Egyesek szerint a tokiói olimpiai játékok nem csak képletesen, hanem szó szerint is el vannak átkozva – állítja Philip Patrick a The Spectator magazin oldalára írt cikkében.
A pénteken hivatalosan is megnyitott 2020/2021-es tokiói olimpia a jelek szerint a világjátékok történetének egyik legrosszabbja lesz – írja a Spectator szerzője.
Mikor a japánok 2013-ban nyertek, nem kellett sok időnek eltelnie, hogy a gyanús kifizetésekről szóló első pletykák felmerüljenek. Azóta pedig rengeteg egyéb minden történt: hatalmas költségtúllépések, a versenyhelyszínekkel kapcsolatos baklövések, a rendezők lemondásai, a maraton útvonalának áthelyezése, és természetesen a világjárvány okozta egyéves halasztás és végtelen bizonytalanság.
A játékok a közvélemény elégedetlenségének sötét felhői alatt fogják kezdetüket venni. A közvélemény-kutatások folyamatosan azt mutatják, hogy a szavazók vagy az újabb halasztást, vagy a teljes törlést részesítik előnyben (egy felmérés szerint mintegy 80 százalékuk). Az olimpia népszerűtlenségét jól érzékeltetik azok a hírek, amelyek szerint a kormánynak készenléti tervei vannak a játékok elleni erőszakos tüntetések kezelésére. Már alakultak csoportok, amelyek a „megnyitó ünnepség szétverésére” és a „Suga-kormányzat megbuktatására” szólítanak fel; szerencsére az eddigi legdurvább történés egy nő volt, aki vízipisztollyal lőtt rá egy fáklyavivőre. Azonban ez Japán, és ne feledjük, ott ez is komoly incidensnek számít.
MTI/EPA/Ritchie B. Tongo
A „Mondd le az olimpiát” mozgalom széles körű támogatást élvez Japánban. Sokak szerint az egész sportesemény egyszerűen unalmas, aztán ott vannak a koronavírus által traumatizáltak, akik meg vannak győződve róla, hogy a világ minden tájáról odaérkező, mintegy 11 ezer sportoló a fertőzések megugrását fogja eredményezni, továbbá azok az orvosok és egészségügyi dolgozók, akik nehezményezik, hogy kizárólag az idelátogató sportolókkal és méltóságokkal kell foglalkozniuk.
Az olimpia játékok egyesek szerint nem csak képletesen, hanem szó szerint is el vannak átkozva. Az átokra két elmélet létezik: az egyik a „Tokugawa-átok”, amelyre azután lett népszerű, hogy emberi maradványokat találtak az olimpiai stadion helyén, amely az egykori Tokugawa-sógunátus, a feudális Japán uralkodóinak földjén épült. Továbbá ott van a „40 éves átok”: az 1940-es játékok a háború miatt, az 1980-as játékok a bojkott miatt maradtak el, és most a 2020-as játékok következnek.
A hírek, amelyek szerint a japánok kiábrándultak az Olimpia-projektből, nem állják meg a helyüket: eleve nem lelkesedtek érte. Egyesek véleménye szerint, a játékok az előző miniszterelnök Abe Shinzó hiú és extravagáns projektje volt, aki azt remélte, hogy politikai karrierjét a megnyitóünnepségen koronázhatja majd meg. Még az az elmélet is felmerült, hogy a 2019-ben lemondott Akihito császár is azért időzítette így a távozását, hogy ne használják fel egyszerű kellékként az átpolitizált eseményen.
Míg az 1964-es tokiói olimpia volt az első, amelyet műholdon keresztül közvetítettek a világ minden tájára, addig a 2020/21-es lesz az első, amelyet csak a televízióban lehet majd nézni.
A helyszínekre nem engednek be szurkolókat, nincsenek nyilvános nézőterek. Ez talán még áldás is lehet, mert Tokióban mindenütt közegészségügyi plakátok figyelmeztetik az embereket a kegyetlen hőségre. „Kerüld a napot” – tanácsolja az egyik plakát. Vajon az olimpiai faluban is kihelyeztek egyet?
Az ember együtt érez a sportolókkal, akik közül sokan és sokat küzdöttek azért, hogy eljussanak Japánba. A világ leggyorsabb futónője, a jamaicai Shelly-Anne Fraser-Pryce több mint egy 8000 mérföldes utat tett meg, míg a Fidzsi-szigeteki csapat – mivel nem állt rendelkezésre kereskedelmi járat –, egy teherszállító repülőgéppel érkezett, amely általában a postát és a hűtött élelmiszereket szállítja.
Tokióba érve a sportolókat gyakorlatilag házi őrizetbe helyezik, és teszteknek vetik alá. Mivel az edzéseket többször megszakítják, így kevés esélyük van az akklimatizálódásra, ezért a legtöbben nem számítanak arra, hogy sok világrekord fog születni.
Vajon változtathat-e bármi ezeken a borús kilátásokon? Talán. Ha a koronavírus terjedéséről szóló jóslatok nem válnak valóra, a játékok erősíthetik a bizalmat abban, hogy a nemzetközi sportesemények és utazás még mindig lehetséges, és talán van még út visszatérni a normalitáshoz.
Jó esély van rá, hogy ezek az idei tokiói játékok vízválasztónak bizonyulnak, és a kisebb méretű, kevésbé látványos és kevésbé átpolitizált sportversenyek korszakának nyitányát hozzák magukkal. Vannak jelek arra, hogy ez már megtörtént. Míg a 2020-as olimpia rendezésének jogára még tizenegy ország pályázott, 2024-re viszont már csak öt – közülük is három a közvélemény felháborodását követően visszalépett. A 2028-as olimpiára pedig már csupán egy jelentkező volt – írja Philip Patrick.
Borítókép: MTI/EPA/Ritchie B. Tongo
