennálló etnikai arányok megváltoztatására irányulnak.

Az EMNT rámutat: az előző években benyújtott árnyékjelentéseiben is több ízben felhívta a figyelmet arra, hogy Románia számos esetben súlyosan megsértette a kisebbségi keretegyezményt, és Ludovic Orban „hungarofób” megnyilatkozása is arra készteti, hogy panaszt tegyen a keretegyezmény tanácsadó testületénél, illetve az Európa Tanács illetékes fórumain.

A PNL szeptemberi tisztújító kongresszusán újabb elnöki megbízatásra pályázó Ludovic Orban a múlt hét végén pártja székelyföldi szervezeteit kereste fel. A politikus „odafigyelést” ígért annak érdekében, hogy minden letelepedni vágyó vállalatot Hargita megyébe irányítsanak.

„Ha a térséget sikerül a potenciáljának megfelelően fejleszteni, látni fogják, hogy az etnikai összetételt is jelentősen meg lehet változtatni (…). Ha itt termelő kapacitások alakulnak ki, és szükség lesz a munkaerőre, nyilvánvaló, hogy jönnek majd munkakeresők is. (…) Arra is gondoltam: miért ne tehetnénk Csíkszeredába valamilyen hatóság vagy országos ügynökség székhelyét?” – mondta Csíkszeredában a bukaresti kormánykoalíció legnagyobb pártjának elnöke.

A román parlament megemlékezett az 1941-es jászvásári pogrom 80. évfordulójáról

Romániában ez volt az első alkalom, amikor az ország legfontosabb közképviseleti intézménye a bukaresti kormány tagjainak jelenlétében idézte fel a román területen elkövetett legnagyobb zsidóellenes vérengzés áldozatainak emlékét, elismerve a román állam felelősségét a második világháború idején elkövetett népirtásban.

Fotó: EPA/STEPHANIE LECOCQ