Terjedő delta és tárgyaló Biden, pozitív miniszter és kölcsönadott vakcina. Mivel lapunk csupán előre időzített cikkeket közöl sábát alatt, az alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt, kicsit több, mint 24 óra főbb világpolitikai híreit.
Izraelben megugrott az új fertőzöttek száma, és egyre több a súlyos beteg
Izraelben megugrott az új koronavírus-fertőzöttek száma, és egyre több a súlyos beteg is a delta változat okozta negyedik hullámban – jelentette a helyi média pénteken.
Az izraeli egészségügyi minisztérium adatai szerint legutóbb március 22-én találtak hasonlóan magas számú, 855 új koronavírus fertőzöttet, mint csütörtökön. Az elvégzett 56 624 teszt 1,5 százaléka bizonyult pozitívnak.
A rendkívül magas átoltottság nyomán elsősorban a súlyos betegek számát figyelik a hatóságok, de már 99-en szorulnak kórházi ellátásra, közülük 52-en súlyos esetnek számítanak, és 17 embert ápolnak lélegeztetőgépen.
A június közepén kezdődött negyedik hullámban múlt szerda óta 11-en haltak meg, noha előtte már hetek óta nem szedett áldozatot Izraelben a koronavírus-járvány. Csütörtökön 89 fertőzöttet találtak az országba belépők között: 21-en az Egyesült Királyságból, kilencen Görögországból, nyolcan Törökországból, öten Ciprusról és szintén öten Grúziából, négyen Spanyolországból és négyen az Egyesült Államokból érkeztek. De volt, aki Bulgáriából, Ukrajnából, Fehéroroszországból, Olaszországból, Hollandiából, Magyarországról, Belgiumból, Romániából, a Seychelle-szigetekről, a Cseh Köztársaságból, Norvégiából, Ausztriából, Japánból tért haza fertőzötten.
Jelenleg 5817 aktív esetet tartanak nyilván, 27 százalékuk 11 év alatti, 14 százalékuk 12-18, 10 százalékuk 20-30 éves, 25 százalékuk 30 és 50 év közötti, 16 százalékuk 50-től 70 éves, és csak 7 százalékuk tartozik a több mint 90 százalékban kétszer is beoltott 70 év fölöttiek közé.
A csütörtökön diagnosztizáltak 45 százaléka nem vette – vagy 12 év alatt nem is vehette – fel az oltást, négy százalékuk részben volt védett, vagyis még nem telt el a két hét a második vakcina beadása óta, és 51 százalékuk oltással védett volt a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet értesülése szerint. A 12-es kereskedelmi TV esti híradása szerint az új fertőzések több mint 90 százalékát a korábbiaknál fertőzőbb delta vírusváltozat okozza.
Naftali Bennett miniszterelnök Orna Barbibai gazdasági miniszterrel és Nicán Horovic egészségügyi miniszterrel közösen megállapodott az „örömcímke” létrehozásáról, amely az ezekben a hetekben kezdődő esküvői szezon rendezvényeit szabályozza.
Izraelben hagyományosan sok száz fős, hatalmas lakodalmakat rendeznek, amelyeket már tavaly is megtiltottak a hatóságok. A kormány egyelőre engedélyezi ezeket a különösen veszélyes – rengeteg testi kontaktussal, ölelésekkel, puszilkodással járó – rendezvényeket, de csak az oltottak, a gyógyultak és a negatív tesztet felmutatók számára, noha a szakemberek szerint szinte lehetetlen a követelmények ellenőrzése.
A december végén kezdődött oltási kampányban Izrael mintegy 9,3 millió lakosából eddig 5 740 832, 12 évesnél idősebbet már legalább egyszer beoltottak a Pfizer vakcinájával. Ez az ország lakosságának 61,73 százaléka. A pandémia megjelenése óta 849 654 koronavírus-fertőzöttet azonosítottak. A betegségben tavaly február óta 6443-an haltak meg Izraelben.
Biden azt ígéri, megtámadják egy texasi szövetségi bíró DACA programot leállító döntését
Joe Biden amerikai elnök azt ígérte szombaton, hogy az igazságügyi minisztérium fellebbezni fog egy texasi szövetségi bíró Biden szavai szerint „mélyen elkeserítő” döntése ellen, amelyet az Egyesült Államokba gyermekként került egyes bevándorlók védelmét célzó program (DACA) kapcsán hozott.
Biden cselekvésre szólította fel az ügyben a kongresszust is.
A Barack Obama demokrata párti elnök által 2015-ben rendeletileg bevezetett Késleltetett Cselekvés a Gyermekkorban Érkezettekért (DACA) program azoknak a fiataloknak nyújt kitoloncolás elleni védelmet és munkavállalási lehetőséget, akiket illegális bevándorlóként érkező szüleik vittek az Egyesült Államokba gyermekként, és aztán ott is nőttek fel. A programba megfelelő feltételek mellett felvételt nyert, mintegy 600 ezer fiatalt „álmodozóknak” is nevezik az amerikai közéletben.
