Nasser Bourita, marokkói külügyminiszter szerdán az 1967 előtti határon alapuló kétállami megoldást sürgette, miután egy sor keretmegállapodást írt alá Jáir Lapid külügyminiszterrel — számol be a Times of Israel.
Arabul beszélve Bourita azt mondta, hogy „a tárgyalások az egyetlen módja annak, hogy végleges és átfogó megoldást találjunk a teljes békében egymás mellett élő két állam számára”.
Hozzátette, hogy VI. Mohammad, marokkói király egy, „az 1967-es határok alapján” álló biztonságos Izraelt akar.
Bourita hangsúlyozta, hogy Izraelnek és a palesztinoknak „sürgősen el kell kezdeniük a bizalom helyreállítását a felek között”.
Az izraeli-marokkói viszonylatokra térve Bourita elmondta, hogy ez a kétoldalú kapcsolat „nem olyan, mint bármelyik másik”. Utalt a zsidó közösség státuszára a királyságban, valamint az izraeli és marokkói zsidók közötti kapcsolatokra.
Bourita után angolul folytatva Lapid a béketeremtésről beszélt.
„Annak az egyetlen háborúknak van értelme, amelyek a szegénység, a tudatlanság, a járványok és a betegségek ellen zajlanak” – mondta, majd a Koránt idézte: „Ha ők a béke felé hajlanak, nektek is a béke felé kell hajlanotok”.
„A nemzeteket és az embereket azon mérik, hogy képesek-e valóban látni a másikat” – folytatta Lapid. „Látni a másik szenvedését, reményét, a változás iránti igényét.
Ez a pillanat nem érkezett volna el, ha nem döntöttünk volna úgy, hogy meglátjuk egymást.”
Hozzátette, hogy „az általunk aláírt megállapodások az elkövetkező évekre innovációt és lehetőségeket biztosítanak országainknak gyermekeink – és az ő gyermekeik – javára”.
„Ma nem jó politikusok, hanem jó szülők vagyunk.” – mondta Lapid.
Közvetlenül a beszédek előtt a két miniszter három keretmegállapodást írt alá, amelyek a minisztériumok közötti politikai konzultációról, a kultúra, az ifjúság és a sport területén való együttműködésről, valamint az országok közötti légi közlekedésről szóltak.
Az aláírási ceremóniára azután került sor, hogy a két miniszter négyszemközti megbeszélésre ült össze, amely jóval túlnyúlt a tervezett időn, ami annak a lehetséges jele, hogy a miniszterek között személyes kémia alakult ki.
„Biztos vagyok benne, hogy még legalább tíz megállapodás van kilátásban” – jósolta Bourita.
Lapid személyében 2003 óta először tesz hivatalos látogatást Marokkóban izraeli vezető diplomata, mint a legmagasabb szintű utazás azóta, hogy Jeruzsálem és Rabat tavaly megállapodást írt alá a kapcsolatok mintegy két évtizedes kihagyás utáni helyreállításáról.
Lapidot a reptéren öklözéssel fogadta Mohcine Jazouli marokkói külügyminiszter-helyettes, Fouad Yazur, a külügyminisztérium főigazgatója és Anas Khales, a külügyminisztérium protokollfőnöke.
Lapid és Jazouli ezután együtt sétáltak a repülőtér egyik konferenciatermébe, ahol hivatalos megbeszélést tartottak.
Lapid csütörtökön nyitja meg hivatalosan az izraeli összekötő irodát Rabatban.
Csütörtökön Lapid Casablancában is időt tölt a helyi zsidó közösséggel, és imádkozni fog az ottani Bét-El zsinagógában.
Az utazás annak az amerikai közvetítéssel létrejött megállapodásnak a gyümölcse, amelynek értelmében Marokkó újra felveszi a 2000-ben, a második intifáda kitörése után megszakadt kapcsolatokat Izraellel. Bár az országok nem létesítenek teljes körű kapcsolatokat, izraeli tisztviselők elmondták, hogy elvárják Rabattól, hogy végül fejlessze a kapcsolatokat és nagykövetségeket létesítsen.
„Ez a történelmi látogatás a marokkói zsidó közösség és a marokkói származású izraeliek nagyszámú közösségének hosszú ideje tartó barátságának, mély gyökereinek és hagyományainak folytatása” – mondta Lapid egy nyilatkozatában, utalva a több mint egymillió marokkói származású izraelire, akik közül sokan rendszeresen látogatnak az észak-afrikai országba.
