Izrael döntése, hogy befagyasztja az Egyesült Arab Emírségekkel tervezett olajvezeték-üzletet, az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek közötti kapcsolatokat normalizáló Ábrahám-megállapodások első igazi próbája, de nem valószínű, hogy tartós diplomáciai válsághoz vezet – vélik a régió politikai elemzői — a The Jerusalem Post szerint.
Az izraeli környezetvédelmi minisztérium vasárnap bejelentette, hogy elhalasztja az Egyesült Arab Emírségekkel kötendő, a környezetvédőket felháborító, vitatott olajszállítási megállapodás elindítását. A megállapodás értelmében a Perzsa-öbölből származó olajat a dél-izraeli Eilat kikötővárosban lévő terminálra szállítanák; onnan az olaj egy elöregedett szárazföldi csővezetéken keresztül folytatná útját, amely egészen a Földközi-tenger partján fekvő Askelonig tart. Végül hajók szállítanák a fekete aranyat az európai piacokra.
Az üzlet az izraeli állami tulajdonú Europe Asia Pipeline Co. (EAPC) és az Egyesült Arab Emírségekbeli székhelyű MED-RED Land Bridge között jött létre.
Környezetvédelmi tudósok százai ismételten figyelmeztettek, hogy egy ilyen lépés pusztító ökológiai következményekkel járhat Eilat számára, amely világhírű korallzátonyoknak és tengeri élővilágnak ad otthont.
Vasárnap a környezetvédelmi minisztérium közölte az EAPC-vel, hogy „elhalasztja az eilati kikötő tevékenységének növelésére irányuló előkészületek értékelését, amíg a kormány nem folytat megbeszélést és nem hoz döntést” a projektről.
Yoram Meital professzor, a modern Közel-Kelet történésze és a Ben-Gurion Egyetem Chaim Herzog Közel-Keleti Tanulmányok és Diplomácia Központjának igazgatója szerint a bejelentés az Ábrahám-megállapodások első igazi próbája.
„Ez komoly, mert van egy megállapodásunk, amelyet most az egyik fél, az izraeli befagyasztott, ugyanakkor úgy gondolom, hogy az emírségek megértik, hogy ez egy új kormány, teljesen más politikai irányvonalakkal” – mondta Meital a The Media Line-nak. Az olajüzlet „kétes volt, amikor aláírták, ma pedig sokkal ellentmondásosabb, és ez áll a befagyasztás hátterében” – mondta.
Az Ábrahám-megállapodások aláírásának idején a retorika elsősorban az Izrael és több arab állam közötti gazdasági béke előmozdítására összpontosított. A normalizáció egyik elsődleges célja az volt, hogy a régiót a kölcsönösen előnyös gazdasági érdekeken alapuló, teljesen új irányba terelje.
Annak ellenére, hogy a tervezett olajüzlet több százmillió, vagy akár milliárd dollárról szól, Meital nem hiszi, hogy ez tartós diplomáciai vitát eredményezne.
„Túl korai lenne megmondani, hogy ez komoly feszültséghez vagy válsághoz vezet-e, de nem hiszem. Senki sem szeretné kockáztatni magát a békeszerződést” – állította.
Dr. Yonatan Freeman, a jeruzsálemi Héber Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakértője a The Media Line-nak elmondta, hogy a döntés inkább az izraeli belpolitikában bekövetkezett változást jelzi, mintsem a diplomáciai politika változását.
„Még nem tudni, hogy ez egy állandó befagyasztás lesz-e vagy sem” – mondta Freeman. „Azt közvetítjük az Egyesült Arab Emírségekben lévő tisztviselőknek, hogy új kormányunk, új környezetvédelmi miniszterünk és új politikánk van.
„Végső soron mindkét fél nagy hasznot lát egy ilyen megállapodásból, és jelenleg inkább a belpolitikáról van szó, mintsem tényleges politikai változásról” – mondta.
Dr. Nimrod Goren, a Mitvim, az Izraeli Regionális Külpolitikai Intézet elnöke és alapítója hasonlóképpen azt mondta, hogy Izrael új kormánya elkötelezett az Ábrahám-megállapodások mellett.
„A kormány el akarja mélyíteni ezt a kapcsolatot” – mondta Goren a The Media Line-nak. „A kormány értékeli azt a módot, ahogyan Benjamin Netanjahu, korábbi izraeli miniszterelnök kezelte a kapcsolatokat, és ki akarja javítani, amit módosításra szorulónak talál. Az, ahogyan az Egyesült Arab Emírségek kapcsolatait az új kormány alatt kezelni fogják, nem lesz azonos azzal, ahogyan Netanjahu tette”.
Fontos megjegyezni, hogy a szóban forgó olajüzletet Abu-Dzabiban írták alá nagyjából egy hónappal azután, hogy Izrael és az Egyesült Arab Emírségek normalizálta kapcsolatait, és mint ilyen, a békeszerződés nem függött ettől.
„Ezek olyan megállapodások, amelyeket más szereplők kötöttek az Ábrahámi Megállapodás aláírása után” – hangsúlyozta Goren.
Végül Goren úgy véli, hogy Naftali Bennett miniszterelnök kormánya megpróbálja majd elterelni a figyelmet a vitatott olajszállítási megállapodásról, és helyette az energiaszektorban való gazdasági együttműködés alternatív útjaira összpontosítani azt.