2020 júliusában Chad Wold, a Trump-kormányzat belbiztonsági minisztériumának vezetője bejelentette, hogy a Donald Trump vezette amerikai kormány nem fogad be több jelentkezést a DACA-programba, és felülvizsgálja a teljes programot.
A Fehér Ház azután tette közzé Biden elnök szombati közleményét, hogy előző nap Andrew Hanen bíró meghallgatást tartott kilenc állam, élükön Texas képviselőivel a DACA program kapcsán benyújtott beadványukról. Hanen az ügyben úgy ítélkezett, hogy Obama jogsértően járt el, amikor 2012-ben rendelettel létrehozta a programot.
Szombati nyilatkozatában Biden úgy fogalmazott, hogy az ítélet bizonytalanná teszi több százezer fiatal bevándorló jövőjét. Hozzátette, hogy az igazságügyi minisztérium fellebbezni kíván az ítélet ellen, hogy „megőrizze és megerősítse” a DACA programot, s a belbiztonsági minisztérium is rövidesen intézkedni kíván az ügyben.
„Ugyanakkor csak a kongresszus képes olyan, tartós megoldást biztosítani, amely lehetővé teszi az Álmodozók számára az állampolgársághoz vezető utat, bizonyosságot és stabilitást biztosít ezeknek a fiatalembereknek, akiknek erre szükségük van és ezt megérdemlik”
– szögezte le az elnök.
„Erős reményem, hogy a megbékélés révén vagy más módon a kongresszus végül biztosítja a stabilitást valamennyi Álmodozó számára, akik túl sokáig éltek félelemben” – tette hozzá Biden.
Hanen szerint a DACA megsértette a közigazgatási eljárásjogi törvényt, amikor létrehozták, ezért megtiltja a kormány számára további, a programra benyújtott pályázatok jóváhagyását. Közölte ugyanakkor, hogy 2015 óta azóta annyian – közel 650 ezren – vettek részt a programban, hogy ítéletének hatályát az ő esetükben ideiglenesen felfüggeszti, beleértve hosszabbító kérvényeik ügyét is.
Folytatódtak a béketárgyalások az afgán kormány és a tálib lázadók között
Az afganisztáni harcok lezárását célzó béketárgyalások újabb fordulóját tartották szombaton a katari fővárosban.
Az afgán kormány és a tálib lázadók egyaránt magas szinten képviseltették magukat a dohai egyeztetésen. A tárgyalások a nyilvánosság kizárásával folynak, de mindkét fél közzétette nyitó fölszólalásának kivonatát.
A kabuli kormányt képviselő küldöttség vezetője, Abdulla Abdulla, a nemzeti megbékélési tanács vezetője, korábbi külügyminiszter azt emelte ki, hogy az afgán lakosság szenved a folytonos erőszaktól, és hogy a konfliktust nem lehet lezárni katonai úton, mert a vesztes fél megtalálja majd a módját, hogy folytassa a harcot.
Baradar molla, a tálib mozgalom második számú vezetője szerint Afganisztánnak „erős, központosított, független, iszlám” államnak kell lennie. „Olyan berendezkedésre van szükség, amely figyelembe veszi a vallásunkat, a nemzeti büszkeségünket és a nemzeti érdekeinket. A kívülről érkező gondolatok sohasem váltak a javunkra és a jövőben sem fognak” – mondta.
A két küldöttségnek számos konkrét kérdésben kellene megállapodásra jutnia, többek között egy átmeneti kormány megalakításáról, a foglyok szabadon bocsátásáról, az alkotmányról, a tűzszünetről.
Két napja, csütörtökön, a tálibok három hónapig tartó tűzszünetet ajánlottak az afgán kormánynak, hétezer társuk szabadon bocsátásáért cserében.
A felek 2020 szeptemberében kezdtek béketárgyalásokat, de egyelőre nem történt lényegi előrelépés.
Afganisztánban drámai mértékben romlott a biztonsági helyzet azóta, hogy májusban megkezdődött a külföldi haderő kivonása. A tálibok azóta óriási területeket vontak az ellenőrzésük alá, és már a fővárost, Kabult fenyegetik.
A NATO csaknem két évtized után, feltűnés nélkül véget vetett afganisztáni missziójának – értesült a dpa német hírügynökség pénteken diplomáciai és katonai forrásoktól. Az Egyesült Államok is döntő részben kivonta már erőit, s Joe Biden elnök nemrég közölte, hogy az amerikai csapatok várhatóan augusztus 31-ig fejezik be kivonulásukat Afganisztánból.
Az Egyesült Államok és szövetségesei a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően avatkoztak be katonailag Afganisztánban, amelyet akkor a tálib szélsőségesek irányítottak, menedéket biztosítva többek között az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat vezetőjének, Oszama bin Ladennek.
Pozitív a brit egészségügyi miniszter koronavírus-gyorstesztje
Pozitív lett Sajid Javid brit egészségügyi miniszter koronavírus-tesztje. Ezt Javid személyesen jelentette be szombaton.