„Ez a politikai és gazdasági tevékenység pillanata lesz, és továbbra is olyan megállapodásokra fogunk törekedni, amelyek innovációt és lehetőségeket hoznak országaink számára” – mondta.
Lapidhoz a repülőn csatlakozott a marokkói Essaouirában született Meir Cohen, jóléti miniszter, Alon Ushpiz, a külügyminisztérium főigazgatója, Ram Ben Barak, a Knesszet külügyi és védelmi bizottságának elnöke, valamint Inbar Zucker, az egészségügyi minisztérium vezető tisztviselője.
David Levy 1999 decemberében külügyminiszterként Marokkóba látogatott. 2003-ban az akkori külügyminiszter, Silvan Shalom hivatalos látogatást tett Marokkóba, végül sikertelenül próbálta meggyőzni Rabatot a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételéről.
A hivatalos kapcsolatok hiánya ellenére Izrael és Marokkó a közbeeső években fenntartotta csendes kapcsolatát a fegyverkereskedelem terén, és Marokkó továbbra is engedélyezte izraeliek látogatását, bár csak szervezett csoportok részeként.
Az első közvetlen kereskedelmi járatok júliusban indultak Izrael és Marokkó között, hét hónappal azután, hogy az országok megállapodtak a kapcsolatok normalizálásáról és kölcsönös diplomáciai irodák, de nem nagykövetségek megnyitásáról.
Egy izraeli diplomáciai forrás a múlt hónapban azt mondta, hogy a kapcsolatok az észak-afrikai királysággal „teljes körű diplomáciai kapcsolatokká fognak alakulni”.
Szakértők szerint az utazás lehetőséget ad Lapidnak arra, hogy ne csak a kétoldalú kapcsolatokon, hanem Izrael regionális megítélésén is javítson.
„Az Izrael-Marokkó közötti viszony javulása által kínált regionális és több régiót érintő lehetőségek hangsúlyozása segíthet a kapcsolatok teljes nagyköveti szintű diplomáciai szintre történő feljavításában, és új tartalmat adhat a fejlődő együttműködéseknek” – mondta Nimrod Goren, a Mitvim-The Israeli Institute for Regional Foreign Policies elnöke.
„A Marokkóval való normalizáció máris segítette Izraelt abban, hogy a közelmúltban visszaszerezze megfigyelői státuszát az Afrikai Unióban, és fokozottabb izraeli hatást eredményezhet a Földközi-tenger térségében, elősegítheti a közös izraeli-marokkói részvételt az erősen finanszírozott uniós programokban, támogathatja a magas szintű izraeli-palesztin politikai párbeszéd csatornáit, és lehetővé teszi, hogy izraeli vállalatok részt vegyenek a marokkói-emirátusi üzleti együttműködésben” – mondta.
Júliusban Lapid meghívta marokkói kollégáját, Bouritát, hogy látogasson el Izraelbe.
„Marokkói utam után Bourita miniszter úr Izraelbe látogat, hogy külképviseleteket nyisson itt” – mondta Lapid akkor a Jesh Atid frakcióülésén a Knesszetben.
Ushpiz, a külügyminisztérium főigazgatója július elején járt Marokkóban, és a Bouritával való találkozó során átadta Lapid írásos meghívását. Lapid levelében hangsúlyozta, hogy az Izrael és Marokkó közötti kapcsolatok helyreállítása történelmi mérföldkő. Izrael vezető diplomatája kifejezte továbbá, hogy szeretne előrelépést elérni a kétoldalú együttműködésben a kereskedelem, a technológia, a kultúra és a turizmus területén.
Szintén a múlt hónapban a marokkói légierő egy repülőgépe landolt az izraeli Hatzor légibázison, állítólag azért, hogy részt vegyen az izraeli légierő többnemzeti gyakorlatán.
A Marokkóval kötött megállapodás az Izrael és az arab államok, köztük az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Szudán közötti diplomáciai megállapodások hullámának része. Június végén Lapid történelmi utazást tett az Egyesült Arab Emírségekbe, hogy megnyissa Izrael nagykövetségét Abu-Dzabiban és konzulátusát Dubajban.
