A Direkt36 információi szerint magyar újságírókat, ellenzékiként beállított üzletembereket hallgathattak le az NSO nevű izraeli kibercég Pegasus nevű kémprogramjával, amely okostelefonok feltörésére alkalmas – írja a 24.hu.
Erről a Telex-en megjelent cikkükben számoltak be. Az oknyomozást a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat vezette, amely az Amnesty International (AI) jogvédő szervezettel közösen jutott hozzá egy, az NSO ügyfeleinek tevékenységével kapcsolatos adatbázishoz.
A Forbidden Stories egyik támogatója az Open Society Foundations (Nyílt Társadalom Alapítvány), mely egy baloldali ügyeket támogató, Soros Györgyhöz köthető szervezet. Ugyanez az alapítvány több, Izrael-ellenes ügyet is támogat.
Ebben több mint 50 ezer olyan telefonszám van, amelyeket a tényfeltáró projekt kutatásai szerint az NSO-ügyfelek megfigyelési célpontként választottak ki 2016-tól kezdve a világ több mint 50 országából.
A cikkben azt írják, hogy a Pegasus a telefonok szoftvereinek olyan hibáit használja ki a távolról, észrevétlenül történő behatolásra, melyekről még maguk a fejlesztők, gyártók sem tudnak. Ezeken a réseken keresztül a telefonkészülékbe bejutva nemcsak a célszemélyek beszélgetéseit tudták lehallgatni, hanem hozzáfértek a legbizalmasabb információikhoz, például az emailjeikhez és egyéb üzeneteikhez, továbbá fotóikhoz és videóikhoz.
A Direkt36 a több mint 300 magyarországi célpont közül egyelőre többek között a következőkről állítja, hogy sikerrel beazonosíthatták őket:
- Négy újságírót, köztük a Direkt36 két munkatársát, a Jobbik antiszemitizmusát nyíltan mosdató Panyi Szabolcsot és Szabó Andrást, akiknek esetében a telefonok utólagos vizsgálata ki is mutatta, hogy a készülékeiket feltörték az NSO szoftverével. Továbbá Dercsényi Dávidot, a hvg.hu korábbi újságíróját, valamint egy negyedik újságírót, aki azt kérte, ne írják le a nevét.
- Egy magyar fotóst.
- Varga Zoltánt, a 24.hu-t is kiadó Centrál Médiacsoport tulajdonosát, és több olyan más üzletembert, akik Varga házában vettek részt egy közéleti témájú vacsorán 2018-ban. Az utólagos vizsgálatok állítólag megerősítették, hogy legalább egy vendég telefonját fel is törték az NSO programjával. A Varga-féle találkozón részt vett Chikán Attila közgazdászprofesszor is, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere.
- Simicska Lajos egykori oligarcha fiát, és egyik legközelebbi bizalmasát. Mindketten a 2018-as választások előtt kerültek célkeresztbe, amikor Simicska egy egész médiabirodalom tulajdonosa volt, és nyíltan támadta a kormányt, szövetséget kötve a szélsőjobboldali Jobbikkal is.
- A CEU egyik külföldi diákját, Adrien Beauduint, akit a magyar hatóságok őrizetbe vettek egy 2018-as kormányellenes tüntetésen.
- A célpontok közt van egy ismert ügyvéd, és egy ellenzéki városvezető.
Ugyanakkor még az eredeti cikk is hangsúlyozza: a nemzetközi tényfeltárónak nevezett csapat birtokába jutott adatokból
az nem derül ki egyértelműen, hogy pontosan ki vetette be a kémszoftvert.
Maga az NSO azonban „határozottan állítja, hogy ők csak kormányoknak és állami szervezeteknek adják el a szolgáltatásukat”.
Az ellenzéki média több cikke is hangsúlyozza, hogy „számos információ mutatja azt, hogy Magyarországon az után jelent meg a kémszoftver, hogy 2017-ben és 2018-ban magas szintű találkozók voltak az izraeli és a magyar kormány között.”
A két állítás között – miszerint találkozók voltak az akkori izraeli miniszterelnökkel és állítólag lehallgattak valakiket egy izraeli magáncég szoftverével – egyetlen cikk sem mutat fel kapcsolatot.
A Direkt36-nak állítólag egy korábbi magyar titkosszolgálati tiszt mondta, hogy információi szerint a nemzetbiztonsági szervek a magyar–izraeli kapcsolat szorosabbá válásával kezdték el használni a Pegasust 2018-tól.
Emellett a kémprogram magyarországi használatának jeleire bukkant egy 2018-as nemzetközi elemzés során a Citizen Lab nevű kanadai kutatócsoport is.
A Citizen Lab szintúgy a Nyílt Társadalom Alapítványhoz köthető civil szervezet, honlapjuk szerint az alapítvány támogatja őket.
A magyar kormány azt közölte, hogy „nincs tudomásunk a megkeresésben szereplő állítólagos adatgyűjtésről”, és hozzátették, hogy Magyarország „jogállam, és így minden egyén esetében mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően jár el”.
