Tízezrek életét mentette meg a Pegasus

A Pegasus nevű kémszoftvert gyártó izraeli NSO vállalat tulajdonosa nem tartja felelősnek a cégét a program további felhasználásáért.

„Az általunk gyártott platform életmentő, terrortámadásokat előz meg”

— közölte Salev Hulio, a cég egyik alapítója és vezérigazgatója a kémprogram védelmére kelve az egyik izraeli kereskedelmi rádió kedd reggeli műsorának adott interjúban.

Hulio kifejtette, hogy vállalata nem ismeri a szoftverével lehallgatottak névsorát. Cégük megalakításakor eldöntötték, hogy csakis kormányoknak árulják terméküket, magánszemélyeknek nem. Sőt nem is minden kormánynak, mert vannak, amelyek nem méltók ilyen eszköz használatára – tette hozzá.

„Az eltelt tizenegy évben 45 országnak adtuk el, viszont kilencven másik országtól megtagadtuk”

— magyarázta az üzletember.

„Ellentétben egy fegyverrel, amelynek értékesítését követően nem lehet ellenőrizni a használatát, nekünk vannak olyan mechanizmusaink, amelyek észlelik, ha egy kormány megvásárol egy rendszert, majd visszaél vele, újságírókat, emberi jogi aktivistákat, a rezsim ellenzőit követi”

— fejtette ki Hulio. Felhívta arra is a figyelmet, hogy

voltak olyan kormányok, amelyeknek eladták a szoftvert, majd blokkolták a használatát és abbahagyták velük az együttműködést.

Mindezt egy átláthatósági jelentésben tették közzé – hangsúlyozta az üzletember.

Hulio szerint az izraeli szabályozás a világon a legfejlettebb a kiberellenőrzés minden kérdésében, jobb, mint Európában és külön korlátozások vonatkoznak arra, hogy ki hogyan árulhatja termékét és milyen korlátozásokat helyez el benne.

„Eszközeink az elmúlt években terrorakciókat akadályoztak meg Európában, emberek tízezreit mentették meg egy európai fővárosi metró megtámadásától, amelyet néhány perccel az eset előtt sikerült elkerülni”

— hangoztatta az izraeli üzletember.

Megfigyelési ügy: az izraeli cég vitatja, hogy a telefonszámok valóban a Pegasus célpontjai lennének

A cég szerint lehetséges, hogy az adatbázisban szereplő számok csak egy nyilvánosan hozzáférhető úgynevezett HLR-adatbázisból származnak.