A költségvetés elfogadása után a Biden-adminisztráció várhatóan felveti a palesztinok felé közvetítő, jeruzsálemi konzulátusának újranyitásának ügyét is – írja az Israel Hayom.
A Biden-adminisztráció érdeke a Bennett-Lapid-kormány túlélése, és ebből következően várható, hogy ebben a szakaszban továbbra is kényelmes mozgásteret biztosít – véli a Fehér Házhoz közeli magas rangú amerikai tisztviselő.
Az adminisztráció – az amerikai tisztviselő szerint – azt akarja, hogy a jelenlegi izraeli koalíció sértetlen maradjon, és ennek következtében valószínűleg nem fogja kihívni vagy határozott követeléseket támasztani, amíg el nem fogadja a nemzeti költségvetést.
„A közigazgatás tisztviselői megértik, hogy a költségvetés elfogadása jelenti a végső próbát a kormány túlélhetőségére. Ennélfogva, amíg azt nem fogadják el, nem szándékoznak olyan sokkot okozni, amely veszélyeztetheti azt” – mondta a tisztviselő.
Az amerikai vágy, hogy megakadályozzák Benjamin Netanjahu ellenzéki vezető visszatérését a hatalomra – tette hozzá a tisztviselő, valamint az a tény, hogy a jelenlegi koalíció baloldali pártokat és az Arab Ra’am pártot foglal magában, a Biden-kormány kedvező megközelítésének egyik oka.
A magas rangú amerikai tisztviselő azt mondta, hogy úgy véli, hogy amíg az állami költségvetést nem fogadják el, az adminisztráció nem vet fel politikailag kényes kérdéseket Izraelben.
A kormány három hónap múlva tervezi a költségvetés elfogadását, amely után – mint elhangzott – az amerikai szempontok szerint megváltozhat a helyzet. Bár az amerikai tisztviselő szerint akkor is az amerikai adminisztráció valószínűleg enyhébb lesz a nyomás terén, és inkább kerülni fogja az Izraellel szembeni konfrontációt.
Meg kell jegyezni, hogy az Obama-adminisztrációval ellentétben a jelenlegi amerikai kormány mérsékelt magatartást tanúsított Izrael iránt, még akkor is, amikor Netanjahu hivatalban volt, és úgy döntött, hogy nem kritizálja és nem ítéli túl el hevesen a zsidó államot.
A költségvetés elfogadása után az adminisztráció által várhatóan felvetett kérdések között szerepel az amerikai jeruzsálemi konzulátus újbóli megnyitása, amely de facto misszióként működött a palesztinoknál, és amelyet a Trump-kormányzat leállított.
Naftali Bennett miniszterelnök elvben ellenzi a konzulátus újbóli megnyitását, azzal érvelve, hogy ez ellentmond annak, hogy Jeruzsálemet 2017-ben Amerika Izrael fővárosaként ismerte el.
Eközben Jair Lapid külügyminiszter közvetítette az amerikaiaknak egy ilyen lépés politikai érzékenységét – amely lényegében Jeruzsálem jövőbeni felosztását jelzi.
Egy másik kérdés, amelyet az amerikaiak várhatóan felvetnek, a föld tényleges átruházása a palesztinoknak Júdeában és Szamáriában, de nem az említett földterületek szuverenitásának megváltoztatásával. A szándék például egy olyan terv visszahelyezése az asztalra, hogy Júdeában és Szamáriában ipari területeket alakítsanak ki a palesztinok számára, és hogy palesztin városokkal szomszédos lakónegyedeket alakítsanak ki.
Eközben a likudos Kneszet-képviselő Nir Barkat több republikánus és demokratikus kongresszusi képviselővel és szenátorral találkozott Washingtonban az elmúlt napokban egy olyan kampány keretében, amelynek célja elmagyarázni a jeruzsálemi palesztinok konzulátusának újbóli megnyitásával járó veszélyeket.
„Örömömre számos olyan partnert és szövetségeset találtam Washingtonban, akik megőrzik Jeruzsálem, mint Izrael egységes fővárosa státuszát” – mondta.
Barkat, Jeruzsálem volt polgármestere a hónap elején benyújtott egy törvényjavaslatot, amely megakadályozza, hogy az Egyesült Államok újranyissa jeruzsálemi konzulátusát a palesztinok számára.
