Két különálló tanulmány között, melyek közül az egyiket az izraeli egészségügyi minisztérium, a másikat pedig a New England Journal of Medicine orvosi folyóirat jegyzi, feltűnő különbség van a Pfizer-vakcinák hatékonyságát illetően – írja a The Jerusalem Post.
Az izraeli egészségügyi minisztérium tanulmánya azt állapította meg, hogy a koronavírus Delta-változata ellen a Pfizer-vakcina csak 40%-ban volt hatékony a tüneteket okozó esetek, és 39%-ban a fertőzés megállításában.
Azt azonban kimutatta, hogy a vakcina továbbra is 91%-ban hatékony a betegség súlyos eseteinek kialakulásával, és 88%-ban a kórházi kezelés szükségességével szemben.
A brit tanulmány ezzel szemben azt találta, hogy a Pfizer-vakcina két adagja 88%-ban hatékony a Delta-változat ellen a tüneteket okozó esetek megállításában.
A két tanulmány adatai közötti eltérésre több lehetséges válasz is létezik.
Az első és legfontosabb a Delta-variánsnak való kitettség és a védőoltás beadása után eltelt időbeli különbség.
Anglia sokkal lassabb ütemben oltott, mint Izrael, ami azt jelenti, hogy a lakosság nagy része csak 2021. április közepére lett teljesen beoltva. Ezzel szemben Izraelben, az ország lakosságának legveszélyeztetettebbjeinek mintegy 90%-át január végére már beoltották.
Kezd világossá válni, hogy az oltás utáni immunitás körülbelül hat hónap elteltével csökkenni kezd. Az izraeli tanulmány kimutatta, hogy a több mint hat hónapja beoltott emberek esetében a vakcina hatékonysága a koronavírus megállításában 16%-ra csökkent.
Izrael és az Egyesült Királyság is gondosan ügyelt arra, hogy először az egészségügyi dolgozókat és az időseket oltsák be. Angliában azonban az idősebb lakosságnak nagyrészt az AstraZeneca vakcinát adták be, míg a 40 év alattiaknak ajánlották fel a Pfizer vagy a Moderna vakcinákat, mivel az AstraZenecát ritka esetekben vérrögök kialakulásával hozták összefüggésbe.
Ezzel szemben Izraelben mindenki Pfizert kapott.
Amikor Anglia elindította az oltási kampányát, nem állt rendelkezésre elegendő vakcina ahhoz, hogy a Pfizer által ajánlott, három hetes különbséggel oltsa be a lakosságát. Ezért a két dózist a negyedik és tizenkettedik hét között adták be, hogy minél többen kaphassák meg az első oltást.
Egy új kutatás kimutatta, hogy a semlegesítő antitestek szintje, magasabb volt a meghosszabbított időközzel beoltottaknál, mint a Pfizer által ajánlott három-négyhetes rendszerben oltottaknál.
Egyes tudósok szerint a vakcinák hatékonyságának csökkenésére a megoldása az, hogy a legveszélyeztetettebbnek egy harmadik oltást is be kell adni.
