Az izraeli védelmi minisztérium közölte, hogy amennyiben úgy találja, hogy az NSO Group megsértette az exportengedélyek feltételeit, „megteszi a megfelelő lépéseket”, miután egy nemzetközi vizsgálat azt állította, hogy a vállalat kibermegfigyelési termékeit a világ kormányai politikai másként gondolkodók és újságírók követésére használták, akik közül néhányat megöltek — írja a Times of Israel.
A minisztérium közleményében azt írta, hogy Izrael csak a „kormányzati szereplők számára engedélyezi, hogy a cégek kiberbiztonsági termékeket exportáljanak, kizárólag törvényes célokra, valamint bűncselekmények megelőzésére és kivizsgálására valamint a terrorizmus elleni küzdelemre”. Ennek pedig feltétele, hogy a vásárló ország vállalásokat tegyen a végfelhasználásra/felhasználóra vonatkozóan, amelynek be kell tartania ezeket a feltételeket”.
A minisztérium nem volt hajlandó közölni, hogy kivizsgálja-e az állításokat, amelyeket a héten a Washington Post, a Le Monde, a Die Zeit, a Guardian, a Haaretz, a PBS Frontline és más nemzetközi hírügynökségek tettek közzé, amelyek együttműködtek a Forbidden Stories párizsi székhelyű újságíró nonprofit szervezet és az Amnesty International által megszerzett, több mint 50 ezer mobiltelefonszámot tartalmazó adatszivárgás vizsgálatában, amelyet 17 hírügynökséggel osztottak meg.
„Ha kiderül, hogy az NSO Group termékeinek felhasználása az engedély feltételeinek vagy a vásárló országok nyilatkozatainak megsértésével történt, megfelelő intézkedéseket fogunk tenni” – mondta a minisztérium.
„Fontos megjegyezni, hogy Izrael Államnak nincs hozzáférése az NSO Group vásárlói által gyűjtött információkhoz” – tette hozzá.
A jelentés a Pegasusra, az NSO által értékesített kémprogramra összpontosított, amelyet állítása szerint több tucat kormányzati ügyfél használ. A szoftver anélkül telepíti magát a telefonra, hogy a felhasználóknak linkre kellene kattintaniuk, és a hacker teljes hozzáférést biztosít a telefon teljes tartalmához, valamint képes észrevétlenül használni annak kameráit és mikrofonját.
Az 50 ezer telefonszámot tartalmazó, kiszivárgott listán elvégzett elemzés megállapította, hogy a listán Azerbajdzsán, Bahrein, Kazahsztán, Mexikó, Marokkó, Ruanda, Szaúd-Arábia, Magyarország, India és az Egyesült Arab Emírségek kormányai által megcélzott személyek szerepelnek.
Az NSO nem hajlandó elárulni, hogy mely országok vásárolták meg a szoftvert, és a jelentésben szereplő állítások többségét tagadta. Az NSO „határozottan tagadja az önök jelentésében szereplő hamis állításokat, amelyek közül sok az olyan meg nem erősített elmélet, amelyek komoly kétségeket ébresztenek az önök forrásainak megbízhatóságával, valamint a történetük alapjával kapcsolatban” – közölte a szervezet e-mailben a projektben részt vevő újságírókkal.
A jelentéseket követően az NSO-csoport a nemzetközi szervezetek és kormányok, valamint a nagyvállalatok masszív visszhangjával szembesült.
Az Amazon Web Services, amely szervereket biztosít a vállalatnak, a vizsgálatra való tekintettel leállította infrastruktúráját.
„Amikor tudomást szereztünk erről a tevékenységről, gyorsan cselekedtünk, és leállítottuk az érintett infrastruktúrát és fiókokat” – mondta az AWS szóvivője hétfőn a Vice Newsnak.
Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosának vezetője szerint a Pegasus Projectnek nevezett vizsgálat eredményei „rendkívül riasztóak”, és „úgy tűnik, hogy megerősítik a megfigyelési technológia lehetséges visszaéléseivel kapcsolatos legrosszabb félelmeket”.
„A megfigyelőszoftverek használata újságírók és emberi jogi aktivisták letartóztatásával, megfélemlítésével, sőt megölésével is összefüggésbe hozható” – mondta, és arra is figyelmeztetett, hogy az ilyen technológiák széles körű alkalmazása öncenzúrához vezethet.
Bachelet felszólította a megfigyelési technológiák fejlesztésében és terjesztésében részt vevő vállalatokat, hogy biztosítsák, hogy termékeiket ne használják fel az emberi jogok megsértésére. Azt is mondta, hogy az államoknak le kell állítaniuk az emberi jogokat sértő megfigyelést, és meg kell védeniük az egyéneket a magánélethez való jogukkal visszaélő vállalatoktól, többek között a kémtechnológia szabályozásával.
Egy 2007-es izraeli törvény értelmében a kiberbiztonsággal kapcsolatos termékeket értékesíteni kívánó vállalatoknak a védelmi minisztérium védelmi exportellenőrzési ügynökségétől kell kiviteli engedélyt kapniuk a Wassenaari Megállapodás és „további tényezők” alapján – közölte a minisztérium.
A hagyományos fegyverek és kettős felhasználású termékek és technológiák exportellenőrzéséről szóló Wassenaari Megállapodás egy jogilag nem kötelező érvényű, multinacionális megállapodás a fegyvereladásokról, amely leginkább a védelmi célú export átláthatóságával foglalkozik, nem pedig a visszaélések esetén történő aktív korlátozásával. Izrael nem írta alá a megállapodást, de azt állítja, hogy követi annak alapszabályát.
„A felügyeleti politikára vonatkozó döntések figyelembe veszik a védelmi, diplomáciai és stratégiai megfontolásokat, és különösen a nemzetközi megállapodások betartását” – közölte a minisztérium.
Az izraeli kormányokat – mind a bal-, mind a jobboldaliakat – régóta bírálják amiatt, hogy fegyvereket biztosítanak az emberi jogok megsértőinek.
Izrael fegyvereket adott el Dél-Afrikának az apartheid-korszak alatt, Guatemalának a 36 évig tartó polgárháború idején, amelyben a hadsereg állítólag népirtást hajtott végre a maja őslakosok ellen, és Iránnak az 1980-as években az Irak elleni brutális háborúban.
Továbbá Izrael állítólag fegyvereket adott el Ruandának és Boszniának is az 1990-es évekbeli népirtások idején. Az izraeli bíróságok többször is megakadályozták, hogy az állam kiadja az állítólagos fegyvereladásokról szóló feljegyzéseket, azzal az indokkal, hogy ez árthat az ország külpolitikájának.