A miniszter a Twitteren közzétett videójában elmondta: előző este „kissé bizonytalanul” érezte magát, ezért szombaton elvégzett egy koronavírus-gyorstesztet, amelynek eredménye pozitív lett.
Javid elmondta azt is, hogy ezután alávetette magát egy PCR-szűrésnek, amelynek eredményét még várja, és addig otthonában elkülönítésbe vonult.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a koronavírus elleni oltás mindkét adagját megkapta, és tünetei nagyon enyhék.
A koronavírus-fertőzésen még tavaly Javid hivatali elődje, Matt Hancock és Boris Johnson miniszterelnök is átesett.
Hancocknak szintén csak enyhe tünetei voltak, Johnson azonban kórházi kezelésre szorult és három napig intenzív osztályon ápolták.
Az egészségügyi minisztérium legfrissebb adatai szerint a felnőtt brit lakosság csaknem 88 százaléka – 46,2 millió ember – már megkapta a koronavírus elleni oltás első dózisát, közülük 35,5 milliónak – 67,5 százaléknak, vagyis a felnőttek több mint kétharmadának – a második oltási adagot is beadták.
Egyöntetű szakértői vélemények szerint a világviszonylatban is magas nagy-britanniai oltottsági arányok eredménye, hogy jóllehet jelentős ütemben nő a naponta újonnan kiszűrt koronavírus-fertőződések száma, összehasonlíthatatlanul enyhébb ívben emelkedik a súlyos megbetegedések és a Covid-19 betegség okozta halálozások számát jelző görbe, mint az előző brit járványhullámok idején.
A brit kormányon belül Sajid Javid az egyik fő szószólója a még érvényben lévő járványellenes korlátozások feloldásának, és ez a kormány döntése alapján hétfőn meg is történik.
Ugyancsak hétfőtől karanténkötelezettség nélkül utazhatnak be Angliába azok, akik a brit kormány által sárga kategóriába sorolt, vagyis fokozott járványkockázatúnak ítélt országokból – köztük Magyarországról – érkeznek, és előzőleg a brit oltási program keretében a koronavírus elleni vakcina mindkét adagját megkapták.
A kormány azonban az utolsó pillanatban Franciaországot kivette a hétfőtől életbe lépő új szabályozás hatálya alól, azzal az indokkal, hogy Franciaországban terjed a koronavírus először Dél-Afrikában azonosított béta változata.
Francia részről értetlenséggel fogadták a londoni döntést.
Véronique Trillet-Lenoir francia európai parlamenti (EP) képviselő, az EP közegészségügyi bizottságának tagja szombaton a BBC brit közszolgálati rádiónak nyilatkozva kijelentette, hogy Franciaországban „egyáltalán nincs jelen” a béta vírusvariáns, ezt a változatot csak néhány tengerentúli francia területen észlelték.
További 200 ezer adag vakcinát adott kölcsön Magyarország Csehországnak
Magyarország további 200 ezer adag Pfizer/BioNTech koronavírus elleni oltóanyagot kölcsönzött Csehországnak. A vakcinaszállítmányt Boros Miklós, Magyarország prágai nagykövete adta át Andrej Babis cseh miniszterelnöknek pénteken a főváros Központi Katonai Kórházában.
A cseh kormányfő az átadáskor nyilvánosan köszönetet mondott a magyar kormánynak az újabb segítségért.
Magyarország már korábban kölcsönzött 140 950 adag Pfizer/BioNTech-vakcinát Csehországnak. Ezeket az oltóanyagokat Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter adta át június, illetve július elején Prágában a cseh miniszterelnöknek. A felek megegyezése szerint Csehországnak az év végéig kell visszaadnia Magyarországnak a vakcinakölcsönt.
A mostani kölcsönt szintén az év végéig kell visszaadniuk a cseheknek – mondta Boros Miklós az MTI tudósítójának Prágában.
Csehország csak az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által jóváhagyott oltóanyagokat használja, és továbbra is vakcinahiánnyal küszködik. Andrej Babis egy hete emiatt fordult Szijjártó Péterhez azzal a kéréssel, hogy Magyarország kölcsönözzön további 200 ezer adag vakcinát Csehországnak. Ezt a kérést teljesítette most a magyar fél.
Ausztria, Magyarország és Szlovénia áprilisban közösen tett ígéretet arra, hogy oltóanyagot ad át Csehországnak. Prága nem értett egyet azzal a kompromisszumos megállapodással, amelynek eredményeképpen az Európai Unióban szétosztottak 10 millió adag vakcinát, és emiatt kevesebbet kapott Brüsszelből. Andrej Babis a múlt héten újságíróknak azt mondta, hogy ezek az ígéretek mind teljesültek.
A cseh kormányhivatal korábbi közlése szerint Csehország az uniós szerződésben rögzített mennyiségen felül már mintegy 300 ezer adag vakcinát kapott Magyarország mellett Szlovéniától, Ausztriától, Izraeltől, Szerbiától és Szlovákiától.
A 10,7 milliós Csehországban péntekig 9,3 millió adag vakcinát adtak be a lakosoknak, mindkét adagot 4,1 millióan kapták meg.
Címlapképünk illusztráció.